Kielégítés

Publicisztika

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Először tavaly nyáron fogadták el, és a 2010. január 1-je után kifizetett végkielégítések visszafizetéséről rendelkezett. A gördülékeny ügymenet érdekében a kormánytöbbség még előtte beleírta az Alkotmányba, hogy a közpénzből származó jövedelmekre az adott adóév elejéig visszamenőlegesen is lehet ilyen törvényt hozni, ha a kifizetés a jó erkölcsbe ütközött. Az Alkotmánybíróság (AB) mégis elmeszelte a törvényt, mert az nemcsak a jó erkölcsbe ütközőkre, de valamennyi végkielégítésre vonatkozott. A kétharmad értett a szóból, ezért a jó erkölcsöt kihúzta az Alkotmányból; és ha az már úgyis kint volt, az adóévet megelőző ötödik évig kitolta a visszaható jogalkotás lehetőségét is. A biztonság kedvéért még eltiltotta az AB-t az efféle törvények vizsgálatától - kivéve, ha a jogszabály sérti az emberi méltóságot.

A bírák is értették a viccet: a múlt pénteken arra jutottak, hogy a visszamenőleges hatály, ha az a 2005-2009 közötti időszakra hat vissza, pont az emberi méltóságot sérti. Fel is hívták a figyelmet: csak 2010. január 1-jéig visszadátumozva lehet ilyen törvényt hozni! A kormánykoalíció az instrukciókat ismét megfogadta, és némi eltéréssel (például a parlamenti képviselőkre is vonatkozik, a beosztottakkal kevésbé szigorú), valamint sietősen, hogy a hatálybalépés a május 20-i adóbevallási időpontot le ne késse, megalkotta ugyanazt a jogszabályt, amivel tavaly júliusban először próbálkozott.

Mondhatnánk erre, hogy az Alkotmánybíróság minden tőle telhetőt megtett, de ez nem gravíroz már egy öltést sem. A tavalyi év az a tavalyi év, most pedig az ideit tartjuk. A jogszerűen megkapott végkielégítésüket sokan már rég elkölthették, hisz' nem tudhatták, hogy az mégsem az övék. S az sem világos, hogy mi köze van ehhez az adóbevallásnak, hiszen a jogszerzés minden törvény és a józan ész szerint is a jövedelem megszerzésével esik egybe (ráadásul van, akinél februárban volt a bevallási határidő). Abba pedig jobb bele sem gondolni, mi jöhet még, hogy ha ennek az írd és mondd egymilliárdos, ám szimbolikussá dagadt ügynek a kedvéért is képes volt a Fidesz megköpködni - nemcsak az AB-t, de magát a jogállamiságot is. A jogállam alapja ugyanis, hogy minden esetet az épp hatályos szabályok alapján lehet csak megítélni - amit a Fidesz művel, abból anarchia következik.

Az AB karakánságának és lehetőségeinek a megítéléséhez pedig Kiss László alkotmánybíró különvéleményét is érdemes figyelembe venni. Szerinte ha az Alkotmány szövegében ellentmondás van, akkor az AB feladata ezt feloldani. A 2. § értelmében a Magyar Köztársaság jogállam. Egy jogállamban nincs visszaható jogalkotás. Az új, az egész bohózatot lehetővé tevő 70/I § viszont megengedi ezt - Magyarország tehát nem jogállam. Vajon melyik a jó választás?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.