Ősbűnök, őshibák: Orbánék bűneire hibákkal válaszolt az ellenzék

  • Haskó László
  • 2020. augusztus 22.

Publicisztika

Az ősbűn büntetlen maradt, az őshiba nem.

Ellenzéki embernek nem illik bírálni az összefogni készülő ellenzéki pártokat, és nagyon nem komilfó kikezdeni a kevesebb mint egy éve hivatalban lévő felszabadított városok és városrészek elöljáróit. Van nekik elég bajuk baráti tűz nélkül is.

Viszont, marad nekünk csalódottaknak a minden korlátozás nélküli rágódás a múlton, válaszkeresés a kérdések kérdésére: hogyan jutottunk idáig?

Sajnos nagyon egyszerűen:

Orbánék ősbűneire saját őshibáink elkövetésével válaszoltunk.

Mi is az ősbűn? Az, ami nélkül nem lenne az, ami van. És mi az őshiba? Az ősbűn leplezése vagy elnézése. Nem kétséges, annál a két eseménynél, amelyet én jelölök meg ősbűnnek, illetve őshibának, sokkal több bűn tekinthető ősbűnnek. A választás tehát szubjektív, de az biztos, hogy mindkettő megfelel a kritériumoknak. Vagyis ezen őshibák elkövetése nélkül nem lenne az, ami van. Azonban mindkét őshiba kijavítható lenne, és akkor nem folytatódna az, ami van.

Az első ősbűn a Grippenek vásárlása volt. A Grippen-lobbista (vesztegető) osztrák gróf angliai letartóztatása és a nyilvános, peren kívüli (óriási összegre szóló) egyezség a Lockhead, illetve a brit-svéd cég között, jóval több mint annak a gyanúja, hogy a Grippenek eladása körül volt korrupció. Csehországban, Dél-Afrikában és Magyarországon – Mensdorf gróf beismerő vallomása szerint – biztosan volt. Az őshiba ebben az ügyben az volt, hogy az Orbánt megbuktató új kormány (ill. az igazságügy minisztere) nem utasította az ügyészséget a Mensdorf-ügy iratainak kikérésére (Svédországból), és (azok birtokában) nem adott utasítást a törvényes büntető eljárás lefolytatására (a nyomozással kezdve). Ez valóban több volt, mint bűn, ez igazi őshiba volt.

Mert maga az ősbűn büntetlen maradt, viszont az őshiba nem.

Az országos bizalom erősen megingott az új kormányban, és a csalódás csak tovább erősödött, amikor ők is beszálltak a Grippen buliba. Sok más közönséges hibát is elkövetett az a miniszterelnök, míg végül távoznia is kellet, kellően dicstelenül. Ám az utód sem szorgoskodott az őshiba kijavításán. Ellenkezőleg, mindent megtett az ügy szőnyeg alá söpörhetősége érdekében. (Nem küldte – törvényes úton! – börtönbe az ősbűnt pártoló-leplező főügyészt.) Szerintem ez a történelmi pillanat volt az MSZP (és az SZDSZ) bukása.

Ezért voltak hatásosak a Fidesz alaptalan rágalmai, ezért jutott oda az MSZP, ahol most van. Az SZDSZ már nincs is. Ezek a tények, de nem tilthatom meg a fantáziámnak, hogy működjön kicsit: mi lett volna, ha az MSZP nem kiszivárogtatja magából az őszödi beszédet, hanem megérti, és kijavítja az őshibát? Szabad a gazda!

A másik őshibát az ötször megválasztott egykori főpolgármester követte el, ennek éppen most isszuk a levét mi, budapestiek. Akkor a bűn nem számított igazi ősbűnnek, talán ma sem látszik annak, noha a bűnelkövetőre nézve igencsak terhelő: akkor bújt ki belőle a gátlástalan autokrata és a rossz ízlésű, műveletlen bumburnyák. Az Erzsébet térre (Bán Ferenc és az egész színházi szakma által jelesen) tervezett

Nemzeti Színház építésének megállításáról van szó.

Senkinek nem volt, nem lehetett kétsége, hogy ez a budapesti kultúra hívei elleni felcsúti dzsihád első rohama. Sikeres volt, pedig a főpolgármester könnyedén visszaverhette volna. Budapestnek saját pénzén kellett volna megépíteni a Budapesti Nemzeti Színházat. Mai ésszel szinte hihetetlen: mindössze 16 milliárd forintról volt szó. A főpolgármester a több száz milliárdos 4-es metróért küzdött, természetesen teljesen hiába. Nem tudta, hogy nekünk budapesti libernyákoknak jelent annyit egy jó színház, mint egy véleményes metróvonal, noha a két dolog természetesen nem zárja ki egymást.

Ahogyan a jelenlegi főpolgármesternek is tudnia kellene, hogy a kerékpárutas ötleteléssel kevésbé bizonyítja szavazói iránti elkötelezettségét, mintha tett volna valamit a város színházaiért, beleértve a Színházművészeti Egyetemet is. Keveset tett, és kevés érdemit mondott. A helyettesei még nála is csöndesebbek voltak! Talán ha annak idején Demszky – ahogy első kampányában hirdette – a tettek embere lett volna, most Karácsonynak is könnyebb.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.