Kielégítés

Publicisztika

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Először tavaly nyáron fogadták el, és a 2010. január 1-je után kifizetett végkielégítések visszafizetéséről rendelkezett. A gördülékeny ügymenet érdekében a kormánytöbbség még előtte beleírta az Alkotmányba, hogy a közpénzből származó jövedelmekre az adott adóév elejéig visszamenőlegesen is lehet ilyen törvényt hozni, ha a kifizetés a jó erkölcsbe ütközött. Az Alkotmánybíróság (AB) mégis elmeszelte a törvényt, mert az nemcsak a jó erkölcsbe ütközőkre, de valamennyi végkielégítésre vonatkozott. A kétharmad értett a szóból, ezért a jó erkölcsöt kihúzta az Alkotmányból; és ha az már úgyis kint volt, az adóévet megelőző ötödik évig kitolta a visszaható jogalkotás lehetőségét is. A biztonság kedvéért még eltiltotta az AB-t az efféle törvények vizsgálatától - kivéve, ha a jogszabály sérti az emberi méltóságot.

A bírák is értették a viccet: a múlt pénteken arra jutottak, hogy a visszamenőleges hatály, ha az a 2005-2009 közötti időszakra hat vissza, pont az emberi méltóságot sérti. Fel is hívták a figyelmet: csak 2010. január 1-jéig visszadátumozva lehet ilyen törvényt hozni! A kormánykoalíció az instrukciókat ismét megfogadta, és némi eltéréssel (például a parlamenti képviselőkre is vonatkozik, a beosztottakkal kevésbé szigorú), valamint sietősen, hogy a hatálybalépés a május 20-i adóbevallási időpontot le ne késse, megalkotta ugyanazt a jogszabályt, amivel tavaly júliusban először próbálkozott.

Mondhatnánk erre, hogy az Alkotmánybíróság minden tőle telhetőt megtett, de ez nem gravíroz már egy öltést sem. A tavalyi év az a tavalyi év, most pedig az ideit tartjuk. A jogszerűen megkapott végkielégítésüket sokan már rég elkölthették, hisz' nem tudhatták, hogy az mégsem az övék. S az sem világos, hogy mi köze van ehhez az adóbevallásnak, hiszen a jogszerzés minden törvény és a józan ész szerint is a jövedelem megszerzésével esik egybe (ráadásul van, akinél februárban volt a bevallási határidő). Abba pedig jobb bele sem gondolni, mi jöhet még, hogy ha ennek az írd és mondd egymilliárdos, ám szimbolikussá dagadt ügynek a kedvéért is képes volt a Fidesz megköpködni - nemcsak az AB-t, de magát a jogállamiságot is. A jogállam alapja ugyanis, hogy minden esetet az épp hatályos szabályok alapján lehet csak megítélni - amit a Fidesz művel, abból anarchia következik.

Az AB karakánságának és lehetőségeinek a megítéléséhez pedig Kiss László alkotmánybíró különvéleményét is érdemes figyelembe venni. Szerinte ha az Alkotmány szövegében ellentmondás van, akkor az AB feladata ezt feloldani. A 2. § értelmében a Magyar Köztársaság jogállam. Egy jogállamban nincs visszaható jogalkotás. Az új, az egész bohózatot lehetővé tevő 70/I § viszont megengedi ezt - Magyarország tehát nem jogállam. Vajon melyik a jó választás?

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidogoznia. Beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.