F. Várkonyi Zsuzsa

Levél Madame Jóistennek

Publicisztika

Ami a nők társadalomba való kilépését illeti, alig több mint hetven éve annak, hogy egyes országok – pár évre – először bízták nőkre országuk vezetését. 

Tisztelt Asszonyom!

Azt hiszem, végképp itt az ideje, hogy beszéljünk – nő a nőhöz, a férfiakra jellemző tagadások, elfojtások nélkül. Mi jó pár ezer éve – a zsidó vallás megszületése óta – tűrjük, hogy a teremtést az Ön kedves urának tulajdonítsák. Márpedig az élővilág megteremtése nyilvánvalóan a mi reszortunk, mióta csak létezik kétneműség: azt nevezzük nőnek, nősténynek, nőivarúnak, aki/ami teremt! (A szárazföldet és a vizeket talán az Ön ura csinálta – legalábbis ezek behemót mérete alapján úgy néz ki.) De ami/aki él és hal, az az Ön teremtménye. Naná. Tudja, a pasik – az Öné is – megvesznek a méhirigységtől… Szóval ajánlanám, hogy dobja sutba azt az abszurd dumát, hogy az egész világot az Ön drága ura teremtette volna. Ezt a nevetséges gondolatot egyébként megkettőzi az a zsidó-keresztény vicc, hogy Évát is Ádám szülte volna meg (a bordájából, hiszen neki mása nincs ilyen célokra), nem pedig fordítva! Röhej!

Most persze azt hiszi, hogy egy eszement feminista beszél. De mindjárt látni fogja, hogy nem. Merthogy véleményem szerint Önnek – sajnos – még sincs oka maradéktalan büszkeségre. A növény- és állatvilágban még nagyjából rendben vannak a dolgok. Igaz, hogy köztük sem mindenkinek sikerül természetes halált halnia, de azért mégsem pusztulnak ki. Többségük legalábbis nem. De az emberiségnél, kedves Asszonyom, nagy bakot lőtt. Mit „kedves Asszonyom”, ebben a témában már muszáj tegeződnünk!

Számoltál te egyáltalán?

Arra gondolok, hogy egyszerűen nem értem: hogyan gondoltad, hogy ekkora tesztoszteronkészlettel, amit a pasikba beleraktál, békés egyensúly tartható fenn?! Miközben a hím állatok dizájnjánál még észben tartottad a célt: legyenek egyrészt utódok, másrészt tudjon vadászni a vadászó állat, ha egyszer a húsevés a mániája! De ezek után kitaláltál egy olyan fajt, az emberiséget, amelynek hím tagjai állandóan robbanásig feszülnek a tesztoszterontól. Megállás nélkül muszáj valakikkel, valakik ellen, valamiért harcolniuk, és nőstényeiket is pillanatonként teherbe akarják ejteni! Holott nincs még egy olyan teremtményed, amely ilyen hosszú életet kap, és mégis ilyen mértékben szaporodik. És – nyilván ettől nem függetlenül – nincs még egy olyan teremtményed, amely ilyen mennyiségben ölné fajtársait. Rég­óta láthattad ennek az óriási számszaki tévedésnek a következményeit, de mostanra minden eddiginél világosabb, hogy a folytonos kakasviadalba beledöglik kedvenc fajod.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szövet

A németországi muszlimok különböző, olykor egymással ellenséges viszonyban álló közösségei a nyugati értékrend elutasításában mélységesen egyetértenek.

Nietzsche halott

Korunk erős realizmuskényszere olykor egészen elfeledteti velünk, hogy bármit csinálhatunk, s csak akkor szab határt a józan ész, ha hagyjuk.