Bernard Guetta: A Wagner-csoport vezetője már Putyin utódjának tekinti magát?

Publicisztika

Jevgenyij Prigozsin az elmúlt hetekben olyan hangot ütött meg az orosz politikai és katonai vezetéssel szemben, amit egy ereje teljében levő Putyin nem hagyhatott volna szó nélkül. 

Nem akarjuk elhinni. Nem is nagyon tudjuk elképzelni, mégis minden jel arra utal, hogy Vlagyimir Putyin kezéből kicsúszott az irányítás. Még mindig ő az elnök, legalábbis névleg, de egy valódi hatalommal bíró államfő vajon hagyná, hogy sértegessék a védelmi miniszterét és a vezérkari főnököt, akire személyesen bízta rá az ukrajnai hadműveletek vezetését?

A válasz egyértelműen: „nem”. Vlagyimir Putyin csúfot űz magából, amikor még csak el sem határolódik attól, akár csak a szóvivőjén keresztül, ahogyan a Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin Szergej Sojgut és Valerij Geraszimovot „szemétládáknak” nevezte, mert nem szállítják neki a „rohadt lőszert”, aminek állítólag híján van Bahmutban. Ha ez egy egyszerű dühkitörés lett volna a Putyin pártfogoltjává vált egykori elítélt részéről, az elnök figyelmen kívül hagyhatta volna, de a Wagner-csoport vezetője egymás után háromszor is kikelt a vezetés ellen, egyre gorombábban és egyre hevesebben. Sőt, miután Sojgut és Geraszimovot már rutinszerűen ekézte, Prigozsin egy hónapja vette a bátorságot, hogy, igaz, káromkodások nélkül, de magát az elnököt is kioktassa.

 „A legjobb megoldás a kormány és az orosz nép számára” – üzente neki nyilvánosan – az lenne, ha győzelmet hirdetne, mondván, hogy a kitűzött célokat elértük, és a háborúnak vége. Ezzel nyíltan ellentmondott Putyin narratívájának a Kijevben uralkodó „nácizmusról” és arról az agressziós háborúról, amelyet állítólag a Nyugat az ukránokon keresztül Oroszország ellen folytat.

Ezzel azt állította, hogy az ukrán hatalom megdöntése és az Ukrajna feletti orosz protektorátus visszaállítása már nem lehetséges. Így tulajdonképpen kimondta, hogy Vlagyimir Putyin elvesztette a háborúját,

és mintha ez még nem lenne elég, ez az ember, aki a katonai étkezdék kizárólagos ellátásának megszerzéséből gazdagodott meg, azt is kijelentette, hogy a következő ukrán ellentámadás katasztrofális lesz Oroszországra nézve.

Ez már több volt, mint engedetlenség. Ez egyenesen hazaárulás volt, mert a nemzet színe előtt bejelenteni a hadsereg vereségét elég ahhoz, hogy megtörje a csapatok morálját és megrendítse az országnak az elnökébe vetett bizalmát. Egy ellenzéki hőst, Vlagyimir Kara-Murzát nemrég 25 év börtönre ítélték sokkal kevesebbért, ezzel szemben mit kapott Prigozsin? Egyelőre semmit, se börtönt, se mérget, sőt, megígérték neki a fegyverutánpótlást.

Az a gyakran hangoztatott elképzelés, hogy Prigozsin valójában Vlagyimir Putyin szócsöve, akit arra használ, hogy rajta keresztül tegye felelőssé a vezérkart Oroszország katonai kudarcaiért, nem állja meg a helyét. Ha ez igaz lenne, azzal az elnök elismerné, hogy nem meri közvetlenül támadni a tábornokokat, és ráadásul szándékosan ellenségeskedést szítana a körükben, miközben pozícióban tartja őket. Ez nemcsak a saját gyengeségének beismerése lenne, hanem még jobban aláásná vele a saját hatalmát, növelve annak a kockázatát, hogy katonai puccsal buktatják meg.

Vlagyimir Putyin ennyire nem ostoba, ezért muszáj meglátni a tényszerű valóságot: ezt az elnököt annyira meggyengítette az a politikai zsákutca, amelybe önmagát vezette Ukrajnában, hogy a kalandor Prigozsin már nem ijed meg attól, hogy megelőlegezzen, sőt előidézzen egy hatalmi vákuumot azzal, hogy világossá teszi, melyik oldalon áll. Jevgenyij Prigozsin Putyin utódjának tekinti magát. Azt akarja, hogy elmondhassa Oroszországnak: „Én megmondtam”, és azzal, hogy ezt hagyja, Vlagyimir Putyin megmutatja, hogy milyen szinten tehetetlenné vált.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.) 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!