December 19-én ülésezett a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T), amelyen egyházi, szakmai és civil szervezetek mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Sztojka Attila romaügyi államtitkár, valamint Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos is részt vett.
A tanács hivatalosan évi két alkalommal ülésezik, tavaly viszont csak egy ilyen összejövetelt tartottak. Pintér Sándor arról beszélt, hogy – a választások után – létrejött a roma kapcsolatokért felelős államtitkárság, ami megfelelő módon tudja képviselni a cigány lakosság érdekeit. Roma Ifjúsági Kerekasztalt is létrehoztak, az ebben résztvevők tudása is rendelkezésre fog állni a jövőben. Mint fogalmazott, a siker záloga az összefogás és az együttműködés, azokon a területeken, ahol ez megvalósult, eredményeket tudtak elérni. Ahol pedig nem, ott rosszabb lett a helyzet.
A hazai roma- és felzárkóztatási politikában jelentős változások történtek az elmúlt időszakban, ugyanis Sztojka Attilából a választások után lett kormánybiztosból államtitkár, az általa vezetett Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) pedig többséget szerzett a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatában (MROÖ). Sztojka a CiKöSz-elnökségről lemondott, de minden jel szerint a rendszerváltás utáni időszak egyik legbefolyásosabb roma politikusává avanzsált, akinek államtitkársága alá tartozik az uniós és állami források elosztásáért felelős Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság is. Emellett a Vecsei Miklós által koordinált Felzárkózó Települések (FeTe) program 70 milliárd forint uniós támogatást nyert el, amiből 14,2 milliárdot már folyósítottak is a lebonyolító Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) számára.
Pintér Sándor a koordinációs tanács ülésén azt mondta, Sztojka Attila és Vecsei Miklós együttműködésével folyik a munka, továbbá bevonják a Magyar Tudományos Akadémiát is például az oktatás területén. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója, aki szintén részt vett az ülésen, erről szóló Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a miniszter szerint „meg kell tanítani a gyerekeket olvasni, mert ha nem tudnak, akkor hogyan tudnak majd bonyolultabb feladatokat megoldani”.
Pintér megemlítette, hogy 2011-ben 240 ezer közmunkás volt, most pedig 64 ezer van. A tanács feladata az lesz, hogy felkutassák azokat, akik készek elhelyezkedni.
Kábítószer és oktatás
Pintér Sándor az ülésen beszélt a legnagyobb kihívásokról is. Ezek között említette az olcsó kábítószereket: a Narancs.hu az elmúlt hónapokban többször is foglalkozott azzal, hogy minden drogtípus fogyasztása nőtt az elmúlt években, főleg az északkeleti országrészben. Értelemszerűen ez a mélyszegénységben élőket, így a roma társadalmat is érinti. Pintér kérte a tanács tagjait, hogy tegyenek javaslatot, mit lehet tenni ezügyben.
Másik ilyen kihívásnak az oktatási nehézségeket említette. Az elmúlt hónapokban több hátrányos helyzetű, félreeső határmenti településen készítettünk riportot (például Nógrád és Borsod megyében); nyilvánvaló, hogy az oktatás minősége kifogásolható az ország e területein. Olyan hétköznapi jelenségek hátráltatják az oktatás elérhetőségét, mint például az, hogy az akár csak pár tíz kilométerre lévő iskolákba sem igen lehet eljutni a közlekedési nehézségek miatt, mivel alig vannak buszjáratok.
Kíváncsiak voltunk, hogy pontosan miről beszélt a miniszter. A Belügyminisztérium (BM) megkeresésünkre elismerte, hogy az említett témák felmerültek. Azt írták: Pintér „felszólalásában a Tanács előtt álló feladatok között utalt azokra a társadalmi és gazdasági változásokra, melyekre tekintettel kell a testületnek kialakítania együttműködését a tudományos élet, az egyházak, a roma és a nem roma civil szervezetek, intézmények képviselőivel. A tárcavezető kizárólag ebben az összefüggésben utalt a kábítószerek kistelepüléseken történő megjelenésére, valamint az oktatásra, mint a települések felemelkedésének zálogára. A miniszter nem beszélt a kábítószerek roma társadalomra gyakorolt következményeiről, roma vagy nem roma tanulókról – a szakpolitikai célkitűzések nem etnikai, hanem élethelyzetbeli különbségek alapján fogalmazódnak meg”.
Új feladat
Az ülésen az is kiderült, hogy a tanács eddig a felzárkóztatásra koncentrált, mostantól azonban az esélyteremtésre kell majd, amihez a privát gazdaságnak is hozzá kell járulnia. Több új tagot is delegáltak ennek érdekében, köztük a Vállalkozók Országos Szövetségének képviseletében Forgács István romaügyi szakértőt.
A foglalkoztatás területén az egyetlen adat, ami hozzánk eljutott a tárgyaltak közül a már említett közmunkások számának csökkenése (a 2011-es 240 ezerről 64 ezerre). Megkérdeztük, ennek mi az oka: közel kétszázezer embernek sikerült megkapaszkodni a munkaerőpiacon, vagy csak kiestek a rendszerből? „A közfoglalkoztatottak átlagos létszámának 2011 és 2024 közötti csökkenését nem csak az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük okozza: a rendszerből kilépő közfoglalkoztatottak újra munkanélkülivé, nyilvántartott álláskeresővé, inaktívvá (pl. nyugdíjassá, gyes/gyed-ben részesülővé) válhatnak. A közfoglalkoztatásból kilépők között az elhelyezkedettek aránya a nyílt munkaerőpiacon az egyes években 9,5 százalék és 18,2 százalék között mozgott” – írta megkeresésünkre a BM.
A kormány közfoglalkoztatással foglalkozó portáljának adatai szerint hasonló arányban vannak az álláskeresők, valamint azok, akiknek nem ismert a státusza, vagyis nem tudni, hogy a közmunka után mit csinálnak. Illetve úgy tűnik, hogy arányaiban a legtöbben azok vannak, akik elhagyták a közfoglalkoztatást, majd később ebben az ágazatban helyezkedtek el. Vagyis sokaknak sikerülhetett továbblépnie, de a mutatókból kiindulva bőven van teendője a tárcának, ha a foglalkoztatást akarja erősíteni. (Frissítés: cikkünk megjelenése után olvasónk jelezte, hogy pár éve csökkentették a közmunkaprogramra fordítható költségvetési keretet, így százalékosan mindenhol kevesebb közmunkást kezdtek foglalkoztatni, ami sok önkormányzatnál probémát jelentett).
Az ülésen történtekre visszatérve: felszólalt a ciköszös Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat új elnöke is. Mint mondta, a szakértelemre és az együttműködésre alapozzák a munkát. Megköszönte a miniszter hozzáállását, mint fogalmazott, az elődeik nem ismerték el az együttműködést és a tiszteletet. Szerinte a közössége tagjai elkezdtek hinni az új vezetésben, amit lehet követni. Sztojka Attila pedig azt mondta, 2025-ben áttekintik a roma stratégiát.
Az ülésen volt egy csörte is: Nun András megemlítette, hogy jogállamisági és korrupciós okok miatt uniós pénzeket fagyasztott be az Európai Bizottság, melyeket a felzárkóztatás területén is lehetett volna hasznosítani. Ezzel ki lehetett billenteni Sztojka Attilát, aki kikérte magának, majd a kormány érveit visszhangozta: szerinte a pénz jár nekünk, amit pedig az Európai Unió csinál, az politikai, és nem szakmai ügy.
