Sajnos Orbán megint bizonyította, hogy a politikai aljasságban nem ismer határt, amit a nehezen vitatható konspirációs és taktikai tehetségével juttat érvényre. Mert mi is történik most Iványi Gáborral? Miért veti be Orbán a NAV-kommandót Iványi ellen? Nem csupán Iványi lejáratása a cél, hanem az ellene intézett vérlázító támadást eszközül használva az ellenzéki összefogás és az összefogás lehetséges szavazóinak végletes megosztása.
Orbán mindig tévedhetetlenül ismeri fel az ellenfél egységén keletkezett halszálvékony repedést, ahová befeszítheti alantas politikai eszköztárát, hogy aztán a repedést, réssé, egyre terebélyesedő, végül áthidalhatatlanná váló szakadékká szélesítse. Most sem kerülte el a figyelmét, hogy Iványi Gábor köztársasági elnöki posztra való jelölésének kérdése - köszönhetően a Jobbik önzésének és téves startégiai helyzetfelismerésének - már önmagában is alaposan megosztotta az ellenzéki összefogásban résztvevő pártokat és az összefogás későbbi lehetséges szavazóit egyaránt. Az Iványi elleni elfogadhatatlan, de pontosan időzített (és alig vitathatóan Orbán által elrendelt) intézkedés - Iványi Gábor nagyon jelentős számú szimpatizánsaiban keltett felháborodásra építve - ezt az ellenzéken belüli konfliktust növeli a választás esetleges ellenzéki sikerét is ellehetetlenítő káosszá. Olyan lavinát indíthat ezzel Orbán az ellenzékén belül, amelyet szinte lehetetlen lesz megállítani, lehetetlen lesz kikerülni.
Talán csak akkor, ha a Jobbik és Jakab Péter belátja, hogy milyen stratégiai hiba volt Iványi Gábor köztársasági elnöki jelölését megtorpedózni, és az ellenzéki pártok mégis egységesen beállnának Iványi köztársasági elnöki jelölése mögé.
A helyzet már csak azért is árulkodik arról a súlyos stratégia hiátusról (nevezhetném ezt tehetségtelenségnek is), amely időről-időre, így vagy úgy már többször is kisiklatta az Orbán leváltására megbuktatására tett ellenzéki kísérleteket, mert Iványi köztársasági elnöki jelöltsége mindössze formális gesztus, hiszen egy százalék esély sincs arra, hogy az Orbán által dominált önkényben megkaphassa a jelöltségét a poszt tényleges betöltésére váltó országgyűlési szavazati többséget. Vagyis a semmiért, az irígységnek engedve csakis az önzésért, az akarnokságért dobja oda, kockáztatja az összefogás egyik pártja és annak vezetője az összefogás egészének sikerét.
A helyzetben rejlő paradoxon az, hogy amennyiben az ellenzéki összefogás és az összefogás szimpatizánsainak Iványit támogató közössége fel is ismerné ezt az Orbán által állított csapdát, akkor sem lehet már az intézkedés által keltett jogos érzelmi felindultságot meg nem történtté tenni. Azaz Iványi szimpatizánsai nem tehetnek mást, minthogy vedelmükbe veszik ezt a talpig becsületes, humanitárius elkötelezettségében, tartásában megkérdőjelezhetetlen, a köztársasági elnöki tisztségre minden szempontból alkalmas és méltó embert, ami (ha csak a Jobbik vissza nem lép) végül az ellenzéki összefogáson belüli antagonisztikus megosztottsághoz vezet.
Politikát csinálni, választást nyerni nagyon nehéz, szinte lehetetlen stratégiai előrelátás és komoly taktikai felkészültség nélkül; pláne egy olyan gátlástalan svindlerrel szemben, aki nem csak birtokol ilyesféle képességeket, hanem ráadásul hamiskártyás, csaló is.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
