A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az uniós előírásoknak megfelelően évente több ezer ember anyagi helyzetét méri föl, és a kérdésekre adott válaszokból az általános anyagi helyzet megmutatása mellett a szegénységi mutatókat is elő lehet állítani. A referenciacsoport nagyjából 20 ezer fős, és ebből sorsolással választják ki azokat, akiket megkérdeznek.
A kitöltendő kérdőív több mint ötven oldal, olyan kérdésekkel, hogy becsülje meg autója, lakása értékét, mondja meg, mennyi gépjárműadót fizetett; fel kell sorolni mindenféle jövedelmet és bevételt. Van, amiről a válaszadó nem akar beszámolni, például a feketén végzett munkáról, a mellékes jövedelemről. Vannak olyan kérdések is, amelyek a szubjektív jólétre kérdeznek rá – nehézséget okoz-e a lakáshitel törlesztése, szokott-e hetente kisebb összeget magára költeni, ilyesmik; ezekre objektív válasz nem adható, hiszen az önmagára költött „kisebb összeg” eleve mást és mást jelent mindenki számára.
A statisztikai hivatalok ezeket az adatokat folyamatosan felülvizsgálják, frissítik, korrigálják akár évekre visszamenőleg is. A KSH épp most végzi ezeknek a revízióját egyebek mellett a 2022-es népszámlálási adatok segítségével. Nincs semmi probléma azzal, ha a statisztikus hibázik, mivel a hibát lehet javítani.
A tendenciózus hibák viszont, amikor mindig ugyanabba az irányba téved a hivatal, azt az érzetet kelthetik, hogy valami nem stimmel. Ha pedig kutatók és független szakértők pontról pontra kimutatják a hibát vagy az anomáliát, és erre nem az a hivatalos reakció, hogy elnézést, tévedtünk, akkor az különösen kínos.
Hová lettek a szegények?
A magyarországi szegénységi adatok évek óta ellentmondásosak, szakértők szerint egyebek mellett az alkalmazott módszertan miatt. 2012-ben, amikor a pénzügyi válság leginkább megütötte a magyar gazdaságot, a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya 33 százalék feletti volt. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya majdnem 28 százalék volt, a szegénységi küszöb alatt pedig a lakosság 15 százaléka élt.
Innen csak fölfelé vezethetett az út, hiszen a mély válságot hosszú konjunktúra követte. 2020-ra a szegénységnek kitettek aránya 18 százalékra, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 8 százalékra csökkent, a relatív szegénységi küszöb alatt a lakosság 12 százaléka élt. Az Orbán-kormányok javítottak a háztartások anyagi helyzetén az egykulcsos adóval és a családi adókedvezmény bevezetésével, de az elég nehezen hihető, hogy ennyire csodás lett az élet nyolc év alatt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
