Máris itt az új MOK-vezetés első próbája: az Emmi lesöpörné a béremelési javaslatot

  • Kökény Mihály
  • 2020. január 17.

Publicisztika

Az orvosi kamara béremelést követel és a hálapénz kriminalizálását, amire az Emmi azt mondja, nem lehet.

A napokban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új vezetése markáns béremelési igénnyel állt elő. Olyannal, amely a hálapénz kivezetését is lehetővé teszi, egy lépésben jelentős jövedelemtöbblethez juttatja az orvostársadalmat, érdemben befolyásolhatja a szakemberhiányt és képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést. Javaslatukban azt is megfogalmazták,, hogy a bértábla bevezetésével egyidejűleg kriminalizálják a hálapénzt.

A kormányzati válasz négy napot váratott magára. És nem is akármilyenre sikeredett: a Cser Ágnessel közös államtitkári sajtóértekezlet provokáció, sőt hadüzenet. Hogy miért?

Mert azt állítják, hogy csak lépcsőzetes emelésekre van mód. Ez, ha le akarjuk fordítani, azt jelenti, hogy bele akarják fullasztani a kamarát egy olyan vég nélküli alkudozásba, amilyenbe Éger István belebukott.

A Kincses Gyula vezette MOK-nak igaza van, egy nagy ugrás, legkésőbb 2021 elején elkerülhetetlen. Különben végleg visszafordíthatatlanná válik az orvosok pályaelhagyása, és kritikus helyzetbe jut a betegbiztonság.

Van-e erre fedezet?

A válaszom az, hogy igen. Ugyanis az az ország, amely tartós gazdasági növekedés mellett a kormányzati kiadások 7,4 százalékát képes egyházaknak adni, illetve sportcélokra fordítani (jegyezzük meg, ebben a rovatban azért van egy kevés kultúrára szánt pénz is), míg az EU-s átlag 2,3 százalék, és mindössze 10,2 százalékot költ egészségügyre, míg az EU-s átlag 15,3 százalék, ha akarna, tudna forrást teremteni az orvosi béremelésre. Orosz Éva kutatásai szerint ha a szabadidő, sport és a többi rovaton 2010 óta bekövetkezett növekmény az egészségügyre fordítódott volna, akkor 2017-ben az egészségügyi közkiadások szintje 37 százalékkal (680 milliárd forinttal) lehetett volna magasabb.

És mi az, hogy a hálapénzt nem szabad kriminalizálni? Kinek az oldalán állnak az Emmiben? Talán az orvosbárókat védik?

Meggyőződésem, hogy az orvosi kamarának ki kell törnie a sztrájktárgyalásnak csúfolt mókuskerékből, és leválnia a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéről és annak szervilis vezetőjéről, Cser Ágnesről.

Önállóan kell egyeztetésekre kényszerítenie a kormányt, esetleg a szakdolgozói kamarával együtt, hogy az orvosok, az ápolók és az asszisztensek számára is méltányos juttatásokért együtt küzdjenek.

Továbbá az a kérdés is feltehető, hogy ki és mikor ismerte el Cser Ágnes gittegyletét reprezentatív szakszervezetnek? Azt a diktatórikusan vezetett tagság nélküli ál-érdekképviseletet, amelyben évek óta nem volt demokratikus választás. Jellemző, hogy a kormányzat exkluzív partnerévé vált bérügyekben.

Még 50 nap sem telt el Kincses Gyula és csapatának megválasztása óta. A MOK új vezetése számára hitelességi próba is, hogy keményen, megalkuvás nélkül kitartanak-e javaslatuk mellett.

Tisztességes orvos – betegeik és leendő betegeik érdekében – támogatja őket.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.