Lázár János utaztat

Mire jó a MÁV új megye- és országbérlete?

Publicisztika

„Ezeket a szakaszokat a menetrendi hirdetményekben külön jelöljük, de az érintett szakaszokon természetesen a hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk az utasokat.” Ezt válaszolja a MÁV arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja meg az egyszeri utas, milyen vonatra szállhat fel megye- és országbérlettel.

A menetrendi hirdetmény, ha valaki még nem látott olyat, átláthatatlan katyvasz, speciális jelölésekkel és kilencven százalékban érdektelen információkkal – amennyiben arra az egyetlen kérdésre keressük a választ, hogy az országbérletünkkel felvértezve jogosultak vagyunk-e igénybe venni az adott viszonylatot. Hát majd a hangosbemondó megmondja – a hangosbemondásban néhány évvel ezelőtt az a szöveg vitte a prímet, hogy „a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, gyorsvonati pótjegy váltása kötelező”, de ez egy másik történet.

Világos, nem?

Nyilván érezte a MÁV, hogy ez így nem lesz tökéletes, ezért az Országbérlet.hu oldalon – jól eldugva – közzétett egy másik táblázatot, amely már csak azt tartalmazza, hogy adott helyjegyes járat feláras-e avagy nem-e. Mert ha feláras, akkor nuku országbérlet. Az utasnak ezen azt kell néznie, hogy az ő járata ne szerepeljen az első oszlopban, illetve ha szerepel, akkor van-e mentesség az általa megtenni kívánt szakaszra. Ugyanis az első oszlopban lévő járatok mindegyike feláras, a másodikban és a harmadikban vannak feltüntetve az adott járat valamiért nem feláras szakaszai. És akkor világossá válik, hogy a Budapest–Hidasnémeti viszonylaton Budapest és Miskolc Tiszai pályaudvar között csak nem helyjegyköteles vagonban lehet utazni országbérlettel, Miskolc és Hidasnémeti között viszont bármelyikben, mert azon a szakaszon az InterCity-kocsik már nem IC-ként közlekednek.

A MÁV és a Volán 2023. május elsejétől bevezette a megye- és országbérletet, ami leegyszerűsítve azt jelenti (bár az egyszerűség kifejezés a vasútra ugyanúgy inadekvát, mint Istenre a létige), hogy a nem helyjegyköteles, vagy­is nem IC-járatokon rendkívül kedvezményes árú bérlettel lehet utazni. Ennek ára egy megyére és 30 napra 9450, az egész országra 18 900 forint. A bérlet érvényes vonatra és helyközi Volán-buszra. A buszoknál nincs sok kérdés, a városira nem lehet felszállni vele, a többire igen.

Németország vezette be elsőként a regionális közlekedésre a szuperkedvezményes jegye­ket, majd Spanyolország követte a példát. Ne a pénzen múljon a mobilitás, ülj vonatra és hajrá, a költség javát az állam állja. Magyarországon is elkezdődött az agyalás, ám nemcsak az a különbség az említett államok és hazánk között, hogy azoknál van tenger és nézhető foci. Hanem az is, hogy viszonylag élesen elkülönül a szupergyorsvonat és a nem annyira szuper vonat. Ránézésre, árra, távolságra és sebességre is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.