Széles pálya

  • 1998. december 17.

Publicisztika

Kinek fáj az, hogy a székesfehérvári és mátyásföldi Ikarus-gyár munkásai karácsonyra az elbocsátás és a munkanélküliség közeli távlatát kapták? És ki az a Jézuska, aki ezt a szép ajándékot a küszöbük elé pottyantotta?

Ha azt gondolnánk, hogy az illetőt Széles Gábornak hívják, úgy bizonyosan tévednénk, ha nem is nagyot. Szélestől a Megváltó szerepe nem áll túlzottan távol, vagy egy éve, amikor még csak szövögette nagyszabású terveit a gyár megmentéséről, és még nagyobb szabású hazugságokkal kábította a kormány illetékeseit és a munkásokat új piacokról, fejlesztésekről, arról, hogy dolgozó nem lesz itt elküldve, üzem bezárva, ha rábízzák, már nyújtott e tárgyban egy hatásos kabinetalakítást. Sőt. Ha emlékszünk még, ő kergette ki a kufárokat is a privatizáció szentélyéből, barbároknak meg vikingeknek nevezve a gyár megvételére ajánlatot tevő svéd Volvo céget.

Az, hogy végül is pontosan mit kínáltak, majd miért és hogyan falcoltak le mégis a svédek, lehet, örökre az előző kormányzat és Széles Gábor titka marad. Így nem tudjuk azt sem, hogy ha ők szerzik meg a gyárat, hány munkásnak tudott volna kenyeret adni a magyar autóbuszipar, és hogy hol passzolták volna el az árut. Nyilván lettek volna racionalizálások, veszteségcsökkentések meg elbocsátások akkor is, de azt nyugodt lélekkel feltételezhetjük, hogy a cég nem feküdt volna meg. Hiszen nyilván nem azért kellett volna a svédeknek, hogy megfektessék; és a honi privatizáció gyakorlata amúgy is azt igazolja, hogy a magyar nagyipar - már ami maradt belőle - nyugati kezekben van a legbiztosabb helyen.

Azt viszont, hogy Széles Gábor mennyiért lett a gyár tulajdonosa, tudjuk. Tíz-egynéhány millió forintért. Aminek a fejében elvállalta, hogy záros határidőn belül kezd valamit a cég tizenkét milliárdos adósságállományával. Majd ő rendbe hozza itt a dolgokat. Az ész áll meg.

Az ilyen vakmerő üzletek tudniillik, amelyek megkötésekor nem elhanyagolható szerepet játszik a "nemzeti érdekre" meg a "magyar magánkezekre" való hivatkozás, csak akkor jöhetnek be, ha a nemzet konkrétan is hajlandó áldozni a "kincsére". Ha a magyar magánkezek szabadon turkálhatnak a költségvetésben, ha az állam úgyis fizet a végén. Ha a magánosítás csak kamu, és arra szolgál például, hogy az új "magántulajdonos" meg azok a kormányhivatalnokok, akikkel megcsinálta a bulit, és akikkel közösen elhajtotta a komoly vevőket, még véletlenül se járjanak rosszul a végén.

Az Ikarus esetében azonban az derült ki, hogy az új kormány a magánosítást -amit még a régi kormány hajtott végre - nem kamunak gondolja. És ez helyes gondolat, még akkor is, ha a miniszterelnök kissé arrogánsan hozta a köz tudomására, és ha még nem tudjuk, hogy az Ikarus mások gazemberségéből reménytelen helyzetbe került munkásainak sorsán hogyan kíván segíteni a kormány.

Boldog karácsonyt Széles Gábornak is.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.