n Néhány hete bukkant fel az a homevideo az interneten, amelyen vagy Csisztu Zsuzsa, a TV 2 sportriportere szeretkezik, vagy nem Csisztu Zsuzsa szeretkezik egy ifjú férfival. A riporternő e rettenetes helyzetben avval védekezik, hogy azt állítja: nem ő a filmen szereplő fiatal leány. És ha ezt mi készséggel el is hisszük neki, a szomorú igazság az, hogy ez immár érdektelen: azok, akik megnézték, letöltötték, videón vagy CD-n megvették, azért tették, mert a felvételen meggyőződésük szerint az ismert tévés személyiséget láthatják viszont. A közmegegyezés szerint Csisztu Zsuzsa szeretkezik a filmen.
Viszont nem gondoljuk azt, hogy ezért Csisztu Zsuzsának kellene védekeznie, mentegetőznie és szégyellnie magát. Mégpedig a következők miatt.
Hogy Csisztu Zsuzsa szűz lenne, azt ugye senki nem gondolta Magyarországon. Ebből viszont a logika kérlelhetetlen szabályai szerint az következik, hogy a ripoternő időnként nemi életet él, mint az ország ivarérett korú lakosságának túlnyomó többsége. Ennek során ő vélhetően ugyanazon cselekvések résztvevője, mint az ország ivarérett korú lakosságának többsége, vagyis - egy kis leegyszerűsítéssel - mi mindnyájan.
Csisztu Zsuzsát viszont a múlt hét óta az különbözteti meg a felnőtt korú magyarországi lakosság eme többségétől, tőlünk mindnyájunktól, hogy mi ezt a tevékenységünket mindig hálószobáink mélyén vagy a kertben, vagy az erdőben, vagy autóban, de mindenképpen illetéktelen tekintetek részvétele nélkül végezzük. Minket, szerencséseket nem kukkol dugás közben senki, arra, amikor mi szeretkezünk, nem onanizálnak ismeretlenek, meztelen felsőtestünk nem szerepel akaratunk ellenére szemét, "tényfeltáró" bulvárcikkek illusztrációjaként, legintimebb pillanatainkat nem sokszorosítják és árulják gazemberek videokazettákon: a mi legelemibb jogunkat a saját testünk feletti rendelkezéshez még soha nem tiporták ilyen mocsok módon sárba. Minket így még soha nem aláztak meg, és minket még soha nem tettek tönkre azért és csak azért, mert dugtunk egyet.
Csisztu Zsuzsa tisztessége és méltósága csak akkor állítható helyre (akár ő van a videón, akár nem), ha mindenki, aki tud a vele esett gyalázatról, együttérez vele, és ha mindenki, aki valamilyen módon érintkezett a videofelvétellel, bocsánatot kér tőle. És mert itt a mi méltóságunkról is szó van, meg azért, mert nehezünkre esik elhinni, hogy a magyar nyilvánosság pszichoszexuális fejlődése megakadt a rejszoló kamaszok szintjén, fordítsuk a megszégyenítést a helyes irányba. Nemcsak az az aljas gazember, aki ezt a filmet kiadta a kezéből, aki feltette a neccre, aki onnét letöltötte és sokszorosította, és aki a filmről készült fotókat újságcikkekhez használta illusztrációként.
Hanem az is, aki végignézte.
