Gadó János

Progresszív vérvád

Mit engednek meg Izraelnek és mit nem?

  • Gadó János
  • 2024. október 9.

Publicisztika

Az Izrael elleni morális hadviselés értelmezhetetlen a zsidók elleni morális hadviselés elmúlt 2 ezer évének ismerete nélkül.

Már ötven gyerek halt meg Libanonban – írta az éleződő Izrael–Hezbollah-konfliktus első napjaiban – többek között – a Népszava, a HVG, a 444. A főcímek forrása a The Guardian híre volt, amely pedig a libanoni egészségügy miniszter közlésére hivatkozott. A gyerekhalált világgá kiáltó főcím és a pusztítást ábrázoló fénykép alatt jóval kisebb betűkkel olvasható (ha egyáltalán), hogy a célba vett lakóépületekben rakétákat, aknagránátot, lőszert tárolt a Hezbollah.

A gázai háború monotóniájába kissé belefásult újságírók és politikusok új muníciót kaptak, és ismét világgá kiáltják a civil áldozatok miatti aggodalmukat. Magasra csapott a békevágy a nyugati világban, amikor az izraeli hadsereg a civil lakosságát egy éve rakétázó, terrorista Hezbollah kiebrudalására készül Dél-Libanonból (vagy legalább egy részéből).

Immár negyven éve minden fegyveres konfliktus során azt üzenik Izraelnek: gyakorlatilag csak úgy jogosult harcolni, ha civil áldozatok nincsenek. Avagy esetleg, ahogy ezt mostanában szokták mondani, ha az áldozatok száma „arányos”. Mindezt most (is) egy olyan terrorista hadsereggel, a Hezbollahhal folytatott harcban követelik meg, amelynek fegyveresei (csakúgy, mint a Hamasz) a civil lakosság sűrűjében bújnak meg, rakétakilövőit családi házak padlásán, fegyverraktárait mecsetekben, parancsnoki központjait kórházakban helyezi el, s amely a Hamaszéhoz hasonló mészárlásra készült. Fennen hirdetett célja Izrael elpusztítása, és százezres nagyságrendű rakétaarzenálját e célból tartja, semmi másért.

A Hezbollah stratégiája ugyanaz, mint a Hamaszé: miközben az izraeli civil lakosságot próbálja terrorizálni, saját civil lakosságát élő pajzsként használva gátlástalanul küldi a vágóhídra, amiből – a nyugati média szíves közreműködésével – komoly propagandanyereséget söpör be.

Mindeközben az izraeli hadsereg és biztonsági szolgálatok dél-libanoni lakosok tíz­ezreit értesítik telefonon, SMS-ben és minden lehetséges módon, hogy távozzanak a harci zónából – amit a világ egyetlen hadserege sem tett meg eddig egy ellenséges ország lakosságával.

A halottak száma

Először is ejtsünk egy szót arról, mennyire megbízhatók a libanoni áldozatokról szóló adatok – vélhetőleg annyira, mint a Hamasz e téren közzétett számai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.