F. Várkonyi Zsuzsa

Levél Madame Jóistennek

Publicisztika

Ami a nők társadalomba való kilépését illeti, alig több mint hetven éve annak, hogy egyes országok – pár évre – először bízták nőkre országuk vezetését. 

Tisztelt Asszonyom!

Azt hiszem, végképp itt az ideje, hogy beszéljünk – nő a nőhöz, a férfiakra jellemző tagadások, elfojtások nélkül. Mi jó pár ezer éve – a zsidó vallás megszületése óta – tűrjük, hogy a teremtést az Ön kedves urának tulajdonítsák. Márpedig az élővilág megteremtése nyilvánvalóan a mi reszortunk, mióta csak létezik kétneműség: azt nevezzük nőnek, nősténynek, nőivarúnak, aki/ami teremt! (A szárazföldet és a vizeket talán az Ön ura csinálta – legalábbis ezek behemót mérete alapján úgy néz ki.) De ami/aki él és hal, az az Ön teremtménye. Naná. Tudja, a pasik – az Öné is – megvesznek a méhirigységtől… Szóval ajánlanám, hogy dobja sutba azt az abszurd dumát, hogy az egész világot az Ön drága ura teremtette volna. Ezt a nevetséges gondolatot egyébként megkettőzi az a zsidó-keresztény vicc, hogy Évát is Ádám szülte volna meg (a bordájából, hiszen neki mása nincs ilyen célokra), nem pedig fordítva! Röhej!

Most persze azt hiszi, hogy egy eszement feminista beszél. De mindjárt látni fogja, hogy nem. Merthogy véleményem szerint Önnek – sajnos – még sincs oka maradéktalan büszkeségre. A növény- és állatvilágban még nagyjából rendben vannak a dolgok. Igaz, hogy köztük sem mindenkinek sikerül természetes halált halnia, de azért mégsem pusztulnak ki. Többségük legalábbis nem. De az emberiségnél, kedves Asszonyom, nagy bakot lőtt. Mit „kedves Asszonyom”, ebben a témában már muszáj tegeződnünk!

Számoltál te egyáltalán?

Arra gondolok, hogy egyszerűen nem értem: hogyan gondoltad, hogy ekkora tesztoszteronkészlettel, amit a pasikba beleraktál, békés egyensúly tartható fenn?! Miközben a hím állatok dizájnjánál még észben tartottad a célt: legyenek egyrészt utódok, másrészt tudjon vadászni a vadászó állat, ha egyszer a húsevés a mániája! De ezek után kitaláltál egy olyan fajt, az emberiséget, amelynek hím tagjai állandóan robbanásig feszülnek a tesztoszterontól. Megállás nélkül muszáj valakikkel, valakik ellen, valamiért harcolniuk, és nőstényeiket is pillanatonként teherbe akarják ejteni! Holott nincs még egy olyan teremtményed, amely ilyen hosszú életet kap, és mégis ilyen mértékben szaporodik. És – nyilván ettől nem függetlenül – nincs még egy olyan teremtményed, amely ilyen mennyiségben ölné fajtársait. Rég­óta láthattad ennek az óriási számszaki tévedésnek a következményeit, de mostanra minden eddiginél világosabb, hogy a folytonos kakasviadalba beledöglik kedvenc fajod.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.