Neccre spicli

  • 2005. február 3.

Publicisztika

Hétfõn benyújtotta a szocialista párt a parlamentnek az ügynöktörvény módosítására vonatkozó indítványát. Az elõterjesztés az elmúlt napokban, hetekben a sajtóban megjelent információkhoz képest különösebb nóvummal nem szolgált. Momentán annyi állapítható meg teljes határozottsággal: mindenképpen tartalmazza annak ígéretét, lehetõségét, hogy feloldja az elmúlt tizenöt év tragikomikus össztársadalmi tehetetlenségét a tárgyban. Meggyõzõdésünk szerint minderre csakis egyfajta garancia képzelhetõ el, a minél szélesebb nyilvánosság. Hogy a törvénymódosítás egyik sarkalatos tétele az adatok elhelyezése az interneten, némileg megnyugtató módon hasonlatos törvényalkotói szándékot feltételez.

Hétfőn benyújtotta a szocialista párt a parlamentnek az ügynöktörvény módosítására vonatkozó indítványát. Az előterjesztés az elmúlt napokban, hetekben a sajtóban megjelent információkhoz képest különösebb nóvummal nem szolgált. Momentán annyi állapítható meg teljes határozottsággal: mindenképpen tartalmazza annak ígéretét, lehetőségét, hogy feloldja az elmúlt tizenöt év tragikomikus össztársadalmi tehetetlenségét a tárgyban. Meggyőződésünk szerint minderre csakis egyfajta garancia képzelhető el, a minél szélesebb nyilvánosság. Hogy a törvénymódosítás egyik sarkalatos tétele az adatok elhelyezése az interneten, némileg megnyugtató módon hasonlatos törvényalkotói szándékot feltételez.

Ám természetesen a kutya nem a nyilvánosságba, hanem a "minél szélesebbe" van elásva. A javaslat szerint a szolgálatok kötelesek átadni minden aktájukat, ha nem is rögtön a levéltárnak, de egy négytagú, úgynevezett Tudományos Tanácsadó Testületnek (3T, hm), mely azt hivatott eldönteni, hogy állambiztonsági szempontból mely anyagok maradjanak a szolgálatoknál, azaz legyenek továbbra is titkosak. A testület - tagjait 6 évre delegálnák; kettőt a kormány, egyet-egyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat - háromévenként vizsgálná felül ebbéli döntéseit, illetve nekirugaszkodásként az eddig tartósan titkosnak minősített iratokat nézné át újra. Ez elfogadhatónak tűnik, ugyanakkor a delegálás lehetséges szempontjai finoman szólva is sokféleképpen képzelhetők el; a testület döntéshozatali mechanizmusa is emelhet bizonyos gátakat a nyilvánosság elé.

Ugyanakkor a metodikán túli aggályok is felmerültek, leginkább adatvédelmi és alkotmányossági szempontokból. Ezek szerint problematikus lehet a személyes adatok teljes nyilvánossága, illetve a magánszemélyek múltjának napvilágra hozása, melyre az alkotmányban nem sűrűn található felhatalmazás. Ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az eddigi szabályozás, mely a közszereplők érintettségére vonatkozott, nem volt képes elfogadható határt vonni közszereplő és magánszemély közé, így a bíróságokra maradt ennek eldöntése, ami megengedhetetlen mértékben akadályozta, lassította a nyilvánosságra kerülés adott esetben mégoly jogos igényeit is.

Mindazonáltal a törvény - alighanem véglegesen - felszámolja a tizenöt éve tartó nemzeti gyalázatot, melynek révén hetente kerültek elő a sűrű homályból mindenféle akták, a revolverpolitizálás örök dicsőségére. S ennek örülni kell, ha nem is lesz egy fáklyásmenet. Mert nincs annyi ostya ebben az országban, amennyi keserű pirula még vár ránk valószínűleg. Ne szépítsük, családtagjaikat, kollégáikat börtönbe juttató, világgá kergető vamzerekre hullhat még bőséggel a reflektorfény. De hulljon, mert a nyilvánosság a garancia arra is, hogy mindez ne a bosszú (mégha csak retorikai természetű is az) és a boszorkányüldözés, hanem a társadalmi béke és igazságosság eszközévé, lehetőségévé váljék.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.