Heil Péter

Jár a szép szemünkért

Mit tett eddig és mit nem a kormány azért, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz?

Publicisztika

Határozottan nem – mondta a miniszterelnök nemrég, egy zárt körű sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. És határozott nem a válasz arra is, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok által tavaly decemberben, az uniós pénzek lehívásának feltételéül szabott feladatokat a kormány eddig bejelentett intézkedései teljesítik-e. Az előttünk álló hetek és hónapok nagy kérdése, hogy a két állítás között van-e oksági összefüggés.

Emlékeztetőül: az EU karácsony előtt harminc tételben írta meg az Orbán-kormánynak, mit kell tennie, ha hozzá akar férni a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak 15 ezer milliárd forintnyi támogatásához. A lista négy fő területet érint: a korrupcióellenes intézményrendszert, a közbeszerzéseket, az egyetemek és a tudományos élet szabadságát, illetve az igazságszolgáltatást. A brüsszeli döntés óta eltelt két hónap alatt két területen történt elmozdulás. Egyrészt a kormány – tőle merőben szokatlan módon, kétségkívül az EU nyomására – nyilvános egyeztetésre bocsátotta igazságügyi reformjavaslatait. Másrészt, a kormány nyolc (!) minisztere február 15-étől kivonult a vagyonkezelő alapítványok alá rendelt egyetemek kuratóriumaiból. A korrupcióellenes intézkedések és a közbeszerzések ügyében egyelőre teljes a csönd. Igaz, itt a kormánynak vélhetően nem lesz olyan nehéz dolga, mert az EU elvárásai könnyebben – talán túlságosan is könnyen – teljesíthetők.

Az egyetemek ügye

Az igazságügy és az egyetemek kérdésében van egy fontos közös pont. Jelesül az, hogy az Európai Unió elvárásai itt nem az EU-pénzek iparszerű lenyúlásáról szólnak elsősorban. Tény: egy „engedelmes” bírói kar mindig nagyban megkönnyíti a korrupt politikusok, hivatalnokok és oligarchák dolgát. Ahogy az is biztos, hogy az állami egyetemek privatizációja mögött is egyértelműen tetten érhetők a hatalomhoz közel állók személyes anyagi érdekei. Ennek ellenére a tét itt sokkal inkább az alkotmányos alapelvek védelme – a hatalmi ágak szétválasztása és a tudományos élet, a gondolkodás szabadsága. Ha úgy tetszik, a hajdan volt magyar jogállam és demokrácia utolsó maradékai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.