A kormányfő a közösségi oldalán megosztott videójában beszél az aznapi (hétfői) terveiről. Innen tudhattuk meg, hogy a Heves megyei Tarnazsadányba megy, vagyis az ország egyik olyan településére, ahol a dizájnerdrogok vészesen elterjedtek az elmúlt években. Pár évvel ezelőtt egy haláleset is történt a községben: egy 22 éves férfi életét a „bika” nevű szer vette el. Nem sokkal arrébb, a szomszéd megyében, Újszászon egy fiatalember pedig öngyilkos lett, és nem csak ez a két tragikus áldozata volt a dizájnerdrogoknak.
„Terepszemle lesz” – mondja Orbán a reggeli videóban. Kora délután már arról posztolt, hogy biztonsági őrök gyűrűjében, emelvényen állva utcafórumot tart, miközben a helyiek videót készítenek róla. Nem sokkal később töltötte fel az utcafórumról készült Reels-videót is: Botos Péter Adrián polgármester mögött állva mondja, egyeztetett a környékbeli polgármesterekkel, hogy „megértsem mi a helyzet”. Hangsúlyozta, hogy a kábítószerek tönkreteszik a gyerekeinket, de még a felnőtteket is, és ezek a drogok elszaporodtak, ezen a környéken különösképpen. Azért jött, hogy ezt felszámolják, ami nem lesz könnyű, mert sok pénz van benne, sokan próbálnak ebből megélni, miközben tönkreteszik a gyerekeinket.
Majd azt magyarázza, addig nem fogják abbahagyni a drogok elleni küzdelmet, amíg teljesen meg nem szabadítják a községet ettől a „kábítószer-hálózattól”. „Hogy normálisan tudjanak élni, ahogy a kábítószer előtti időkben lehetett”. Aztán elköszön az egybegyűltektől, végül külön szól a nőkhöz, akiknek mindenféle adókedvezményben lesz részük, a törvények már a parlament előtt vannak. (Abba nem menjünk bele, hogy a helyi lakosságot ezek a kedvezmények mennyire fogják érinteni.) Ezt követően még készít pár szelfit a helyiekkel.
Ahogyan az várható volt, az igazán ütős kontent a nap végére maradt. A Tarnazsadályba vezető úton beszélgetett „Horváth Lacival”, a kormányzati kábítószerellenes küzdelem összehangolásáért felelős kormánybiztossal. Apropó Horváth László: a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője onnan ismerős, hogy ő volt a Fidesz megbízottja Gyöngyöspata-ügyben: neki kellett volna elérnie, hogy a szegregált oktatásban elkülönített romák természetbeni kártérítést kapjanak pénzbeli helyett (nem járt sikerrel). A korábban tanárként dolgozó képviselő úgy emlékezett vissza, hogy egyes hátrányos helyzetű gyerekeknek a saját iskolája csak bővítette az élethátrányainkat. Ezért lelkiismeret-furdalással gondol arra, hogy nem tudtak rajtuk segíteni. Horváth több ciklus óta a Heves megyei térség képviselője, vagyis ha valakinek, akkor neki tényleg kell(ene) ismernie a problémát, de nem rémlik, hogy helyi politikusként a terjesztők ellen sűrűn felszólalt volna. A droghelyzettel lassan egy évtizede foglalkozó, gyöngyösi Vona Gábor találóan azt mondta a város „herbálpokollá” válását „végigszunyókáló” képviselő kinevezéséről, hogy olyan, mintha „Orbán Viktor önmagát nevezte volna ki korrupcióellenes főügyésszé”.
Horváth és Orbán beszélget az autóban (Orbán vezet). Megtudjuk, Tarnazsadányban péntek este négy betöréses lopás volt olyan házaknál, amelyekben laknak. Mind a négy betörő „kábszeres” volt. Az 1300 lakosból olyan 100-150 ember a fogyasztó. „Hát egy családban már elég egy ilyen probléma, már a család bajban van” – vonja le a következtetést Orbán. Erre jön Horváth: a kínálat gerjeszti a keresletet, mert agresszív, intenzív. Később azt is elmondja – most figyeljünk! –, hogy a drogokat kémiai laborokban állítják elő, aztán feldúsítják. „Van itt minden, csavarlazító, higító. Ízlés szerint patkányméreg”. Orbán ezekre csak elkeseredetten hümmög, majd ledobja az atomot:
„És László, ezekből a cigány közösségekből azzal, hogy próbáltunk mindenfajta segítséget megadni a munkavállalás felé, jöttek ki a meló irányába? Meg az iskolázás felé?”
– kérdezi, amivel – hiszen egy olyan videóben teszi fel a kérdést, amely a lesújtó droghelyzetről szól – közvetett módon etnicizálja az országos kábítószer-problémát. De Horváth a szavába vág azzal, hogy „sokan”, „persze”, majd nem a kérdésre válaszol: az biztos, hogy egy hónap alatt jelentősen kevesebb a kábítószer a piacon. „Itt gyerekéleteket már megmentettünk, családokat már megmentettünk.”
Orbán Viktor nagy színész, de most
fogalma sem volt arról, hogy hova tárt.
Ez a nyilatkozataiból pontosan érthető: hisz' le kellett mennie Tarnazsadányba, hogy megértse, mi a helyzet. De felmerül pár feszítő kérdés. Például: melyek voltak azok a mágikus kábítószer előtti idők, amikor minden normális volt? Oké, a dizájnerdrogok relatív új szereknek számítanak, de legalább tíz éve jelen vannak a vidék Magyarországán is. Esetleg most döbben rá, hogy egyes pár száz, pár ezer fős településeken minden család bajban lehet, és sokan a dílerkedésből próbálnak megélni? Erről ki tehet? Korábban nem hallotta a „csavarlazító”, „higító”, „patkányméreg” szavakat kábítószerrel kapcsolatos mondatokban, ezért sóhajtozott annyira keservesen, amikor Horváth ezeket sorolta az autós videóban? És komolyan „Horváth Lacinak” kell felvilágosítania arról a kormányfőt, hogy az intézkedéseknek milyen hatása volt a roma lakosság munkaerőpiaci integrációjára, oktatására? Ezt nem inkább neki kellene tudnia?
Nemrégiben számoltunk be róla, hogy Orbán belügyminisztere, Pintér Sándor arról beszélt egy fórumon: a roma lakossággal kapcsolatos egyik legnagyobb kihívást az oktatási nehézségek – és az olcsó kábítószer – jelentik. És hogy a továbbiakban a cigányokat érintően nem az esélyteremtésre – bármit is jelentsen ez a gyakorlatban –, hanem a foglalkoztatásra kell koncentrálni. A miniszter állításait a tárca is elismerte lapunknak. Ezek alapján nem úgy tűnik, mintha kedvező lenne a helyzet. A problémákat a valós szakemberek ismerik, biztosan felvilágosítanák a miniszterelnököt – „Horváth Laci" helyett –, ha lenne erre igénye. Miközben az is tudható, hogy sok roma ember szeretne dolgozni, de nem adottak a lehetőségei.
De ha már itt tartunk, azt is érdemes pár mondatban aláhúzni, hogy milyen tájékoztatást adott Orbánnak a képviselő: olyan házakba törtek be, ahol laknak (olyanba kellene, ahol nem laknak, tehát értékek sincsenek?), a drogokat kémiai laborokban hozzák létre, amiket feldúsítanak (hűha!). És mit értett azon, hogy a kínálat gerjeszti a keresletet, mert agresszív, intenzív? (Erre Orbán is csak értetlenül dünnyögött.) De legfőképpen mi alapján mondta azt, hogy „persze”, „sok” roma ment „a meló irányába”, „meg az iskolázás felé” az állítólagos kormányzati intézkedéseknek hála? Az a legszomorúbb, ha tényleg úgy látja, hogy az érintett gyerekéleteket és a családok megmentését pusztán a kábítószerek piacról való „eltűnése" megoldja.
Tekintsük el a kompetenciák nélküli emberek beszélgetéséről egy pillanatra, és nézzük meg, mi lehetett Orbánék látogatásának és a dílerek ellen meghirdetett „hajtóvadászat” valódi célja: a drogok elterjedése kikezdte a vidék azon részét, ahol a miniszterelnök nem járatos – tehát a Hatvanpusztán túli világot. Rohamosan romlott az amúgy sem derekas közbiztonság, amire már nekik is reagálniuk kellett. Ezért kényszerült drogharcra a kormány a dílerek ellen, akiknek egy része egyébként mélyszegénységben tengődő nincstelenek. És ezért kellett Orbánnak lemennie az ország azon részébe, mely egyébként egyáltalán nem érdekli. Ha már ott volt arról beszélt, hogy megvédik a gyerekeinket – ahogyan azt úgy általában is teszik, lásd gyermekotthonok –, és még áradozott egy sort az adókedvezményekről.
De akkor mi érdekli Orbánt? Ezt biztosan tudjuk: a foci, az olimpia, a világrendszerváltás és a családjának gazdagodása. Amíg ezekkel, és nem a saját országának egzisztenciális és mentális állapotával volt elfoglalva, megtörtént a baj. Pár hónapja az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy „egy helyi srác vagyok, én egy nemzeti érzelmű srác vagyok, egy vidéki fiú”, aki csak Magyarországot szeretné szolgálni. Veszélyes látni, hogy a „countryside boy”, mennyire nem ismeri a countryside-ot.
