Kinek az elvesztett tisztessége?

Publicisztika

Emlékeznek még Heinrich Böll 1974-es elbeszélésére? Az volt a címe, hogy Katharina Blum elvesztett tisztessége, s arról szólt, hogy a bulvársajtó (konkrétan a műben Zeitung névre hallgató Bild Zeitung), hogyan csinál ki valakit rágalmakkal, hazugságokkal és mélységes rosszindulattal vegyes felfuvalkodottsággal. Nos, változnak az idők, napjainkban az van, hogy a "nagy múltú jobboldali német bulvárlap" behozatalra szorul rágalmazókból.

Emlékeznek még Heinrich Böll 1974-es elbeszélésére? Az volt a címe, hogy Katharina Blum elvesztett tisztessége, s arról szólt, hogy a bulvársajtó (konkrétan a műben Zeitung névre hallgató Bild Zeitung), hogyan csinál ki valakit rágalmakkal, hazugságokkal és mélységes rosszindulattal vegyes felfuvalkodottsággal. Nos, változnak az idők, napjainkban az van, hogy a "nagy múltú jobboldali német bulvárlap" behozatalra szorul rágalmazókból.

Mondott orgánum online kiadása hétfőn és kedden kétrészes interjút közölt Orbán Viktorral. Az Európa-szerte minden szinten vitatott, s hazánkra - mondhatni méltán, de mégis méltatlanul - közutálatot hozó (lásd Rémhírünk a nagyvilágban című írásunkat) médiatörvényt a hétfői etapban beszélték meg a felek. Ennek során a magyar miniszterelnök bemártotta a komplett magyar sajtót - megítélésünk szerint az ő saját lapjait is. Azt mondja, "a magyar médiában az emberi méltóság megsértése mindennapi valóság". "Nyissák csak ki az újságjainkat. Azokban engem mindennap ducénak és Führernek, rablónak és gazembernek szidalmaznak. Mit tegyünk, nálunk a politikai vita kultúrája ilyen különös. Nem verekszünk ugyan a parlamentben, ahogy az olaszoknál néha megtörténik. De ha valakinek más a véleménye, mint az ellenfelének, akkor azt azonnal csalónak vagy bűnözőnek nevezi." Mint ő és sajtócsapatai anno Gyurcsányt, beteges hazudozónak és hasonlóknak.

Kell-e nyomósabb ok egy "szigorú" sajtótörvény megalkotására? Dehogy. "Ha az embernek elegendő oka van egy ilyen törvényre, akkor keresztül is kell vinni."

Tisztázzuk, szólítja a kórság Orbán Viktort ducénak vagy Hitlernek, mi például nem szólítjuk még Zizunak sem. Ugyanakkor pontosan értjük az elmondottakat, Orbán ismét magából indul ki, éppen azt csinálja az interjúban, amiről beszél, az előbb idéztük: "...ha valakinek más a véleménye, mint az ellenfelének, akkor azt azonnal csalónak vagy bűnözőnek nevezi." Szavai szerint az a magyar sajtóorgánum, amelyik bírálni merészeli a kormányt... dehogy a kormányt, személy szerint őt, a harminc éve interkomcsik űzte vadat, akkor az emberi méltóságát sértik meg - mindennap. Szerencsére tréningben van: "Megszoktam az ellenszelet! Már a kommunista rezsimmel szembeni ellenzéki időszak óta. Kétkedni kezdenék, ha egyszerre csak hátszelet kapnék, akár a magyar médiából, akár külföldről."

Tehát Magyarországon nem létezik felelős újságírás, elképzelhetetlen az értő kritika Orbán működéséről, a sajtó nem szakértőkkel, hanem becsületsértésekkel dolgozik, fertelmes bagázs, akiket meg kell regulázni. Ez nem igaz.

Bár a tévedés kizárt, hisz az nem létezik, hogy a miniszterelnök (vagy valaki a stábjából) ne értené a lassan egyéves működését érő, sajtóban nyilvánosságot nyert bírálatok érdemi részét.

Ráadásul azzal, hogy ilyeneket mond, nem csak azt állítja, hogy Magyarországon a sajtó csak gerinctelen férgekből áll, hanem azt is, s azt főként, hogy annak, amit ő tesz miniszterelnökként, nincsen alternatívája. Nem léteznek az övénél nemesebb szándékok, nincsen nálánál nagyobb tudás, aki mást mond, mint ő, sötétben bujkáló szabotőr. Bár mindennek igazolásául csak a kétharmaddal nyert választást hozza fel, s nem mondjuk a magyar gazdaság - az ő regnálása alatt tapasztalható - eredményeit, azokról még mindig csak jövő időben beszél. Oh, meglesz az, csak előbb a sajtót kell megrendszabályozni. Mindenki fogja be a pofáját, s lesz itt akkora Kánaán, hogy az csak, na!

Ki beszél még Putyinról?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."