Lázár János utaztat

Mire jó a MÁV új megye- és országbérlete?

Publicisztika

„Ezeket a szakaszokat a menetrendi hirdetményekben külön jelöljük, de az érintett szakaszokon természetesen a hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk az utasokat.” Ezt válaszolja a MÁV arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja meg az egyszeri utas, milyen vonatra szállhat fel megye- és országbérlettel.

A menetrendi hirdetmény, ha valaki még nem látott olyat, átláthatatlan katyvasz, speciális jelölésekkel és kilencven százalékban érdektelen információkkal – amennyiben arra az egyetlen kérdésre keressük a választ, hogy az országbérletünkkel felvértezve jogosultak vagyunk-e igénybe venni az adott viszonylatot. Hát majd a hangosbemondó megmondja – a hangosbemondásban néhány évvel ezelőtt az a szöveg vitte a prímet, hogy „a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, gyorsvonati pótjegy váltása kötelező”, de ez egy másik történet.

Világos, nem?

Nyilván érezte a MÁV, hogy ez így nem lesz tökéletes, ezért az Országbérlet.hu oldalon – jól eldugva – közzétett egy másik táblázatot, amely már csak azt tartalmazza, hogy adott helyjegyes járat feláras-e avagy nem-e. Mert ha feláras, akkor nuku országbérlet. Az utasnak ezen azt kell néznie, hogy az ő járata ne szerepeljen az első oszlopban, illetve ha szerepel, akkor van-e mentesség az általa megtenni kívánt szakaszra. Ugyanis az első oszlopban lévő járatok mindegyike feláras, a másodikban és a harmadikban vannak feltüntetve az adott járat valamiért nem feláras szakaszai. És akkor világossá válik, hogy a Budapest–Hidasnémeti viszonylaton Budapest és Miskolc Tiszai pályaudvar között csak nem helyjegyköteles vagonban lehet utazni országbérlettel, Miskolc és Hidasnémeti között viszont bármelyikben, mert azon a szakaszon az InterCity-kocsik már nem IC-ként közlekednek.

A MÁV és a Volán 2023. május elsejétől bevezette a megye- és országbérletet, ami leegyszerűsítve azt jelenti (bár az egyszerűség kifejezés a vasútra ugyanúgy inadekvát, mint Istenre a létige), hogy a nem helyjegyköteles, vagy­is nem IC-járatokon rendkívül kedvezményes árú bérlettel lehet utazni. Ennek ára egy megyére és 30 napra 9450, az egész országra 18 900 forint. A bérlet érvényes vonatra és helyközi Volán-buszra. A buszoknál nincs sok kérdés, a városira nem lehet felszállni vele, a többire igen.

Németország vezette be elsőként a regionális közlekedésre a szuperkedvezményes jegye­ket, majd Spanyolország követte a példát. Ne a pénzen múljon a mobilitás, ülj vonatra és hajrá, a költség javát az állam állja. Magyarországon is elkezdődött az agyalás, ám nemcsak az a különbség az említett államok és hazánk között, hogy azoknál van tenger és nézhető foci. Hanem az is, hogy viszonylag élesen elkülönül a szupergyorsvonat és a nem annyira szuper vonat. Ránézésre, árra, távolságra és sebességre is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.