Janisch Attila: Miért olyan fontos a kuratóriumnak és a kormánynak az SZFE-n zajló félév érvénytelenítése?

  • Janisch Attila
  • 2020. november 22.

Publicisztika

Jogállamiság vagy a jog és törvényesség állami szintű semmibevétele?

A Színház- és Filmművészeti Egyetem erőszakos és szélsőségesen antidemokratikus átalakítását kormányzati oldalról levezénylő Palkovics László Innovációs és Fejlesztési miniszter a minap újfent azt nyilatkozta, hogy a konfliktusok, amelyek az alapítványi SZFE irányításával megbízott Vidnyászky Attila vezette kuratórium és az egyetem polgársága között szeptember óta egyre hevesebb indulatokkal kibontakoztak, kizárólag az egyetem belügyei, amelyekhez személy szerint neki, tágabb értelemben a minisztériumának és még tágabb értelemben a kormánynak semmi köze.

Csakhogy amikor az antidemokratikusan kinevezett kuratórium, és a kuratórium által ugyancsak antidemokratikusan kinevezett – az egyetem polgársága által a kinevezésük jogszerűtlensége okán illegitimnek tartott, és a képesítésüket tekintve sem megfelelő végzettségű – rektorhelyettesek két és fél havi oktatás után erőszakkal teljesületlennek nyilvánítják az éppen folyó oktatási félévet, az már semmiképpen sem csak az SZFE belügye, hanem roppant súlyos, precedensteremtő és éppen ezért közérdekű jog- és érdeksérelem, melynek elszenvedői elsősorban az egyetem hallgatói.

Palkovics miniszternek ebben a kiélezett helyzetben nem maszatolni és hárítani kellene,

hanem teljesíteni azt, amire kötelezi őt a jelenleg még érvényben lévő státusza, amelynek következtében az alapítványi kuratórium hatalomátvétele után még egy éven át az Innovációs és Fejlesztési Minisztérium (azaz maga Palkovics) betölt egyfajta supervisor szerepet, éppen azért, hogy a súlyosan vitás esetekben beavatkozhasson és akár felülbírálhassa a kuratórium jogsértő döntéseit.

Az Oktatási Hivatal, a magyar felsőoktatás egyik legfőbb ellenőrző és hitelesítő szerve pedig önhatalmúlag és törvénytelenül utasítja el a hallgatók és a tanárok panaszát és kivizsgálási követelését arra vonatkozóan, hogy az OH ellenőrizze, hogy a folyó félévben meg lettek-e tartva az akkreditált tanmenetnek megfelelő tanrendi órák.

Mi, akik a tanév rendjének megfelelően szeptember közepe óta tanítunk az egyetemen és a hallgatók, akik látogatják az óráinkat,

tudjuk, hogy az oktatás rendben folyik.

Az egyetemfoglalás miatt esetlegesen elmaradt órákat már bepótoltuk. A tanári sztrájk pedig egy gesztus, mely éppen azért, hogy ne a hallgatók és a tanítás lássa a kárát, össze lett hangolva a sztrájkoló tanárok órarendi kötelezettségeivel. Ennek megfelelően csak az vesz részt a napi két órás sztrájkban – amelyet az időközben meghozott ítéletében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla is törvényesnek nyilvánított –, akinek emiatt nem marad el egyetlen órája sem.

Ezek olyan tények, amelyek az órai dokumentációk áttekintésével bizonyíthatók.

A járvány miatt online megtartott órák legtöbbje (a résztvevők tudtával és belegyezésével) kép- és hangfelvétellel is dokumentált, ezért azok teljes terjedelmükben később is megtekinthetők, a ZOOM-program Google naptárában pedig ott maradnak a meghirdetett órák időpontjára, hosszára és meghívott résztvevőire vonatkozó megváltoztathatatlan és visszadatálhatatlan adatok.

Mindezek alapján hazugság, amikor az alapítványi kuratórium által kinevezett új kancellár, Dr. Szarka Gábor és a tanári képzettségét és egyetemi tanári szakmai gyakorlatát tekintve a rektori feladatok ellátására alkalmatlan Novák Emil és Zalán János azt állítják, hogy az egyetemen nem folyik ellenőrizhető rendben a tanítás, és ezért ők maguk önhatalmúlag (ami egy jogi nonszensz) érvénytelenítik a félévet.

Valójában a kuratórium és a kinevezettjei azok, akik minden lehetőséget megragadnak arra, hogy ellehetetlenítsék az egyetem oktatói tevékenységét.

Az ezt célzó intézkedéseik a következők voltak:

– az internet lekapcsolása egy olyan egyetemen, ahol az oktatáshoz nélkülözhetetlen a gyors, szélessávú internet használata;

– a tantermek 18.00 órán túli használatának megtiltása egy olyan egyetemen, ahol a színész és színházrendező hallgatók késő éjszakába nyúlóan próbálják a féléves vizsgafeladataikat;

– a videó kamerák használatának megtiltása az osztálytermeken kívüli egyetemei terekben egy olyan egyetemen, ahol a filmes és televíziós képzés napi velejárója, hogy a hallgatók a szakmai tanórák alatt forgatható filmetűdöket készíthessenek, és ehhez használhassák az egyetem tereit.

Miután ezekkel a kísérletekkel az új vezetők kudarcot vallottak, még erőszakosabban próbálkoztak az oktatás időszakos felfüggesztésével.

Értelmetlenül és indokolatlanul rendelték el,

hogy az őszi szünet a szokásos négy-öt nap helyett két hét hosszúságú legyen, abban a helyzetben, amikor számítani lehetett arra, hogy hamarosan az oktatást nehezítő és körülményesebbé tevő kormányzati intézkedések következnek a járvány második hullámának gyors felfutása miatt. Egy ilyen helyzetben az oktatás zavartalanságát biztosító intézkedés az lehetett volna, ha egyáltalán nincs megtartva az őszi szünet, hanem előre dolgoznak a tanárok és hallgatók is. Minthogy tanárok és hallgatók a minőségi oktatás mellett vagyunk elkötelezettek, azt tettük, amit mi helyesnek tartottunk: nemhogy betartottuk volna a meghosszított őszi szünetre vonatkozó utasítást, de egyetlen nap szünetet sem tartottunk.

Az alapítványi SZFE vezetői ekkor szintet léptek az oktatás ellehetetlenítésében, és egy rendelkezésnek nevezett e-mailben (!!!!) tájékoztatták az egyetem polgárságát, hogy az oktatás folyamatának ellenőrizhetetlensége miatt érvénytelennek nyilvánítják az éppen folyó félévet, és egyben arra kötelezik a tanárokat és a hallgatókat, hogy azonnali hatállyal szüntessék be az oktatási tevékenységet. Szarka Gábor kancellár azzal indokolta ezt a lépésüket, hogy az egyetemfoglalás miatt az új vezetőség nem tudja ellenőrizni, hogy az oktatás a megfelelő rendben folyik-e.

Ez a hihetőnek tűnő magyarázat valójában nem indok erre a brutálisan oktatásellenes lépésre. Az oktatás lebonyolításáért, megszervezéséért, az órarendek összeállításáért, a tanórák tematikai leírását tartalmazó tanári adatlapok és a jelenléti ívek begyűjtéséért, egyszóval az egyetemen folyó oktatás rendjének fenntartásáért és betartatásáért az Oktatásszervezési Osztály munkatársai felelősek. Hozzájuk ebben a félévben is beérkeztek a szükséges dokumentációk, velük a tanárok és a hallgatók éppen az oktatás rendjének zavartalanságát biztosítandó napi kapcsolatban vannak, amiként Szarka Gábor kancellár és a kuratórium kinevezte rektor-helyettesek is naponta beszámoltathatják ezeket a munkatársaikat, akik az egyetemfoglalás ideje alatt is zavartalanul végezhették a munkájukat az SZFE oktatási helyszínein. Tizenhét éve tanítok az egyetemen, de még egyszer sem volt részem abban, hogy az iskolai rektorai személyesen ellenőrizték volna az órákat. A vizsgákra szokás jönni, amelyekre meghívást is kapnak, így a vizsgamunkák eredményességén át tudják ellenőrizni az oktatás minőségét és hatékonyságát.

Természetesen sem tanárok, sem hallgatók nem engedelmeskedtünk a kényszeredetten erőszakos, törvénytelen és oktatásellenes intézkedésnek, hanem

továbbra is megtartjuk az óráinkat a hallgatók teljes létszáma előtt,

amire cáfolhatatlan bizonyítékaink is vannak, mint azt már fentebb jeleztem.

Az egyetem új vezetői ekkor egy minden eddiginél agresszívebb intézkedéssel kizárták az SZFE tanárait és hallgatóit – és egyes opcióit tekintve az Oktatásszervezési Osztály munkatársait is – a NEPTUN program használatából.

A NEPTUN a magyar felsőoktatás működtetéséhez nélkülözhetetlen dokumentációs és információs online felület, amelyre minden, a felsőoktatásban résztvevő tanár és hallgató kötelezően be van jelentkezve. Ezen felületen veszik fel az óráikat a hallgatók, ezen hirdetik meg a tanárok a vizsgáikat, s itt igazolja a félévek teljesülését a vizsgák eredményes lezárásának dokumentációja.

Tudnivaló, hogy ami a NEPTUNBAN nem jelenik meg, az a magyar felsőoktatásban olyan, mintha nem is lenne. Vagyis, ha nincsenek a félévet lezáró vizsgák, akkor a félév nem fejeződött be, azaz érvénytelen. Márpedig a magyar felsőoktatásban az Oktatási Hivatal csak azt a vizsgát ismeri el érvényesnek, amely a NEPTUNBAN meg lett hirdetve, és amelynek eredményessége – ott, azon a felületen – a tanárok és az Oktatásszervezés munkatársai által megfelelően dokumentáltak. Minthogy az erőszakos kizárás miatt a vizsgák dokumentálására jelenleg nincs mód, ezért az egyetem új vezetőségének az a törvényességi szempontból is elfogadhatatlan mesterkedése eredményesnek látszik, hogy a hatalmi közbeavatkozással dokumentálhatatlanná tett félévet törvénytelenül, de a törvényesség látszatát keltve érvénytelennek nyilváníttassák, ezzel megtörve az egyetem polgárságának az egyetemi autonómia helyreállítását követelő ellenállását.

Ebben a helyzetben nyilatkozza azt Palkovics László Innovációs és fejlesztési miniszter – aki még egy éven át az egyetemi közvagyonért és az átmenet biztosításáért felelős –, hogy ezek a törvénytelenségben tobzódó események kizárólag az egyetem belügyét képezik, amivel kapcsolatban neki semmi tennivalója nincs. És

ebben a helyzetben utasítja el a hallgatók és a tanárok hivatalos kivizsgálást kérő folyamodványát az Oktatási Hivatal

anélkül, hogy befogadná azt a több száz oldalas dokumentációt, amely bizonyítja, hogy az egyetemen az oktatás zavartalanul, az akkreditált szakok előre eltervezett órarendjeinek megfelelően folyik.

Palkovics azt is mondja, hogy az SZFE esetében nem sérült az alaptörvény által is szavatolt egyetemi autonómia. De hogyan összeegyeztethető az egyetemi autonómiával az, hogy az SZFE kuratóriumának vezetője, Vidnyánszky Attila, már a hivatalba lépése előtt egy nappal (!!!!) az önhatalmúlag, az egyetemmel való konzultáció nélkül átírt Szervezeti- és Működési Szabályzatban (amely az SZFE működésének legfontosabb vezérlő dokumentuma) az egyetem akkor még hivatalban lévő rektorától és szenátusától magához vonta azok minden olyan jogkörét (szakindítások, tanári kinevezések, stb.), amelyek nélkül nincs egyetemi autonómia.

Hogy mindez miért olyan fontos a kuratóriumnak, a miniszternek, a kormányzatnak?

Vélhetően azért, mert csak így tudják a romokban lévő jogállamiságon és a hallgatók és tanárok jogos és demokratikus ellenállásán keresztülverni és megvalósítani azt a tervüket, hogy egy olyan szabad és független szellemiségű művészképző egyetemből, amilyen az SZFE volt, az aktuálpolitika zavaros ideológiai szemléletével gúzsba kötött oktatási intézményt faragjanak, amelyben az ő politikai és ideológiai elvárásaikat teljesítő és velük lojalitást vállaló tanárok és hallgatók lesznek ennek a jogfosztott intézménynek a jogfosztott polgárai.

A fentiek alapján ki-ki megítélheti, hogy működnek-e a demokrácia intézményei ebben az országban, és azt is, hogy a NER rabságában vergődő Magyarország jogállam-e vagy sem.

 

Janisch Attila

filmrendező, egyetemi docens,

az SZFE osztályvezető tanára

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.