Ezért a gyakorlatban szinte minden nemzetközi szervezetben majd’ minden fontos döntéshez az összes tagállam egyetértése kell. Azaz annak ellenére, hogy az államközi kapcsolatokban ritkán beszélünk „vétójogról”, az esetek elsöprő többségében addig nem születik semmilyen döntés, amíg nem ért mindenki egyet.
Van néhány olyan nemzetközi szervezet, ahol a tagállamok valamilyen többségével is el lehet dönteni bizonyos kérdéseket, de ezek a ritka kivételek. Az ENSZ-ben például a legfontosabb államok a legfontosabb ügyekben vétójogot tartottak fenn maguknak arra az esetre, ha a többség netán leszavazná őket.
Az Európai Unió is egyfajta nemzetközi szervezet. Jóllehet az államszövetségek (a szövetségi államoknál lazább, de állami jellegű csoportosulások) jegyeit viseli, működésének elvei a nemzetközi szervezetekéire hasonlítanak. Azaz az EU-ban is a döntések egyhangúsága az alaphelyzet. A tagállamok az unió létrehozásakor ugyan számos ettől eltérő szabályban állapodtak meg, s emiatt úgy tűnhet, hogy a többségi szavazás a default beállítás – de ez nem így van. Az unió csak akkor dönthet bármiről, ha arra kifejezetten felhatalmazták, és a felhatalmazáshoz egyhangúság kell.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
