Miért kellett meghalniuk a tűzszerészeknek a Hortobágyon?

  • Kovács Gyula
  • 2016.07.12 08:40

Publicisztika

Háborúban halnak meg katonák. De békében? Egy nyugállományú katona gondolatai a hortobágyi balesetről.

A Hortobágyi Nemzeti Park 2013-ban tendert hirdetett a területén álló egykori lőtér bombamentesítésére. A nyertes a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (KBSZT) lett, amelyben a Rendőrség Különleges Szolgálatának Igazgatósága állományában szerzett tapasztalataikat hasznosítják a vállalkozók. A cég a 3,5 milliárdos, EU által társfinanszírozott projektben fémdetektorokkal kutatta a föld alatt lévő robbanótesteket a volt bombavető lőtéren. A munka során cövekekkel jelölték a bombák helyét. A Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrede meg kiásta azokat, aztán hatástalanította, megsemmisítette, mindezt grátisz, a 142/1999 kormányrendelet alapján.

A honvédelmi törvény 36. paragrafusának g. bekezdése szerint a honvédség feladatai közé tartozik a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása. Az említett 142/1999. (IX.8.) kormányrendelet szerint a tűzszerészeti feladatokat térítés ellenében – a térítésmentes katonai tűzszerészeti feladatok ellátásán felül – a katonai tűzszerész szervezet megrendelésre végezheti olyan terület, objektum tűzszerészeti átvizsgálásával, amely a megrendelő feltételezése szerint robbanótestet tartalmaz. Ilyet kizárólag megrendelés alapján, a megrendelő írásbeli kérelmére végezhet.

A szerződés szerinti kötelezettség nem veszélyeztetheti a térítésmentesen végrehajtandó tűzszerészeti feladatok ellátását. A szerződés szerinti szolgáltatás díjára a felek megállapodása az irányadó, amely azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél. Ilyen tipikus térítéses feladat lenne például egy épülő autópálya kijelölt nyomvonalának tűzszerészeti mentesítése. Az ilyen munkákért tűzszerész és műszaki képzettségű, nyugállományú katonákból álló „civil” vállalkozások indulnak közbeszerzési tenderen.

A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja szerint a lőszer-mentesítési feltárási feladatokat a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. végezte. A szerződéskötésre a Kft és a nemzeti park között 2013. augusztus 26-án került sor. A vállalkozó ezt követően folyamatosan végezte a robbanótestek feltárásával járó munkálatokat. A feladatok megosztása úgy történt, hogy a robbanótest felkutatása, beazonosítása és megjelölése a Kft. feladata volt, az „előtalált” robbanótestek megsemmisítéséről pedig a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kellett gondoskodnia.

false

 

Fotó: MTI

A Kft. munkatársainak tehát be kellett jelenteniük azokat a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, mintha véletlenül előtalált robbanótestek lettek volna.

 

Erősen szennyezett terület

Idézet a kft. és a Nemzeti Park 2014-es szerződésmódosításának indoklásából: „Tekintettel a feladat nagyságára, ami az előtalált feltételezhető robbanótestek, robbanóanyag-maradványok nagy száma és a terület nagysága miatt adódik, egyeztetések történtek a Magyar Honvédség vezetőivel. A projekt megvalósítása során azonban a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával kapcsolatosan jogértelmezési vita alakult ki a megrendelő és a Magyar Honvédség között. Emiatt és azon előre nem látható tény miatt, hogy a mentesítendő területen az előtalálások számai jelentősen meghaladták a korábban feltételezettet, a Magyar Honvédség tájékoztatta a megrendelőt, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással és megfelelő kapacitással a volt bombázó lőtér tűzszerészeti mentesítéséhez, mivel véleményük szerint ez nem közszolgálati feladat. Ezt követően a területről levonultak, s 2014. március 3. óta nem végeztek mentesítési munkákat.”

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrede között végül megállapodás született, melynek nyomán a Magyar Honvédség a mentesítési munkáit tovább folytatta, de már feszített tempóban az egyéves kiesés miatt.

A teljes terület mentesítését a 2016. május 31-i véghatáridőig kellett volna elvégezni, de ez nem sikerült, épp a terület fokozott veszélyessége miatt. Mivel a projekt késésben volt, fokozott terhelés nehezedett a terepen dolgozó tűzszerészekre. Hetes váltásban, a hét minden napján dolgoztak, így július elsején pénteken délután is, amikor a robbanás bekövetkezett.

„A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nem hagyja magára a hősi halált halt tűzszerészek hozzátartozóit. Gondoskodni fog a hátramaradottakról, az özvegyekről, az árvákról” – jelentette be Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) megbízott parancsnoka július 2-án, szombaton Székesfehérváron.

A szerződésnek megfelelően idén május 31-ig kellett volna elvégezni a mentesítést. „Az elmúlt évben végzett feladatok tapasztalatai, az adott terepviszonyok, és az időjárási viszonyok következtében azonban már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulat erre a határidőre nem tudja teljesíteni a feladatot. Ezért a szerződő felek nagyon rugalmasan megállapodtak abban, hogy a határidőt 2016. szeptember 26-ig meghosszabbítják” – mondta a vezérőrnagy. S azt is hozzátette, hogy a május 31-ei, így az új határidő sem jelent kényszert a katonák számára, hiszen a terület rekultivációjának végső határideje 2018. „A rendelkezésre álló erők és eszközök biztosítják, hogy a feladatot határidőre végre tudjuk hajtani. Mindez nem jelent plusz megterhelést a tűzszerészeknek, akik rendelkeznek a végrehajtáshoz szükséges képességekkel, emellett pedig olyan felszerelésekkel és technikai eszközökkel is, amelyek az adott feladat elvégzéséhez elengedhetetlenek” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Huszár János vezérőrnagy.

A vezérkari főnök ismertetése szerint a lőtér, amely 1940 óta úgynevezett „bombavetőtér”, rendkívül erősen szennyezett terület, jelenleg is 40 ezer jelölt helyszín van, ahol bombák és gránátok lehetnek. 2015. január 26. óta dolgoznak itt heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en a hét minden napján. Pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkálatokban, ebből 15-en tűzszerészek. A vezérkari főnök elhallgatta, hogy a katonák 2013 óta dolgoztak a területen egy év kihagyással.

„A hortobágyi volt bombalőtéren balesetben meghalt négy katonát hősi halottá nyilvánítják” – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatón. Később azt is bejelentette, hogy posztumusz előléptetik őket hadnaggyá. Sérült társuk állapota súlyos, de nem életveszélyes. Az elhunyt katonákat felterjeszti a honvédelmi miniszter által adható legmagasabb elismerésre, a Hazáért érdemjelre. „Pótolhatatlan veszteség érte a honvédséget és Magyarországot” – mondta Simicskó István. A HM kommunikációjából nem az jön ki, hogy ebben az esetben a katonák nem a hazájukat szolgálták, hanem feszített tempóban profitot termeltek – elsősorban a KBSZT Kft-nek, másodsorban annak, aki a mentesített területeket valamikor 2018 után privatizálni fogja.

A honvédelmi miniszter reagált az MSZP felvetésére is, hogy valóban „alvállalkozásban” végzett-e tűzszerészeti tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyon. Simicskó István azt mondta: a Magyarországon talált robbanószerkezetek, bombák hatástalanítása, megsemmisítése a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának a feladata. Más ezt nem végezheti el. S azt is hozzáfűzte, hogy ha egy cég keresőmunkát végez, a feltáró, megsemmisítő munka akkor is mindig a tűzszerészek felelőssége. A törvény nevesíti őket erre a feladatra – tette hozzá.

 

Még szikrázik

Az adózó polgárt épp ezért az is érdekelheti, hogy a „keresőmunkát” végző cég bevételéből mennyi jut a honvédségnek, s hogy történik annak felhasználása. Megnéztem a HM 2016-os költségvetésének fejezeti indoklását. Nincs szó benne erről a feladatról… Az indoklás végén van egy külön EU-s rész is, abban sem szerepel.

A miniszter minden részletre kiterjedő vizsgálatot ígért.

Két irányba kell mennie a vizsgálatnak. Az első a szakmai: miért robbant fel a bomba? Itt felvetődik, vannak-e a vizsgálatra alkalmas szakértőink? A másik irány annak vizsgálata lenne, hogy kerültek oda a katonák, biztosították-e a munkakörülményeiket, nem vállalta-e túl magát a honvédség, vannak-e erre a feladatra alkalmas civil cégek, vannak-e összefonódások. Ezeknek a kiderítésére teljesen alkalmatlan egy belső vizsgálat leginkább az elfogultság, az érintettség alapos gyanúja miatt. Erre parlamenti bizottságot kell alakítani paritásos alapon. Nyilván a kormánynak nem érdeke egy ilyen bizottság létrehozása, ezt az ellenzéknek kell kiküzdenie.

Rendőröknél, katonáknál jobb helyeken szinte kötelező a személyi kamera sisakon, vállon. Nálunk? Tudom, a 250 kilós bombát a személyi kamera sem élte volna túl, de egy árbocon elhelyezett távolabbi kamera sok kérdésre megadhatta volna az adekvát választ, megkönnyítve egy későbbi kivizsgáló tevékenységét.

Idézet egy internetes fórum bejegyzéséből: „Mi is beszéltünk róla itt veled és a szakmában is téma volt ez. Mindenki, aki józan ésszel felmérte a körülményeket, mondta, hogy ebből baj lesz. Mindenki félt ettől, hogy bekövetkezik. Akik a nagy parancsokat adják, nem tudom, így éreztek-e. A szívünk mélyén reméltük, hogy tévedünk és nem lesz igazunk. Most pedig marad a fájdalom és a gyász.”

Sírva azonosították rokonaik a hősi halott tűzszerészeket. Mi maradhatott egy 250 kilós bomba robbanása után a közelben tartózkodókból? Nem értem, miért a hozzátartozóknak kellett az azonosítást végezni. Messzire mutat a dolog. Bevetésen vannak katonáink missziókban, itthon közben a békében érvényes rendszabályok vonatkoznak rájuk. Már a délszláv válság idején szóltunk, ha átmentünk bevetésbe, mert akkor be kell vezetni a minősített esetekre vonatkozó rendszabályokat. A vezetés akkor sem reagált.

A helyszínen dolgozó katona (...) az interneten tette közzé versét:

(Frissítés: A szerző, P. A. kérésére versét töröltük jelen cikkből – a szerk.)

Kollégák! Nyugodjatok békében! Ha vannak vétkesek, ne nyugodhassanak!

Neked ajánljuk