A menetrendi hirdetmény, ha valaki még nem látott olyat, átláthatatlan katyvasz, speciális jelölésekkel és kilencven százalékban érdektelen információkkal – amennyiben arra az egyetlen kérdésre keressük a választ, hogy az országbérletünkkel felvértezve jogosultak vagyunk-e igénybe venni az adott viszonylatot. Hát majd a hangosbemondó megmondja – a hangosbemondásban néhány évvel ezelőtt az a szöveg vitte a prímet, hogy „a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, gyorsvonati pótjegy váltása kötelező”, de ez egy másik történet.
Világos, nem?
Nyilván érezte a MÁV, hogy ez így nem lesz tökéletes, ezért az Országbérlet.hu oldalon – jól eldugva – közzétett egy másik táblázatot, amely már csak azt tartalmazza, hogy adott helyjegyes járat feláras-e avagy nem-e. Mert ha feláras, akkor nuku országbérlet. Az utasnak ezen azt kell néznie, hogy az ő járata ne szerepeljen az első oszlopban, illetve ha szerepel, akkor van-e mentesség az általa megtenni kívánt szakaszra. Ugyanis az első oszlopban lévő járatok mindegyike feláras, a másodikban és a harmadikban vannak feltüntetve az adott járat valamiért nem feláras szakaszai. És akkor világossá válik, hogy a Budapest–Hidasnémeti viszonylaton Budapest és Miskolc Tiszai pályaudvar között csak nem helyjegyköteles vagonban lehet utazni országbérlettel, Miskolc és Hidasnémeti között viszont bármelyikben, mert azon a szakaszon az InterCity-kocsik már nem IC-ként közlekednek.
A MÁV és a Volán 2023. május elsejétől bevezette a megye- és országbérletet, ami leegyszerűsítve azt jelenti (bár az egyszerűség kifejezés a vasútra ugyanúgy inadekvát, mint Istenre a létige), hogy a nem helyjegyköteles, vagyis nem IC-járatokon rendkívül kedvezményes árú bérlettel lehet utazni. Ennek ára egy megyére és 30 napra 9450, az egész országra 18 900 forint. A bérlet érvényes vonatra és helyközi Volán-buszra. A buszoknál nincs sok kérdés, a városira nem lehet felszállni vele, a többire igen.
Németország vezette be elsőként a regionális közlekedésre a szuperkedvezményes jegyeket, majd Spanyolország követte a példát. Ne a pénzen múljon a mobilitás, ülj vonatra és hajrá, a költség javát az állam állja. Magyarországon is elkezdődött az agyalás, ám nemcsak az a különbség az említett államok és hazánk között, hogy azoknál van tenger és nézhető foci. Hanem az is, hogy viszonylag élesen elkülönül a szupergyorsvonat és a nem annyira szuper vonat. Ránézésre, árra, távolságra és sebességre is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
