Polgári erények

  • 1997. június 19.

Publicisztika

A Fidesz múlt heti Ellenzéki Nyilatkozatában meg Orbán Viktornak a Nyilatkozat zeneakadémiai bemutatását követő beszédében lényegében nincs semmi. Néhány jól ismert mániájukon kívül édeskeveset lehet megtudni arról, hogy miért is kéne majd rájuk szavazniuk a magyaroknak 1998-ban, meg hogy mit és hogy csinálnának majd jobban. A Fidesznek, mint ahogy eddig sem volt, továbbra sincs programja, a "polgári" meg a "nemzeti" jelző csak a valódi politikai mondanivaló fájdalmas hiányát leplezi; adott esetben ezek lényegében tetszőleges tartalommal tölthetők meg.
A Fidesz múlt heti Ellenzéki Nyilatkozatában meg Orbán Viktornak a Nyilatkozat zeneakadémiai bemutatását követő beszédében lényegében nincs semmi. Néhány jól ismert mániájukon kívül édeskeveset lehet megtudni arról, hogy miért is kéne majd rájuk szavazniuk a magyaroknak 1998-ban, meg hogy mit és hogy csinálnának majd jobban. A Fidesznek, mint ahogy eddig sem volt, továbbra sincs programja, a "polgári" meg a "nemzeti" jelző csak a valódi politikai mondanivaló fájdalmas hiányát leplezi; adott esetben ezek lényegében tetszőleges tartalommal tölthetők meg.

A Nyilatkozat meg az Elnök még radikálisnak sem mondható, igazából csak olyan langyos-radikális az egész, olyan meg nincs is. Forradalomról szó se essék, a parlament "a lehető leghamarabb" (értsd: az alkotmány szabta kereteken belül a leghamarabb) oszlassa fel magát, vagy oszlassa fel őt a köztársa-sági elnök. Ugyanakkor a Fidesz nemcsak a kormány, de a rendszer ellenzéke is akar lenni, legalább egy kicsit. Talán ezért hasonlította Orbán Viktor - a jobb sorsra érdemes angol filozófus, Edmund Burke mögé bújva - a totalitárius jakobinus diktatúra kormányához a szabad választásokon hatalomra került jelenlegi magyar kormányt; ezért kellett a jobbágyfelszabadítást, a vallási egyenjogúsítást meg a választott törvényhozásnak felelős kormányt követelő, tehát a korabeli rezsimet alapjaiban támadó, tehát forradalmi 1847-es Ellenzéki Nyilatkozatot, Deákostul-Kossuthostul előrángatni a sifonérból; meg ezért handabandázik az ő mostani Nyilatkozatuk arról, hogy "ez a kormány nem a mi kormányunk". A Fidesz-retorika több ponton is tagadja a kormány és vele együtt szükségszerűen a rendszer legitimitását is, és csak önnön nagylelkűségének tulajdonítja, hogy még mindig elviseli őket. Ez, lássuk be, marhaság, ezt ők sem gondolják komolyan. Hisz a Fidesz demokratikus párt.

Ám hiba lenne nem észrevenni azt, ami mégiscsak átjött a múlt csütörtökön: a gazdagok elleni egalitariánus dühöt, az oktatás meg a szociálpolitika állami monopóliumának megőrzésére irányuló szándékot, a lappangó idegengyűlöletet (ennek az országnak semmire sincs szüksége jobban, mint hogy egy, a kormányzásra esélyesnek tűnő politikai párt a türelem ellen prédikáljon) meg a "közbiztonság javításának" és "a korrupció felszámolásának" jelszava mögött megbúvó és kormányra kerülve feltehetően tökéletesen tehetetlen rendpártiságot. Program helyett, úgy látszik, egyelőre ennyi is megteszi: egy-két sántító történelmi metafora meg néhány szalonképessé stilizáltnak gondolt populista lózung, amivel a xenofóbnak, irigynek és az állami gondoskodásra vágyónak képzelt szavazókat - szerintük - meg lehet nyerni. Ez nem sok.

Előbb-utóbb muszáj lesz valamit mondani is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.