Széles pálya

  • 1998. december 17.

Publicisztika

Kinek fáj az, hogy a székesfehérvári és mátyásföldi Ikarus-gyár munkásai karácsonyra az elbocsátás és a munkanélküliség közeli távlatát kapták? És ki az a Jézuska, aki ezt a szép ajándékot a küszöbük elé pottyantotta?

Ha azt gondolnánk, hogy az illetőt Széles Gábornak hívják, úgy bizonyosan tévednénk, ha nem is nagyot. Szélestől a Megváltó szerepe nem áll túlzottan távol, vagy egy éve, amikor még csak szövögette nagyszabású terveit a gyár megmentéséről, és még nagyobb szabású hazugságokkal kábította a kormány illetékeseit és a munkásokat új piacokról, fejlesztésekről, arról, hogy dolgozó nem lesz itt elküldve, üzem bezárva, ha rábízzák, már nyújtott e tárgyban egy hatásos kabinetalakítást. Sőt. Ha emlékszünk még, ő kergette ki a kufárokat is a privatizáció szentélyéből, barbároknak meg vikingeknek nevezve a gyár megvételére ajánlatot tevő svéd Volvo céget.

Az, hogy végül is pontosan mit kínáltak, majd miért és hogyan falcoltak le mégis a svédek, lehet, örökre az előző kormányzat és Széles Gábor titka marad. Így nem tudjuk azt sem, hogy ha ők szerzik meg a gyárat, hány munkásnak tudott volna kenyeret adni a magyar autóbuszipar, és hogy hol passzolták volna el az árut. Nyilván lettek volna racionalizálások, veszteségcsökkentések meg elbocsátások akkor is, de azt nyugodt lélekkel feltételezhetjük, hogy a cég nem feküdt volna meg. Hiszen nyilván nem azért kellett volna a svédeknek, hogy megfektessék; és a honi privatizáció gyakorlata amúgy is azt igazolja, hogy a magyar nagyipar - már ami maradt belőle - nyugati kezekben van a legbiztosabb helyen.

Azt viszont, hogy Széles Gábor mennyiért lett a gyár tulajdonosa, tudjuk. Tíz-egynéhány millió forintért. Aminek a fejében elvállalta, hogy záros határidőn belül kezd valamit a cég tizenkét milliárdos adósságállományával. Majd ő rendbe hozza itt a dolgokat. Az ész áll meg.

Az ilyen vakmerő üzletek tudniillik, amelyek megkötésekor nem elhanyagolható szerepet játszik a "nemzeti érdekre" meg a "magyar magánkezekre" való hivatkozás, csak akkor jöhetnek be, ha a nemzet konkrétan is hajlandó áldozni a "kincsére". Ha a magyar magánkezek szabadon turkálhatnak a költségvetésben, ha az állam úgyis fizet a végén. Ha a magánosítás csak kamu, és arra szolgál például, hogy az új "magántulajdonos" meg azok a kormányhivatalnokok, akikkel megcsinálta a bulit, és akikkel közösen elhajtotta a komoly vevőket, még véletlenül se járjanak rosszul a végén.

Az Ikarus esetében azonban az derült ki, hogy az új kormány a magánosítást -amit még a régi kormány hajtott végre - nem kamunak gondolja. És ez helyes gondolat, még akkor is, ha a miniszterelnök kissé arrogánsan hozta a köz tudomására, és ha még nem tudjuk, hogy az Ikarus mások gazemberségéből reménytelen helyzetbe került munkásainak sorsán hogyan kíván segíteni a kormány.

Boldog karácsonyt Széles Gábornak is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.