A szerk.

A hajsza és a fővadász et.

A szerk.

Egy hónapja mi is megemlékeztünk arról (lásd: A szerk.: A drogmentes Magyarország, Magyar Narancs, 2025. február 5.), hogy Rétvári Bence bejelentette a 150 fős „drogrendőrség”, a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal megalakulását, amely 60 fős bevetési csoporttal kiegészülve „segít feltérképezni a bűnszervezetek tevékenységét”.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány mint a konzervatív drogpolitika elkötelezettje elsődleges célként a kábítószer-fogyasztás megelőzését és felszámolását határozta meg, illetve a terjesztőkkel szembeni „legkíméletlenebb” fellépést ígérte. Rétvári a fogyasztókat elintézte annyival, hogy „egy részük előbb-utóbb maga is terjesztővé válik”.

Akkor kevesen sejthették, hogy az államtitkári fellépés valójában csak az előjátéka egy sokkal hangosabb produkciónak, amelynek főszereplője maga Orbán Viktor. „Itt baj van. Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron. Szó szerint bármi áron. Külön kormánybiztost fogok kinevezni. Zéró toleranciát vezetünk be” – jelentette ki évértékelőjén, s ez a mondás attól tűnt kissé abszurdnak, hogy az „olcsó, mérgező kotyvalékok” nem most, nem is tegnap, hanem vagy tizenöt évvel ezelőtt árasztották el az országot – ahogy erre a szakemberek számos alkalommal felhívták a figyelmet. Mindez Orbánt mostanáig hidegen hagyta, ahogy a hivatali illetékeseket is. A probléma egészen mostanáig mintha nem is létezett volna.

Most azonban a miniszterelnök nemcsak felfedezte a lakossági igényekhez teljes mértékben igazodó üldözéses tematikát, de úgy is viselkedik, mintha a drogmentes Magyarország ideája egyenesen a mániájává vált volna. Orbán szerint a helyzet megköveteli még az alkotmányban is annak kimondását, hogy Magyarországon a kábítószer-használat büntetendő. „Mert itt arról van szó, hogy maga, kedves kábítószer-kereskedő, maga abból él meg, és abból csinál pénzt, hogy megmérgezi a mi gyerekeinket. És magának ehhez nincsen joga, és ha ezt folytatja, akkor nagyon súlyos büntetést fog, le fog szakadni a füle, akkorát fog kapni ezért. Hajtóvadászatot indítunk március 1-jétől a kábítószer-kereskedők ellen” – üzente pénteken a rádióban a képzeletbeli dílernek, ami pedig a végrehajtást illeti, úgy véli, hogy „egy nagy akciósorozattal egész egyszerűen meg kell tisztítani az országot ettől a kotyvalék, új, dizájner drogfajtától”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.

Majdnem nagyobb baj lett belőle

A szabolcsi faluban, Nyírcsaholyban, 1960 februárjában több százan tiltakoztak a kényszerkollektivizálás ellen. A nyírcsaholyi asszonylázadás nem az egyetlen megmozdulás volt a téeszesítés ellen ezen a vidéken. A helyszínen jártunk.

Berekesztés

A bevezetése óta ellentmondásos kárpótlási jegy története az idén januárban új szakaszába lépett: törölték a tőzsdéről. A rendszert ugyan folyamatosan érték jogos kritikák, ám a nyilvános kereskedés berekesz­tése mégis méltánytalanra sikeredett.

Eddig is működött, tehát elrontanák

Biztosítani kell a kistelepüléseknek az „önvédelemhez való jogot” – erről is beszélt a miniszterelnök az évértékelőben. Nem világos, hogy a falusi csok révén vidéken építkező fiataloktól, a távol-keleti nagyüzemekkel érkező közép­vezetőktől, vagy a román határnál házat vásárló nyugdíjasoktól tart-e.