Kinek jó ez?

  • 2003. február 20.

Publicisztika

Ha nem is a rendszerváltozás hajnalán, de viszonylag hamar, a kilencvenes évek elején a magyar külpolitika prioritása lett a NATO-tagság. Ám 1999 márciusa - Magyarország felvétele - óta a pártok úgy tesznek, mintha e téren az égvilágon semmi dolguk nem volna. Hogy mást ne mondjunk: immár négy éve képtelen rá az Országgyűlés, hogy törvényeinket és a teljes jogú tagsággal együtt járó, a Magyarország által is elfogadott nemzetközi szerződés egyes pontjait egymásnak megfeleltesse. Pedig nem ártana: például elkerülhető lenne az olyan, leginkább a Svejk Dub hadnagyát idéző eset, amilyet a múlt hét végén, e hét elején a honi hivatalosságok produkáltak a Törökországnak nyújtandó segítségről szóló NATO-kérés kézhezvétele után. Hogy akkor most mi a bánat is ez? Tartalma vajh´ általánosságban vagy csupán a maga konkrétságában mozog? Mert ha így, akkor dönthet a kormány is, ha úgy, akkor csak a parlament, de az is lehet, hogy fordítva van az egész. E hezitálás értékelhető akár pozitívumként is: a kormány mindenképp a törvényesség talaján akar maradni. De ha ennyire többértelműek a dolgok, akkor a törvények minőségével, azok összhangjával van valami gond. NATO-ügyben egyébként éppen négy éve - úgyhogy ezen ideje volna változtatni, tessék a cuccot végre rendbe tenni, tisztelt képviselők, ezért kapják a fizetésüket.

n Ha nem is a rendszerváltozás hajnalán, de viszonylag hamar, a kilencvenes évek elején a magyar külpolitika prioritása lett a NATO-tagság. Ám 1999 márciusa - Magyarország felvétele - óta a pártok úgy tesznek, mintha e téren az égvilágon semmi dolguk nem volna. Hogy mást ne mondjunk: immár négy éve képtelen rá az Országgyűlés, hogy törvényeinket és a teljes jogú tagsággal együtt járó, a Magyarország által is elfogadott nemzetközi szerződés egyes pontjait egymásnak megfeleltesse. Pedig nem ártana: például elkerülhető lenne az olyan, leginkább a Svejk Dub hadnagyát idéző eset, amilyet a múlt hét végén, e hét elején a honi hivatalosságok produkáltak a Törökországnak nyújtandó segítségről szóló NATO-kérés kézhezvétele után. Hogy akkor most mi a bánat is ez? Tartalma vajh´ általánosságban vagy csupán a maga konkrétságában mozog? Mert ha így, akkor dönthet a kormány is, ha úgy, akkor csak a parlament, de az is lehet, hogy fordítva van az egész. E hezitálás értékelhető akár pozitívumként is: a kormány mindenképp a törvényesség talaján akar maradni. De ha ennyire többértelműek a dolgok, akkor a törvények minőségével, azok összhangjával van valami gond. NATO-ügyben egyébként éppen négy éve - úgyhogy ezen ideje volna változtatni, tessék a cuccot végre rendbe tenni, tisztelt képviselők, ezért kapják a fizetésüket.

A NATO-felkérés nyomán támadt belpolitikai zűrzavarnak azonban nem ez a komolyabbik része. Sokkal aggasztóbbak a Fidesz - MPP, s még inkább a nyilatkozataival a maga mozgásterét mind jobban szűkítő Orbán Viktor magatartásának a várható következményei. A volt miniszterelnök, az észak-atlanti gondolat és a jugoszláviai NATO-akció egykori elszánt híve ellenzékbe kerülve fölfedezte magában a rettenthetetlen békeharcost, amivel egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza pártját. Miközben Orbán Viktor nemzetközi partnerei és mentorai - a német CDU-politikusok, a spanyol Aznar vagy az olasz Berlusconi - egyértelműen támogatják az Egyesült Államok Irak-politikáját (és ezt teszi, nagyon helyesen, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is; a baj éppen az, hogy kezdeti eltökéltségét fölváltotta a határozatlanság), Orbán és a Fidesz a józan politikai megfontolásoknak fittyet hányva harsogja az ellenkezőjét. Márpedig a NATO-felkérés körüli fontoskodó dacoskodás - először elfogadják a kérésnek a házszabálytól eltérő tárgyalását, aztán mégse, majd maguk se tudják, mit csináljanak (lapzártakor ez a helyzet) -, valamint a népi tömegek olthatatlan békevágyának mélységes átélése nem felelős államférfiúra valló mentalitás. Valójában buta, infantilis bosszúvágy, a megsértett hiúság visszavágása. Nemet mondunk, mert a komcsik, akik le merészeltek váltani bennünket, igent mondanak; nemet mondunk, mert Bush elnök megsértett bennünket, amikor nem fogadta a vezetőnket, ráadásul nem átall egy komcsi titkosszolgával jattolni; nemet mondunk, mert bármi áron kormányra akarunk kerülni, minél előbb.

Bár a magunk részéről nem zárnánk ki, hogy Orbán Viktor, amennyiben április óta tartó pályája ilyen egyenes irányú marad, szép lassan lenullázza magát, 2003 februárjában mégis annak nagyobb a valószínűsége, hogy valamikor, belátható időn belül lesz még belőle kormányfő, de legalábbis komoly kormányzati pozíciót betöltő tisztségviselő. Éppen ezért föltennénk most egyik kedvenc kérdését: mi a magyar érdek? Magyar érdek az, hogy a köztársaság minden komolyan vehető politikusa mindenkor - kormányon és ellenzékben - szalonképes maradjon a nemzetközi porondon (is). És mi ellentétes a magyar érdekkel? Az, hogy egy potenciális miniszterelnök-jelölt ostoba belpolitikai és személyes presztízsokok miatt ellehetetlenüljön külföldi szövetségesei előtt, és észak-atlanti elfogadottsága hovatovább Meciaréhoz közelítsen. "Mert, hölgyeim és uraim, kinek jó ez?"

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.