A szerk.

A hajsza és a fővadász et.

A szerk.

Egy hónapja mi is megemlékeztünk arról (lásd: A szerk.: A drogmentes Magyarország, Magyar Narancs, 2025. február 5.), hogy Rétvári Bence bejelentette a 150 fős „drogrendőrség”, a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal megalakulását, amely 60 fős bevetési csoporttal kiegészülve „segít feltérképezni a bűnszervezetek tevékenységét”.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány mint a konzervatív drogpolitika elkötelezettje elsődleges célként a kábítószer-fogyasztás megelőzését és felszámolását határozta meg, illetve a terjesztőkkel szembeni „legkíméletlenebb” fellépést ígérte. Rétvári a fogyasztókat elintézte annyival, hogy „egy részük előbb-utóbb maga is terjesztővé válik”.

Akkor kevesen sejthették, hogy az államtitkári fellépés valójában csak az előjátéka egy sokkal hangosabb produkciónak, amelynek főszereplője maga Orbán Viktor. „Itt baj van. Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron. Szó szerint bármi áron. Külön kormánybiztost fogok kinevezni. Zéró toleranciát vezetünk be” – jelentette ki évértékelőjén, s ez a mondás attól tűnt kissé abszurdnak, hogy az „olcsó, mérgező kotyvalékok” nem most, nem is tegnap, hanem vagy tizenöt évvel ezelőtt árasztották el az országot – ahogy erre a szakemberek számos alkalommal felhívták a figyelmet. Mindez Orbánt mostanáig hidegen hagyta, ahogy a hivatali illetékeseket is. A probléma egészen mostanáig mintha nem is létezett volna.

Most azonban a miniszterelnök nemcsak felfedezte a lakossági igényekhez teljes mértékben igazodó üldözéses tematikát, de úgy is viselkedik, mintha a drogmentes Magyarország ideája egyenesen a mániájává vált volna. Orbán szerint a helyzet megköveteli még az alkotmányban is annak kimondását, hogy Magyarországon a kábítószer-használat büntetendő. „Mert itt arról van szó, hogy maga, kedves kábítószer-kereskedő, maga abból él meg, és abból csinál pénzt, hogy megmérgezi a mi gyerekeinket. És magának ehhez nincsen joga, és ha ezt folytatja, akkor nagyon súlyos büntetést fog, le fog szakadni a füle, akkorát fog kapni ezért. Hajtóvadászatot indítunk március 1-jétől a kábítószer-kereskedők ellen” – üzente pénteken a rádióban a képzeletbeli dílernek, ami pedig a végrehajtást illeti, úgy véli, hogy „egy nagy akciósorozattal egész egyszerűen meg kell tisztítani az országot ettől a kotyvalék, új, dizájner drogfajtától”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.