Stumpf István halmozta az egyetemi állásokat, most pont ezt bírálja

  • Bod Péter
  • 2021. május 23.

Publicisztika

Saját személyes történetén keresztül iskolapéldáját adja, hogy az általa hangoztatott elvek miért nem egyeztethetőek össze egyetemi oktatói munkájával. Alkotmánybírói munkájáról nem is beszélve.

„Én, ugye, végigjártam az egyetemi lépcsőfokot. Kezdtem tudományos ösztöndíjas gyakornokként, (most) egyetemi tanár vagyok. Megtapasztaltam azt, hogy az egyetemeken belül uralkodik a lex minimi törvénye, a teljesítmény-visszatartás törvénye. Ha te, hallgató, nekem elhiszed, hogy én nem kérem rajtad számon a vizsgán a nagyon keményen a dolgokat, akkor én, hallgató, megbocsátom neked, oktató, hogy nem készülsz fel az órára. Van egy nagyon erős magja az egyetemi oktatásnak, amelyik visszahúzza a teljesítménytől az embereket. És nincs igazán rákényszerítve a környezete által sem, hiszen biztosított az állami finanszírozás, úgyis megkapja a fizetését. Ez viszont alacsony fizetés. Az alacsony fizetés miatt újabb munkahelyeket kell találni, valójában egyiken sem tud igazán helytállni. Tehát én úgy gondolom, hogy többször, több kormány nekifutott, hogy változtasson ezen a rendszeren ” – mindezt Stumpf István mondta el idén február 3-án a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Csak néhány nappal azt követően, hogy az egyetemi "modellváltást" levezénylő kormánybiztosnak nevezték ki. 

Ahhoz szükséges némi eufemizmus, hogy az állami fenntartásból alapítványi működésbe kerülő egyetemek átalakítását modellváltásnak nevezzük. Különösen azért, mert ez leginkább a Fidesz szimpla hatalomátmentése. Nagyon más következtetés aligha vonható le azoknak a kuratóriumoknak a névsorából, amelyek mint az egyetemeket irányító és tulajdonosi jogokkal gyakorló testületekként már megalakultak. Ugyanez mondható el arról a tizenegy, most formálódó kuratóriumról is, amelyek még nem jöttek létre, ám a tagságuk egy ideje ismert.

A lényeg mégsem ez, hanem sokkal inkább Stumpf István személye, akit nemrégiben reaktivizált a miniszterelnök. A volt kancelláriaminiszter fenti gondolataival akár egyet is érthetnénk. De akad ezzel kapcsolatban egy aprócska bökkenő. Egyetemi oktatóként pályája egy tekintélyes szakaszában nem egyszerűen azt csinálta, amit az idézett műsorban elítélt, hanem mindezt túlteljesítette.

Lássuk a tényeket! Stumpf István 2010. július 23-a és 2019. július 22-e között, két cikluson keresztül volt az Alkotmánybíróság tagja. Ezzel részben egy időben egyszerre volt egyetemi tanárként oktatója a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Politikai Tanulmányok Intézetének, illetve tudományos főmunkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányi Központjának.

Vagyis pontosan azt tette, amit a vele készült tévébeszélgetésben elítélt: egyetemi oktatóként állást halmozott.

 

Stumpf esetében azonban valójában még ennél is többről van szó. Nem mintha három különböző egyetemen könnyű volna helytállni egy időben oktatóként. Ő mindezt úgy végezte, hogy közben az Alkotmánybíróság bírája volt.

Hogy melyik egyetemi oktatónál hogyan érvényesül a lex minimi, vagyis a teljesítmény-visszatartás törvénye, nem tudom. De hogy egy fenékkel nagyon nehéz lehetett egyszerre négy lovat megülni, abban egészen biztos vagyok. Meg abban is, hogy Stumpf István helyében ilyen előélettel biztosan nem hoznám szóba az egyetemi oktatókkal kapcsolatban a lex minimit.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk