Sárközi Gábor

Ott maradsz!

Mit kezd a cigánytelepekkel az Orbán-kormány?

  • Sárközi Gábor
  • 2012. április 1.

Publicisztika

A kormány bejelentette, hogy közel ötven településen 4,7 milliárd forint uniós forrásból komplex telepprogramot indít.

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Balog Zoltán elmondta, hogy ez a pénz felülmúlja az elmúlt öt év összes hasonló pályázatának mértékét. A forrás nagyságát tekintve stimmel is az államtitkár kijelentése. Sőt: nemhogy az elmúlt öt, de az elmúlt tíz évben sem volt ilyen volumenű program. A Medgyessy-kormány 16 milliárdot szánt telepfelszámolásra, ám abból végül nem lett semmi. A 2005-ben indult modellprogram mindössze 800 milliót moccantott erre, azóta 2011-ig összesen úgy 50 településen 3 milliárdot használtak fel hasonló célokra.

Biztosra mentek

Az államtitkár szerint azonban az új telepprogram egészen más lesz, mint a korábbiak. "Most nem eldózerolásról van szó" - jelentette ki Balog, hiszen ha egy telepet így szüntetnek meg, akkor általában máshol jönnek létre újabb "minitelepek".

Ez a megállapítás részben igaz - de nehéz lenne az emberbaráti szeretet, a könyörületesség vagy a karitatív irgalom megnyilvánulásaként értelmezni. A putritelepek létrejöttének mechanizmusa ennél bonyolultabb, és szükségeltetik hozzá némi hatalmi ráhatás is.

Azt tán nem túl nehéz belátni, hogy senki nem akar gettóban élni. Szervezett telepfelszámolási kísérletek a 60-as években indultak először. Az akkori előírások jóval progresszívabbak voltak a későbbieknél, kifejezetten tiltották például az egy tömbben építkezést - de mit lehetett tenni, ha a helyi hatalom már akkor is távol akarta tartani a romákat? A helyi tanácsok szabotázsának eredményeképp "csökkentett komfortfokozatú", "cs-házas" övezetek épültek a települések legrosszabb minőségű területein, többnyire belvízzel, árvízzel veszélyeztetett, gyakran a szeméttelep melletti, értéktelen telkeken. Jórészt ezekből lettek a mai telepek. Pedig ekkoriban indult a közművesítés, így jutottak a magyar családok lényegében térítésmentesen vízhez, csatornához, járdához. A romák ebből is kimaradtak, nem csak a későbbi lakás- és földprivatizációból.

Ma azt sem tudhatjuk pontosan, hány telep van szerte Magyarországon, teljes körű, tudományos igényű felmérés erről soha nem készült. Egyáltalán, milyen paraméterek szerint nyilvánítható valami annak? A KSH pár éve adott ugyan egy definíciót, és a kétezer főnél népesebb településeken eszerint azonosították az ún. szegregátumokat: de 2010-ben már az új kormány társadalmi felzárkózásért felelős tárcája mondott le annak az elnyert uniós pályázatnak a megvalósításáról, amely a településeink 75 százalékát kitevő, kétezer fő alatti községeket mérte volna fel. Egy 2010-ben készült kérdőíves vizsgálat 300 ezer főre becsüli a telepeken élők számát. Arról pedig csak a telepszakértők tudnak hosszasan mesélni, hogy hány helyen, hány családot érintően próbálták megakadályozni a legkülönbözőbb fortélyokkal a pályázati pénzt elnyerő települések vezetői a kitörést a gettóból. Többségük biztosra ment: eszük ágában sem volt pályázni.

Nátriumszegény

Az előző kormány telepfelszámolási programjaiban nagyjából 350 család költözött új lakásba, 650 lakóépület készült vagy újult meg. Bár hivatalos utókövetésről nem tudni, a részt vevő szakemberek szerint a programba bevont családok elenyésző része került újra gettókörülmények közé, és sokan közülük az elsődleges munkaerőpiacon tudtak elhelyezkedni.

Ebben a mostani programban viszont, bár tartalmaz képzési, szociális szolgáltatási, egészségügyi, foglalkoztatási elemeket, nincs az égvilágon semmi, ami a lakókörülmények megváltoztatását célozná. Új épület építése vagy használt megvásárlása nem támogatható. A legfőbb üzenete a romáknak: maradjatok ott, ahol vagytok! Lehetőség a következőkre nyílik: "A pályázó tulajdonában (állami, önkormányzati vagy civil szervezeti tulajdonban) lévő épületben a Csillagház-Cserhaj (szolgáltatóház), Csillag Szolgáltatópont és a telep lakóingatlanaiban nem biztosított háztartási funkciókat helyettesítő szolgáltatások biztosítására alkalmas helyiség kialakítására, felújítására. Amennyiben nincs olyan épület, mely a fent sorolt tevékenységek ellátására alkalmas lenne, abban az esetben mobil megoldások is alkalmazhatók."

Ha jól értem, művház, közfürdő és közmosoda készül; jó lesz konténerben is. Csak a jó ég tudja, miért kell ezt csillagnak nevezni. Tán nem lesz teteje, vagy mint a Harry Potterben, mindig az aktuális égbolt látszik a nagyterem plafonján. A vicces kedvű tervezők merészet gondoltak: a Csillagházat tilos a gettóban létrehozni, a falu közepire kell tenni. Mindezek után a napnál is világosabb, miért kell hangsúlyozni, hogy a Csillagház "üzleti jellegű hirdetésektől, közleményektől, reklámoktól, illetve minden politikai szervezettől független, politikai ideológiáktól mentes legyen". Drukkolok, hogy sikerüljön távol tartani a Csillagházban hasznot sejtő gonosz befektetőket és politikusokat.

Mindenki marad a helyén, lakhatási program nincs, lesz viszont "humánszolgáltatás" rogyásig. Közösségi beavatkozási terv meg egyéni fejlesztési terv. Környezettudatosságra nevelés, ének, zene, tánc, mulatás a cigány művházban. A munkáltatóknak sokszínűségi, érzékenyítő tréning. A telepi romákat a családi életre felkészítő programokkal, a szülői szerep erősítését célzó tréningekkel ajándékozzák meg. (Hát mégsem a család a legfontosabb a cigánynak? A fene, aki érti ezt a logikát.) Az "étkezési szokások, gyermekétkeztetési szokások formálása" program paradigmatikus újításokkal kezelheti a jövőben a cigánytelepek lakóinak gasztronómiai pallérozatlanságát. El sem merem képzelni a felvilágosítottak örömét és háláját, amikor dietetikus szakemberek elmagyarázzák nekik a nátriumszegény étrend jótékony hatásait.

Pályázati előnyt jelent, ha a gettó a település belterületén, illetve attól nem messze helyezkedik el, vagy a közlekedés és közművesítés biztosított. Még szép: a külterületi gettókkal túl sok a baj - az árvíz, belvíz, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya éppen ezeket sújtja leginkább. A legjobb az lenne, ha cigánytelep mint olyan nem is létezne.

Kötelező partnerek

Pedig egy 2010-es uniós rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy európai forrásból éppenséggel telepfelszámolási programok induljanak. Eszerint új lakások építésére és lakásvásárlásra is nyílna lehetőség; igaz, a rendelet előírása szerint a programoknak nemcsak a lakhatást, hanem egyéb területeket, a foglalkoztatást, az oktatást, az egészségügyet is érinteniük kell. Ez a fentiek fényében rendben is van, de a passzusok mondanak valamit a szegregációról is. "A marginalizált közösségeket segítő lakásberuházási intézkedések kiadásai csak akkor támogathatók, ha a következő feltételek teljesülnek: (...) a lakásberuházás földrajzi elhelyezkedése biztosítja ezeknek a közösségeknek a többségi társadalomba történő térbeli integrációját, és nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztéshez."

Egy éve az államtitkár úgy nyilatkozott a Roma Sajtóközpontnak, hogy a kormány épp a részletekről tárgyal Brüsszelben. Valószínűleg nem értették egymást. Láttunk már ilyet.

Vannak viszont kötelező pályázati partnerek. Az egyik ilyen a méltán hírneves Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI). Ennek a feladata, hogy segítse a pályázó önkormányzatokat a koordinációban, és biztosítsa a módszertani támogatást. A kormány alighanem nagy versenyre számít a települések között, biztos ezért kellett közvetlen szabályozókat is beépíteni a kiválasztási eljárásba. A TKKI mondja meg, ki játszhat, az ő egyetértése szükséges ugyanis a beadáshoz. Cserébe a nem várt segítségért a TKKI néhány millió forintot minden pályázatból megkap. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy minden más tekintetben a pályázó azzal a szolgáltatóval köthet szerződést, amelyik a legjobb ár-minőség arányt ajánlja, és kellő gondot kell fordítania az összeférhetetlenség elkerülésére is, "az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban". A nyertesek kiválasztásában a másik kötelező partner az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ, őszintébb nevén Lungo Drom), a vele való együttműködési megállapodás benyújtása szintén a támogatási szerződés megkötésének előfeltétele.

Az ORÖ elnöke, Farkas Flórián nemrégiben oda nyilatkozott: Magyarország olyan romastratégiát dolgozott ki az elmúlt évben, amely példaértékű lehet más országok számára is, már csak ezért sem igaz, hogy a romák nem tudnak megélni Magyarországon.

Reménykedjünk, hogy a telepprogram nem része a stratégiának.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.