Lázár János utaztat

Mire jó a MÁV új megye- és országbérlete?

Publicisztika

„Ezeket a szakaszokat a menetrendi hirdetményekben külön jelöljük, de az érintett szakaszokon természetesen a hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk az utasokat.” Ezt válaszolja a MÁV arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja meg az egyszeri utas, milyen vonatra szállhat fel megye- és országbérlettel.

A menetrendi hirdetmény, ha valaki még nem látott olyat, átláthatatlan katyvasz, speciális jelölésekkel és kilencven százalékban érdektelen információkkal – amennyiben arra az egyetlen kérdésre keressük a választ, hogy az országbérletünkkel felvértezve jogosultak vagyunk-e igénybe venni az adott viszonylatot. Hát majd a hangosbemondó megmondja – a hangosbemondásban néhány évvel ezelőtt az a szöveg vitte a prímet, hogy „a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, gyorsvonati pótjegy váltása kötelező”, de ez egy másik történet.

Világos, nem?

Nyilván érezte a MÁV, hogy ez így nem lesz tökéletes, ezért az Országbérlet.hu oldalon – jól eldugva – közzétett egy másik táblázatot, amely már csak azt tartalmazza, hogy adott helyjegyes járat feláras-e avagy nem-e. Mert ha feláras, akkor nuku országbérlet. Az utasnak ezen azt kell néznie, hogy az ő járata ne szerepeljen az első oszlopban, illetve ha szerepel, akkor van-e mentesség az általa megtenni kívánt szakaszra. Ugyanis az első oszlopban lévő járatok mindegyike feláras, a másodikban és a harmadikban vannak feltüntetve az adott járat valamiért nem feláras szakaszai. És akkor világossá válik, hogy a Budapest–Hidasnémeti viszonylaton Budapest és Miskolc Tiszai pályaudvar között csak nem helyjegyköteles vagonban lehet utazni országbérlettel, Miskolc és Hidasnémeti között viszont bármelyikben, mert azon a szakaszon az InterCity-kocsik már nem IC-ként közlekednek.

A MÁV és a Volán 2023. május elsejétől bevezette a megye- és országbérletet, ami leegyszerűsítve azt jelenti (bár az egyszerűség kifejezés a vasútra ugyanúgy inadekvát, mint Istenre a létige), hogy a nem helyjegyköteles, vagy­is nem IC-járatokon rendkívül kedvezményes árú bérlettel lehet utazni. Ennek ára egy megyére és 30 napra 9450, az egész országra 18 900 forint. A bérlet érvényes vonatra és helyközi Volán-buszra. A buszoknál nincs sok kérdés, a városira nem lehet felszállni vele, a többire igen.

Németország vezette be elsőként a regionális közlekedésre a szuperkedvezményes jegye­ket, majd Spanyolország követte a példát. Ne a pénzen múljon a mobilitás, ülj vonatra és hajrá, a költség javát az állam állja. Magyarországon is elkezdődött az agyalás, ám nemcsak az a különbség az említett államok és hazánk között, hogy azoknál van tenger és nézhető foci. Hanem az is, hogy viszonylag élesen elkülönül a szupergyorsvonat és a nem annyira szuper vonat. Ránézésre, árra, távolságra és sebességre is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.