Jelöljék újra Iványi Gábort köztársasági elnöknek az ellenzéki pártok!

  • Artner Szilvia
  • 2022. február 22.

Publicisztika

Róna Pétert visszaléptethetnék, esetleg a közgazdász magától léphetne vissza Iványi javára.

Február 21-én délben mártírt adott az ellenzék kezébe a hatalom. A NAV kiszállt az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyar Evangéliumi Testvérközösség épületéhez sárga mellényben, csapatostul, hogy erőt mutasson fel a védtelenekkel szemben, illetve hogy végrehajtson közüzemi tartozás ügyben, amit Iványi Gábor, a közösség vezetője szerint és persze köztudomásúlag azért nem tud kifizetni évek óta a hajléktalanokat segítő szervezet, mert nem kapják meg a magyar államtól a nekik járó támogatásokat. Az ellenzék demonstrációt hirdetett Iványiék mellett, és ez a kiállás egyre dagad, bár szélesebb társadalmi támogatottságot akkor érne el az Iványi-féle rendíthetetlen hit, ha sikerülne az általa képviselt értékeket a szimbolikus helyett végre konkrétan is összekapcsolni a kormány leváltásával. Mégpedig az ellenzék egy egészen egyszerű, de zseniális húzásával.

Történetesen annyit kéne tenniük, hogy megbocsátva maguknak a hibát, Róna Pétert visszaléptetik, esetleg Róna magától lép vissza Iványi javára a köztársasági elnöki jelöltségtől

A hétfői Dankó utcai történések arról szóltak ugyanis, hogy Orbán bosszút állt Márki-Zay köztársaságielnök-jelölési ötletén, így az azt szintén megfúró ellenzéki összefogásnak minderre a korrekció az egyetlen lehetséges válasza és nincs rá sok ideje. Iványi a tisztes polgári civil és a keresztényi eszméket egyaránt feddhetetlenül képviseli ma Magyarországon, és ez bosszantja az álkeresztény és álcivil szervezeteket pénzzel tömő álszent hatalmat. Az ellenzék úgy válhat hitelessé most, hogy kiáll hát mellette. Nem baj, ha kissé késleltetve; a közös érdekekért való kiállás a fennálló gonosszal szemben nem egyszerű dolog. Ráadásul Jakab Péter és a Jobbik, de az ellenjelölésben melléjük állt LMP és DK is jól jöhetne ki ebből az amúgy is jelentéktelennek tűnő belső lövészárokból. Valamint kéretik nem használni az ellenzék és a sajtó részéről is a rendőrségi kifejezéseket, mint például: elviszik a lefoglalt bizonyítékokat a helyszínról. Nem bizonyítékokat, hanem vagyontárgyakat hord el az Oltalomból a NAV, pontosan úgy, ahogy a kormány az emberek vagyonát, házát, csak úgy, saját kénye-kedve szerint.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.