Minden igazolási kényszer nélkül

Publicisztika

Mert az nyilván piszkosul törvényes és tisztességes - tolulnak fel a 2004 augusztusában e hasábokon lejegyzett sorok az éppen soros 5 milliárd hallatán. Ja, mert ilyen piszok demagógok vagyunk (ha egy kicsit iszunk, még az árvák könnyeit is hajlamosak vagyunk átszámolni lélegeztetőgépre). Megfigyelték már, hogy anyagi kérdések bizonyos érintettjeinek mindig a demagógia az első szavuk akkor is, ha kedves hogylétük felől érdeklődünk?

Mert az nyilván piszkosul törvényes és tisztességes - tolulnak fel a 2004 augusztusában e hasábokon lejegyzett sorok az éppen soros 5 milliárd hallatán. Ja, mert ilyen piszok demagógok vagyunk (ha egy kicsit iszunk, még az árvák könnyeit is hajlamosak vagyunk átszámolni lélegeztetőgépre). Megfigyelték már, hogy anyagi kérdések bizonyos érintettjeinek mindig a demagógia az első szavuk akkor is, ha kedves hogylétük felől érdeklődünk?

Akkoriban Demszky Gábornak járt törvényesen a baráti áron bérelt terepjáró, Wekler Ferencnek pedig az állami birtok-összevonási támogatás. Most - szinte pár nappal a tavaszi szigorító szándékú szabálymódosítások után - gyakorlatilag a teljes képviselőházról került ki a napvilágra, hogy példásan, mondhatni tűtörvényesen nyaltak-nyalnak utazási és szállásdíj-támogatást - az előző ciklusban 5 milliárdot, egyedekre bontva cca 17-18 millát. Természetesen minden különösebb igazolási kényszer nélkül, úgyszólván zsebbe. Hülyén is venné ki magát és csúnyán kinyomná a farzsebet, ha minden tankoláskor áfás számlát kéne kérni, s hogyan is maradna ideje a választóira az embernek, ha feszt útnyilvántartást kellene körmölnie - mindenki beláthatja, ilyen körülmények közepette mégiscsak nehézkesebben lehetne előmozdítani a haza üdvét.

Az meglehet, előfordul, hogy valaki csak a benzinpénz hetven százalékáért tankol, s a többit nem adja vissza, ám egyéb költségekre biztosan elmegy az összeg - vélekedik az egyik élfelhasználó (egy Lázár nevű a Fideszből). Ja, valaki. Nem ő (hanem a "képviselőtársam"). De elmegy, a sok költségre, elfele. Tényleg, mér' nem jár mozibérlet, hisz képben kell lenni, vagy ingyenes ágymelegítő a hideg napokra, hisz náthásan a név szerinti szavazáskor hogy hangzana a "nem" helyett a "deb"? A szocialista Nyakó képviselő kicsit megbántottan meg is jegyzi a Népszavának, hogy tavasz óta 30-50 százalékkal csökkent a fizetésük. Ha ez így megy tovább, még két tavasz és ők fizetnek! Ami sok, az sok, Lázár is tudatta a nevezett orgánummal, hogy az ő bérük jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. (A többi magyar emberé nyilván eléri az uniós átlagot.) De nem is a pénz a bicskanyitogató, hanem az eljárás. Ahogyan bemondásra, mindenféle ellenőrzés nélkül nyalják fel a fizetéskiegészítést - mer' nekik drágább az élet.

No, akkor most van-e erkölcsi válsága az országnak vagy nincsen-e neki, szemüveges barátom?

És attól van-e neki, hogy a miniszterelnök addig-addig szerelmesedett enbeszédébe, míg azt nem találta mondani, hogy "hazudtunk"? Vagy azért-e, mert még mindig évente hússzor kell elmondani: miért nem merül fel bennük, hogy a parlament tagjainak akkor is türtőztetniük kell magukat az állami támogatásoktól, ha egyébként feszt az országutat járják és vendégéjszakákban mérik a mandátum kiteltét? Például azért, mert azt az adófizetők adták össze, köztük a náluknál nagyságrendekkel szegényebbek? És ha ezt nem értik, mennyi pénzre mondanák, hogy elég? Hanyadik tízmilliónál kezdenének pirulni, hogy nem, ezt már nem kérem, hisz gazdag ember vagyok? Hogy egy polgári (liberális, szocialista, bármilyen) párt képviselőjeként nem élek e lehetőséggel, mert úgy gondolom, hogy ellentétes mindazokkal az elvekkel, amikben a pártom és a szavazóim hisznek?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.