Kárpáti Judit

Szerelem és politika

Tánczos Gábor alig ismert pedagógusi munkássága

Publicisztika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

A Nagyváradi Állami Színház debreceni vendégjátéka és Gennagyij Lejbutyin szovjet műfordító kitüntetése közé ékelődő rövid hír az Új Tükör 1979. december 16-i számában, fekete keretben.

*

Mit tudhatott az egykori olvasó, mi tudhat a ma embere Tánczos Gáborról?

Hogy alakítója volt az 1956-os forradalom eseményeinek; a budapesti értelmiség emblematikus és történelmi szereppel bíró vitakörének, a Petőfi Körnek a titkáraként nevéhez fűződik a nevezetes, június végi, hajnalba nyúló sajtóvita, melyen majd’ hétezren vettek részt és követelték a sajtószabadság helyreállítását. Hogy végig aktívan részt vett az őszi eseményekben és a politikai életben. Ott volt az október 23-i tüntetésen, egyszerre támogatta és bírálta Nagy Imrét, aztán a forradalom leverésekor vele együtt keresett menedéket a jugoszláv követségen. Innen hurcolták a szovjetek a romániai Snagovba, ahol aztán letartóztatták, a népbírósági tanács 15 év börtönre ítélte. Amnesztiával szabadult, 1962-ben. Ezután évekig csak egy gimnázium esti tagozatán taníthatott irodalmat, majd az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaként kutatott, neves folyóiratokban jelentek meg írásai. Élete utolsó éveiben egyre inkább foglalkoztatta a cigányok, a határon túl élő magyarok sorsa.

Sommás, „elejenincs” életrajz ez, szándékosan elnagyolt színekkel, pályaívekkel. Önmaga által rövidre szabott életének minden egyes részlete egyenként is jelentős figyelmet kívánna, az internet sajtóarchívumában ma is fellelhető publicisztikái, a róla megjelent Tán­czos Gábor-emlékkönyv, mások írásai nagyításban mutatják, miért érdemes emlegetni őt.

Ám van egy arcél, amit kevesen láttak.

Kivételes látószög, ahonnan csupán néhányan figyelhették meg, és ha valaki csak most találkozik vele, legyen akkor ezen a hangsúly. Életének olyan darabkáján, amely fiaskója lehetett volna sorsának, s talán első ránézésre volt is; félmondat két fontosabb között, de amely mégis változhat utólag legnagyobb hatású szerepévé.

Néhány évig egy gimnázium esti tagozatán irodalmat tanított.

Voltak tanítványai.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.