Máris itt az új MOK-vezetés első próbája: az Emmi lesöpörné a béremelési javaslatot

  • Kökény Mihály
  • 2020. január 17.

Publicisztika

Az orvosi kamara béremelést követel és a hálapénz kriminalizálását, amire az Emmi azt mondja, nem lehet.

A napokban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új vezetése markáns béremelési igénnyel állt elő. Olyannal, amely a hálapénz kivezetését is lehetővé teszi, egy lépésben jelentős jövedelemtöbblethez juttatja az orvostársadalmat, érdemben befolyásolhatja a szakemberhiányt és képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést. Javaslatukban azt is megfogalmazták,, hogy a bértábla bevezetésével egyidejűleg kriminalizálják a hálapénzt.

A kormányzati válasz négy napot váratott magára. És nem is akármilyenre sikeredett: a Cser Ágnessel közös államtitkári sajtóértekezlet provokáció, sőt hadüzenet. Hogy miért?

Mert azt állítják, hogy csak lépcsőzetes emelésekre van mód. Ez, ha le akarjuk fordítani, azt jelenti, hogy bele akarják fullasztani a kamarát egy olyan vég nélküli alkudozásba, amilyenbe Éger István belebukott.

A Kincses Gyula vezette MOK-nak igaza van, egy nagy ugrás, legkésőbb 2021 elején elkerülhetetlen. Különben végleg visszafordíthatatlanná válik az orvosok pályaelhagyása, és kritikus helyzetbe jut a betegbiztonság.

Van-e erre fedezet?

A válaszom az, hogy igen. Ugyanis az az ország, amely tartós gazdasági növekedés mellett a kormányzati kiadások 7,4 százalékát képes egyházaknak adni, illetve sportcélokra fordítani (jegyezzük meg, ebben a rovatban azért van egy kevés kultúrára szánt pénz is), míg az EU-s átlag 2,3 százalék, és mindössze 10,2 százalékot költ egészségügyre, míg az EU-s átlag 15,3 százalék, ha akarna, tudna forrást teremteni az orvosi béremelésre. Orosz Éva kutatásai szerint ha a szabadidő, sport és a többi rovaton 2010 óta bekövetkezett növekmény az egészségügyre fordítódott volna, akkor 2017-ben az egészségügyi közkiadások szintje 37 százalékkal (680 milliárd forinttal) lehetett volna magasabb.

És mi az, hogy a hálapénzt nem szabad kriminalizálni? Kinek az oldalán állnak az Emmiben? Talán az orvosbárókat védik?

Meggyőződésem, hogy az orvosi kamarának ki kell törnie a sztrájktárgyalásnak csúfolt mókuskerékből, és leválnia a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéről és annak szervilis vezetőjéről, Cser Ágnesről.

Önállóan kell egyeztetésekre kényszerítenie a kormányt, esetleg a szakdolgozói kamarával együtt, hogy az orvosok, az ápolók és az asszisztensek számára is méltányos juttatásokért együtt küzdjenek.

Továbbá az a kérdés is feltehető, hogy ki és mikor ismerte el Cser Ágnes gittegyletét reprezentatív szakszervezetnek? Azt a diktatórikusan vezetett tagság nélküli ál-érdekképviseletet, amelyben évek óta nem volt demokratikus választás. Jellemző, hogy a kormányzat exkluzív partnerévé vált bérügyekben.

Még 50 nap sem telt el Kincses Gyula és csapatának megválasztása óta. A MOK új vezetése számára hitelességi próba is, hogy keményen, megalkuvás nélkül kitartanak-e javaslatuk mellett.

Tisztességes orvos – betegeik és leendő betegeik érdekében – támogatja őket.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.