"Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk"

  • .
  • 2009. szeptember 3.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. augusztus 20. Such György, a Magyar Rádió elnöke saját javadalmazásáról beszélve meglehetősen kompromisszumképesnek mutatkozik, hiszen az interjúban azt állítja, az első év teljesítményének kifizetését szorgalmazta: "Valamilyen módon legyen kifizetve, onnan pedig felejtsük el a szerződés eddigi számítási módját, helyette legyen egy inflációs emelés, és a terv teljesítésétől függően max.
3-4 havi jutalom. Kiszámolható, hogy ezzel az egyébként járó öszszegnek nagyjából a 70 százalékáról lemondtam volna."

Én másképp emlékszem. Több mint egy évvel ezelőtt, tehát jóval a válság előtt szembesültünk az elnök megbízási szerződésének sajátosságaival. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy évi fizetése 220 százaléka járna neki, mert a terv 287 százalékra teljesült, és hogy ez az összeg a bázis a következő üzleti évre. Ennek alapján kapna először havonta kicsit több mint 4 millió forintot, majd a szintén kitűnően sikerült 2008-as évi mérleg után idén júliustól havi 9-et. Amennyiben a bíróság a szerződést változatlan formában érvényesnek találja és a 2009-es mérleg az előzőekhez hasonlóan sikerül, jövőre havi 18 millió lehet az elnök fizetése.

Ez a jövedelem-előállító szisztéma első olvasásra is vállalhatatlan volt, ezért kezdtünk el tárgyalni még tavaly júniusban dr. Gál András Levente kuratóriumi elnökhelyettessel együtt (Fidesz) Such Györggyel a szerződéséről. Próbáltunk egyezkedni az összeg mérséklésén kívül arról is, hogy az üzleti eredményen kívül például a hallgatottság növekedése is az értékelési szempontok közé kerüljön, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Leginkább azért nem, mert Such elnök úr az egyeztetéseken 4-6 hónapnyi egyben kifizetendő jutalom mellé 12-18 hónapnyi végkielégítést kért.

Tehát az, hogy a szerződése szerint járó pénz 70 százalékáról lemondott volna, új információ, hiszen ha a mandátuma végén veszi fel a szerződött összeg legnagyobb részét, az szerintem nem számít érdemi engedménynek. Ezért nem jutottunk semmire több mint egy év alatt. A gazdasági válság vagy a vidám BKV-s végkielégítések sem tudtak befolyásolni bennünket, hiszen jóval korábban kezdtük a vitát. Such György azt mondta önöknek: "Végül is megértem az elnökségi tagokat, mert a kialakult közhangulatban a politikai megbízója felé senki nem mer vállalni semmilyen összeget, ilyenkor az egymillió és az egymilliárd ugyanúgy a kezelhetetlen kategóriába tartozik." Politikai "megbízóim" (MSZP) bizonyára helytelenítették volna, ha az elnök megkapja a szerződése szerint neki járó összegeket. Ennél kicsit fontosabb szempont, hogy a józan ész alapján kifizethető-e ennyi közpénz. Két év elfogadott mérlege után ugyanis a járulékokkal együtt 210 millió forintba kerülne az elnök a Magyar Rádiónak.

Dr. Rangos Katalin (MSZP)

MRKA-elnök

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.