Lázár János utaztat

Mire jó a MÁV új megye- és országbérlete?

Publicisztika

„Ezeket a szakaszokat a menetrendi hirdetményekben külön jelöljük, de az érintett szakaszokon természetesen a hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk az utasokat.” Ezt válaszolja a MÁV arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja meg az egyszeri utas, milyen vonatra szállhat fel megye- és országbérlettel.

A menetrendi hirdetmény, ha valaki még nem látott olyat, átláthatatlan katyvasz, speciális jelölésekkel és kilencven százalékban érdektelen információkkal – amennyiben arra az egyetlen kérdésre keressük a választ, hogy az országbérletünkkel felvértezve jogosultak vagyunk-e igénybe venni az adott viszonylatot. Hát majd a hangosbemondó megmondja – a hangosbemondásban néhány évvel ezelőtt az a szöveg vitte a prímet, hogy „a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, gyorsvonati pótjegy váltása kötelező”, de ez egy másik történet.

Világos, nem?

Nyilván érezte a MÁV, hogy ez így nem lesz tökéletes, ezért az Országbérlet.hu oldalon – jól eldugva – közzétett egy másik táblázatot, amely már csak azt tartalmazza, hogy adott helyjegyes járat feláras-e avagy nem-e. Mert ha feláras, akkor nuku országbérlet. Az utasnak ezen azt kell néznie, hogy az ő járata ne szerepeljen az első oszlopban, illetve ha szerepel, akkor van-e mentesség az általa megtenni kívánt szakaszra. Ugyanis az első oszlopban lévő járatok mindegyike feláras, a másodikban és a harmadikban vannak feltüntetve az adott járat valamiért nem feláras szakaszai. És akkor világossá válik, hogy a Budapest–Hidasnémeti viszonylaton Budapest és Miskolc Tiszai pályaudvar között csak nem helyjegyköteles vagonban lehet utazni országbérlettel, Miskolc és Hidasnémeti között viszont bármelyikben, mert azon a szakaszon az InterCity-kocsik már nem IC-ként közlekednek.

A MÁV és a Volán 2023. május elsejétől bevezette a megye- és országbérletet, ami leegyszerűsítve azt jelenti (bár az egyszerűség kifejezés a vasútra ugyanúgy inadekvát, mint Istenre a létige), hogy a nem helyjegyköteles, vagy­is nem IC-járatokon rendkívül kedvezményes árú bérlettel lehet utazni. Ennek ára egy megyére és 30 napra 9450, az egész országra 18 900 forint. A bérlet érvényes vonatra és helyközi Volán-buszra. A buszoknál nincs sok kérdés, a városira nem lehet felszállni vele, a többire igen.

Németország vezette be elsőként a regionális közlekedésre a szuperkedvezményes jegye­ket, majd Spanyolország követte a példát. Ne a pénzen múljon a mobilitás, ülj vonatra és hajrá, a költség javát az állam állja. Magyarországon is elkezdődött az agyalás, ám nemcsak az a különbség az említett államok és hazánk között, hogy azoknál van tenger és nézhető foci. Hanem az is, hogy viszonylag élesen elkülönül a szupergyorsvonat és a nem annyira szuper vonat. Ránézésre, árra, távolságra és sebességre is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.