És ha nekik van igazuk? És ha az ukrán vezetők nem csak azért mondják, hogy még idén győzni fognak, mert muszáj hinniük a győzelemben?
Nem tudhatjuk, mi lesz. A hadiszerencse különösen forgandó, ezért kockázatos dolog jóslatokba bocsátkozni, de tény, hogy most öt okunk is van azt hinni: lehet, hogy az ukrán vezetők nem tévednek.
Az első az, hogy Vlagyimir Putyin elveszettnek látszik, és képtelen rá, hogy akár csak egy kicsi magabiztosságot sugározzon a seregei győzelmét illetően. A múlt héten mondott évértékelőjében a mélységes unalmon kívül semmivel sem sikerült beoltania a minisztereit és a Duma tagjait. Vége-hossza nem volt a beszédének, amibe többen bele is aludtak. Mintha Brezsnyev támadt volna fel. Ráadásul az Oroszországi Föderáció elnöke már nem arról beszélt, hogy Ukrajnában minden „terv szerint” halad, hanem arról, hogy „lépésről lépésre” mennek előre. Ez nagyon úgy hangzik, mintha azt jelentené: „haladunk előre, ahogy tudunk”.
Ez az ember Nagy Péternek álmodta magát, de közben körülötte Jevgenyij Prigozsin és mások mostanra egymás torkának estek, mintha Putyin már nem is létezne, vagy legalábbis már egyáltalán nem számítana. Az uralom végóráinak légköre hatja át a Kremlt, és végül ott, abban a fellegvárban dőlhet el ez a háború, amelyet Ukrajna még nem nyert meg, de Vlagyimir Putyin már elveszített.
A második ok, amiért az ukrán jóslat valóra válhat, az az, hogy Joe Biden a kijevi látogatásával sokkal többet tett, mint egy szolidaritási gesztust a küzdő ukránok felé. A világ és az Egyesült Államok színe előtt kijelentette, hogy Amerika elkötelezett amellett, nem hagyja, hogy Ukrajna elveszítse ezt a háborút. Ez hangzott el. Egy 80 éves férfi szájából, aki nem habozott megtenni a nehéz utat, hogy ezt kihirdesse, és ezzel Ukrajna esetleges vereségét a világ vezető nagyhatalmának elfogadhatatlan vereségévé tegye.
A harmadik ok, ami az ukrán vezetés igaza felé mutat, hogy az Európai Unió közösen készül hadianyagot vásárolni. Az Unió egyre inkább politikai hatalomként lép fel. Politikai hatalomként, amelynek az ukrajnai háború lett a tűzkeresztsége.
A negyedik ok, amiért ez a háború valóban nem fajulhat végeláthatatlan állóháborúvá, az, hogy az ENSZ 141 országa, a tagok majdnem háromnegyede csütörtökön az orosz csapatok azonnali kivonására szólított fel. Vlagyimir Putyin nem csak a csatatéren akadt el. Diplomáciai fronton is kezd kicsúszni alóla a talaj, és ami az ötödik okot illeti, amiért az ukrán vezetők talán nem tévednek, az nem más, mint Kína.
Mivel Kína is látja, hogy a Kreml nem fog győzni, és hogy ez a háború egyre csak lassítja a nemzetközi kereskedelmet, amelytől saját gazdasága és politikai stabilitása függ, most arra szólította föl Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az államok területi épségét. Kína nem mond le Oroszországról, de nem is követi őt ebbe a háborúba, amelynek a lehető leghamarabb szeretne véget vetni.
(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)
(Címlapképünkön: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő beszél az oroszok Ukrajna ellen indított háborújának első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Kijevben 2023. február 24-én. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
