Kende Tamás

A pimasz légy

Az uniós magyar vétók margójára

Publicisztika

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Ezért a gyakorlatban szinte minden nemzetközi szervezetben majd’ minden fontos döntéshez az összes tagállam egyetértése kell. Azaz annak ellenére, hogy az államközi kapcsolatokban ritkán beszélünk „vétójogról”, az esetek elsöprő többségében addig nem születik semmilyen döntés, amíg nem ért mindenki egyet.

Van néhány olyan nemzetközi szervezet, ahol a tagállamok valamilyen többségével is el lehet dönteni bizonyos kérdéseket, de ezek a ritka kivételek. Az ENSZ-ben például a legfontosabb államok a legfontosabb ügyekben vétójogot tartottak fenn maguknak arra az esetre, ha a többség netán leszavazná őket.

Az Európai Unió is egyfajta nemzetközi szervezet. Jóllehet az államszövetségek (a szövetségi államoknál lazább, de állami jellegű csoportosulások) jegyeit viseli, működésének elvei a nemzetközi szervezetekéire hasonlítanak. Azaz az EU-ban is a döntések egyhangúsága az alaphelyzet. A tagállamok az unió létrehozásakor ugyan számos ettől eltérő szabályban állapodtak meg, s emiatt úgy tűnhet, hogy a többségi szavazás a default beállítás – de ez nem így van. Az unió csak akkor dönthet bármiről, ha arra kifejezetten felhatalmazták, és a felhatalmazáshoz egyhangúság kell.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.