Nocturne (A mégtöbbedikére virradás hátulütőinek elodázásáról)

  • Rút Ernõ
  • 1999. június 17.

Publicisztika

A nappal még csak-csak eltelik valahogyan: ügyeink intézése hagyományosan hatásos ellenszere az élet egyéb funkcióira való odafigyelésnek, a belőle fakadó undor pedig órákkal, akár napokkal is visszavetheti az egyedfenntartási hajlam elburjánzását, egyszer azonban a leghosszabb nappal is véget ér.
A nappal még csak-csak eltelik valahogyan: ügyeink intézése hagyományosan hatásos ellenszere az élet egyéb funkcióira való odafigyelésnek, a belőle fakadó undor pedig órákkal, akár napokkal is visszavetheti az egyedfenntartási hajlam elburjánzását, egyszer azonban a leghosszabb nappal is véget ér.

Az éjszakát sokadika után is elsősorban a megváltozott fényviszonyok különböztetik meg a nappaltól, de felelőtlenség volna feltételezni, hogy minket az észlelt változások meghagynak annak, amik a változások bekövetkezéséig voltunk: senkinek és semminek, körben forgó napokból összegányolt évek hordalékának, emlékeink poharának fenekén szötymörgő maradványnak, zaccnak, amelyből már senki se jósol, vagy ha mégis megkísérelné, az eredmény kisilabizálása páni félelemmel töltené el, melyet hasztalan igyekezne zavart heherészésbe fojtani.

Nem, az éjszaka a vak remények felhorgadásának időszaka, a vak remények farvizében pedig ott ólálkodnak az emlékek, utóbbiakkal pedig ajánlott csínján bánni, sokadikán pláne, hiszen a legtöbb sokadika után - kivéve azt a bizonyos legutolsót - is jön még egy mégtöbbedike.

És akkor nézhetünk

Ha van mit; de szemben a nappal erősen közszolgálati tévéadás jellegű képvilágával, az éjszaka kínál megtekintésre méltó látnivalókat, még ha kedvesünk másutt - távoli kollégiumok odvától a Hold túlsó oldalán felvert alkalmi táborhelyig bárhol - szendereg is; még akkor is, ha helyét egy alkalmi kedves illető bitorolja éppen, kinek kelyhéből már kiszürcsöltünk minden kiszürcsölhetőt. Ilyenkor, bármilyen banálisnak tessék is ez a megoldás, nézzünk ki az ablakon, előbb-utóbb előbotorkál valaki odalent, akinek, erről könnyűszerrel meggyőzhetjük magunkat, még nálunk is rosszabb, és a sorsa feletti borongás akár másodpercekre is eltompíthatja a bennünk motoszkáló vágyak - vonatkozzanak ezek a boldogságra vagy valamely égetett szeszre - hangját.

Ha ezzel mégse boldogulnánk, nézzünk körül a lakásban, néha - ritkán - a legrejtettebb zugok bizonyulnak kincsesbányának. Ha éltünk olyasmivel, amivel élnünk ma már tilos, és volt annyi eszünk, hogy a tartalmazó papírborítékocskákat, a hazai origamigyártás ékköveit, nem hajítottuk ki ostobán, folyamodjunk ezekhez, nem mintha megőriztek volna bármit is tartalmuk jegeces leheletéből -ezt a tudatot azonban áthidalhatjuk, ha kellő ideig dörgöljük orrcimpánkhoz a papír belsejét, legalább odáig elráncigálhatjuk földre hullni vágyó lelkünket, hogy a boríték lelőhelyének környékét végigpásztázzuk. A hazai origamigyártás, bármennyire origamigyártás legyen is, de hazai, a borítékok tehát fénykorukban megrepedeztek, a tájékukon akadhat értékes hulladék, és ezt már ránk is mondták. Hasonló módszerrel, legfeljebb orrunk helyett ujjbegyünkkel dolgozva, reciklálhatnánk cannabisszármazékokat is, ha nem volna tilos az ilyesmi, és nem nyaltuk volna rég le, némi joule-ok reményében, a papírról a ragasztócsíkot már mióta, hogy.

Mindez persze nem jó semmire, hacsak arra nem, hogy az éjszaka során felhorgadó emlékeket hátrálni, az előttünk tornyosuló időt pedig iszkolni kényszerítsük; illetve arra, hogy az emlékekkel való bánásmód nyitjára - gyűjtsük halmazba, és gyalázzuk meg őket - rádöbbenjünk. Bár ez csak saját recept alapján valósítható meg maradéktalan hatásfokkal.

Alkohollal és azt tartalmazó palackkal ne tegyük ezt, az eredmény csak a legvégső esetben fogadható el, és hol van az már. Reggel meg majd csak felébred a kedves, lemegy a boltba, hoz valamit, tétova pillantást vet ábrázatunkra, és megajándékoz még egy semmitmondó mosollyal, mielőtt végleg tovaiszkolna.

Rút Ernő

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.