Piros pacsi Pécsen

Publicisztika

Súlyos vereséget szenvedett az MSZP a pécsi polgármester-választáson, és ezt az alacsony részvételre sem kenhetik: a 44 százalék egy normál önkormányzati voksolásnál sem számít kevésnek. Ráadásul Szili Katalin házelnök csapata beleállt a kampányba, vagyis az elszántsággal sem volt gond.

Az MSZP 2002-ben és 2006-ban annak köszönhette választási sikereit, hogy az átlagosnál aktívabb nagyvárosi szavazók többsége őket támogatta. Különösen állt ez Pécsre, ahol 1998 óta mindig győztek, még az őszödi beszéd utáni kormányellenes hangulatban is szocialista polgármestert és koalíciós többségű közgyűlést választottak. A Fidesz és Páva Zsolt győzelme így túlzás nélkül kiütéses - olyan, mintha Debrecenben Kósa Lajost páholná el egy szocialista jelölt hasonló arányban.

És az MSZP veresége nem csupán számszakilag óriási, jelképesen is az: hosszú ideje legnépszerűbb politikusa, aki helyben korábban többször is diadalmaskodott országgyűlési egyéni választókerületben, jelenleg ennyire képes egy szocialista "fellegvárban".

Akkor mire számítson országosan a párt június 7-én? Mire számítsanak legkésőbb jövő tavasszal az MSZP egyéni képviselőjelöltjei?

A választást követő szocialista nyilatkozatok bénultságról árulkodnak: s nem csupán az elkerülhetetlen összeomlásba való beletörődő szövegek, hanem a harciasabb, az "igazi baloldaliságot" hiányoló vélemények is. Utóbbiak persze üres lózungok, hajtogatásukkal a nagy semmit igyekeznek takargatni: hisz a szocialistáknak momentán nincs hozzáfűznivalójuk a világ folyásához. (Azt például nehéz valaminő jövőbeni stratégia csírájaként értelmezni, hogy "még Orbán Viktor is baloldalibb, mint az MSZP".)

Mindeközben hétfőn az MSZP az ilyenkor szokásos módosítóáradat nélkül szavazta meg a Bajnai-csomag politikailag legrázósabb tételeit (például a 13. havi nyugdíj eltörlését). Március 9. után március 10. jön, mondta magabiztosan Gyurcsány Ferenc a tavalyi "szociális" népszavazás előtt. Az igenek vártnál nagyobb győzelme mégis pánikreakciót váltott ki a koalícióban, a referendum végeredményének mégis lettek politikai következményei. Most egyelőre az a helyzet, hogy május 10. után szimpla május 11. következett; az MSZP ott folytatta a kormányzást, ahol május 8-án, pénteken abbahagyta. De hogy ez egy esetleges EP-fiaskó után is így lesz-e, nem biztos. Hiába nincs semmiféle közjogi következménye egy akár 90-10 arányban elvesztett európai parlamenti választásnak sem, erősen kérdéses, hogy az MSZP a jelenlegi állapotában kibírna-e még egy súlyos vereséget. S ha nem, vajon mit fog mondani, amikor az előre hozott választást szorgalmazza?

Bocsánat, kedves Magyarország, itt hagyunk neked és a következő kormányodnak egy romhalmazt, kezdj vele valamit. Vagy azt, hogy szívassa az embereket tovább a Fidesz? Lesz épeszű választó, aki beveszi? De viselkedhetnek úgy is, mint ahogyan most hétfőn és kedden: a számukra mind kedvezőtlenebb körülmények ellenére is kitöltik mandátumukat, és megpróbálják valamennyire rendbe tenni, amit elrontottak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.