Igazi „hitvány, gyönge báb”, csak nem a sors, hanem Orbán löki őt idébb-odább

  • Haskó László
  • 2019. január 25.

Publicisztika

A nagy kérdés az, miért tűri a főváros ilyen mérhetetlenül hosszú ideig.

Teljesen hihetetlen, hogy Tarlós főpolgármester megkapná a szavazatok 49 százalékát (a Závecz Research közel egy héttel ezelőtti mérése szerint – a szerk.), ha most lenne a választás, és ha több jelölt indulna ellene.

Csak két eset lehetséges: vagy a közvélemény-kutatás, vagy pedig a képviseleti demokrácia nem működik. Esetleg egyik sem. Tősgyökeres pesti ember számára nincs idegenebb, ellenszenvesebb személyiség a két cikluson keresztül folyamatosan (lefelé és oldalra) pimaszkodó tökfejnél. Sajnos Tarlós nem különleges jelenség. Az ilyen működésképtelenségüket arroganciával leplezni akaró emberek alkotják Orbán vezérkarát és legénységét.

De az rendben van. Ép ésszel azt gondolnánk, hogy nincs az a jó politika, amit ilyen modorral elővezetve értékelni lehetne. Szerencsére Tarlós sosem adta föl nekünk ezt a leckét. Ő igazi „hitvány, gyönge báb”, csak nem a sors, hanem Orbán löki őt idébb-odább! A nagy kérdés az, miért tűri a város ezt a reménytelen károkozót ilyen mérhetetlenül hosszú ideig. Az biztos, hogy

nem vagyunk túlságosan elkényeztetve tanácselnök- és polgármester ügyben.

Megszoktuk, azt is, hogy kevés múlik rajtuk. De legalább azt a keveset nem ellenünk (pesti polgárok ellen) tették.Tarlós első győzelmét Demszky távozása tette lehetővé. Bármennyire uncsi volt Demszky, de tán hatodszorra is megválasztottuk volna, a 2006 óta tartó iszonyatos Fidesz nyomulás ellenére, illetve azért, mert Demszky „helyén kezelte” a Pesten közutált vezért.

A legbudapestibb párt (SZDSZ) megszűnése után nem képviselte senki és semmilyen szervezet az önkormányzatiságot és a polgári szabadságot. A Pesten legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt, az MSZP még az országosnál is jobban amortizálta magát a fővárosban. Egyetlen „várospolitikusuk” lejáratásában erős versenyt vívtak (és vívnak most is) a bevezetőben fölvázolt tehetségű főpolgármesterrel.2014-ben pedig a korábbi kitűnő tiszti-főorvosból csináltak szomorú bohócot, majd amikor már nyilvánvaló volt a szégyenletes bukás, akkor sem álltak a kitűnő programmal függetlenként – nagyon jó eséllyel – induló Bokros Lajos mögé.

Ezt, és azt, ami most folyik, nehéz mással magyarázni, minthogy valaki, vagy valakik az MSZP-ben, mégiscsak a Fidesz malmára spriccelik a szenteltvizet.Minden esetre nehéz szeretni a pesti MSZP-t, igen csekély mozgósító erőt adnak a város talpra állítását óhajtó pestieknek. De Tarlósra szavazni… ép gyomorral fizikailag lehetetlen.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.