Nemzeti díszhíd: mit ér az, ami nekem jó, de másnak nem rossz?

  • Haskó László
  • 2020. június 27.

Publicisztika

Szép lassan aranyozzák be a láncokat!

Ha Magyarországnak kicsit is épeszű és/vagy tisztességes kormánya lenne, akkor a sok szükségtelen és méregdrága „kiemelt nagyberuházás” mellé – vagy egyik másik helyett – beemelné a Lánchíd rekonstrukcióját. Elemi érdek volna, mert a miniszterelnök egyik súlyosabb rögeszméje miatt égető szükség van a pompás és dicsőséges műemlék hídra.

Orbán a budai Várban akar székelni, és a budai Várban helyezi el miniszteriális kiszolgálóit. Igaz, hogy a Polgári Palotához el lehet jutni hátulról, a Vérmező vagy a Széna tér felől is, de a nemzet legbecsesebb műemlékén áthajtani, az mégiscsak más. Fontosabb, mint a katolikus szent jobb körmenet, noha a kettő össze is kovácsolható, mondjuk nemzeti együttműködési CÖF körmenetté. De ő nemcsak vágyainak rabja, hanem azt is elvárja, hogy mindenki vágya legyen az ő nagyságának és dicsőségének hirdetése.

Mert mit ér az, ami nekem jó, de másnak nem rossz?

Ám, ha Budapestnek elég tökös főpolgármestere volna, akkor bizony elgondolkodna, hogy tud az ő szeretett miniszterelnökének a kedvébe járni. És figyelne a Fidesz jövőbe látóira, akik lelki szemeikkel látták és be is mutatták, amint Karácsony főpolgármester Matuska Szilveszterként (Szálasiból montírozva) elégedetten tekint le a Lánchíd Dunába omlott romjaira. A főpolgármesternek el kellene gondolkodnia ezeken a jóindulatú és bölcs figyelmeztetéseken, de ne túl sokáig. Cselekedjen!

Az ingyenes parkolás végnapján zárassa le a Lánchidat, úgy, hogy azon lélek se oda, se vissza, illetve jármű – talicskát, rollert és riksát is beleértve – se té, se tova! Aztán szép lassan aranyozzák be a láncokat, ékesítse a díszhíd Dunát a honi és külhoni turisták gyönyörűségére. Mindent a szemnek, semmit a lábnak: legyen megtekinthető csekélyke rápillantási díj lefizetése után. A karmelita kolostor erkélyéről ingyenes a lepillantás, s legyen duplán az, ha a miniszterelnök jogerősen elítélt macedón bűnözővel, a hős baltás gyilkossal, esetleg Interpol körözte vesztegetővel szotyolázik a panorámán.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.