Kárpáti Judit

Szerelem és politika

Tánczos Gábor alig ismert pedagógusi munkássága

Publicisztika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

A Nagyváradi Állami Színház debreceni vendégjátéka és Gennagyij Lejbutyin szovjet műfordító kitüntetése közé ékelődő rövid hír az Új Tükör 1979. december 16-i számában, fekete keretben.

*

Mit tudhatott az egykori olvasó, mi tudhat a ma embere Tánczos Gáborról?

Hogy alakítója volt az 1956-os forradalom eseményeinek; a budapesti értelmiség emblematikus és történelmi szereppel bíró vitakörének, a Petőfi Körnek a titkáraként nevéhez fűződik a nevezetes, június végi, hajnalba nyúló sajtóvita, melyen majd’ hétezren vettek részt és követelték a sajtószabadság helyreállítását. Hogy végig aktívan részt vett az őszi eseményekben és a politikai életben. Ott volt az október 23-i tüntetésen, egyszerre támogatta és bírálta Nagy Imrét, aztán a forradalom leverésekor vele együtt keresett menedéket a jugoszláv követségen. Innen hurcolták a szovjetek a romániai Snagovba, ahol aztán letartóztatták, a népbírósági tanács 15 év börtönre ítélte. Amnesztiával szabadult, 1962-ben. Ezután évekig csak egy gimnázium esti tagozatán taníthatott irodalmat, majd az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaként kutatott, neves folyóiratokban jelentek meg írásai. Élete utolsó éveiben egyre inkább foglalkoztatta a cigányok, a határon túl élő magyarok sorsa.

Sommás, „elejenincs” életrajz ez, szándékosan elnagyolt színekkel, pályaívekkel. Önmaga által rövidre szabott életének minden egyes részlete egyenként is jelentős figyelmet kívánna, az internet sajtóarchívumában ma is fellelhető publicisztikái, a róla megjelent Tán­czos Gábor-emlékkönyv, mások írásai nagyításban mutatják, miért érdemes emlegetni őt.

Ám van egy arcél, amit kevesen láttak.

Kivételes látószög, ahonnan csupán néhányan figyelhették meg, és ha valaki csak most találkozik vele, legyen akkor ezen a hangsúly. Életének olyan darabkáján, amely fiaskója lehetett volna sorsának, s talán első ránézésre volt is; félmondat két fontosabb között, de amely mégis változhat utólag legnagyobb hatású szerepévé.

Néhány évig egy gimnázium esti tagozatán irodalmat tanított.

Voltak tanítványai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.