Sztárparádé

  • 1998. szeptember 24.

Publicisztika

Kezdetben vala Schamschula. Mikor már tökmindegy volt, még átadott néhány autópálya-szakaszt. Úgy kellett lefogni az utolsó, kis híján háromméteres szakasz felavatásán.

Nézzük először a gyökereket.

A figyelemre méltó Lebegy vendégségbe hívta kormányzói kampánya idején Alain Delont.

E gusztusos premisszákból hozta tető alá Vladimír Meciar a maga szillogizmusát, úgyszólván benne szöktek szárba az említett gyökerek, amikor Claudia Schiffer oldalán átvágta a szalagot. Azóta nincs megállás, egymásnak adják Szlovákia kilincsét a művelt Európa lejárt szavatossági idejű büszkeségei, Claudia Cardinale, a papa helyett beugró ifjabb Belmondo, Gerard Depardieu. Vlado várja még nagyon a notre-dame-i peronőrt és a komplett Hupikék törpikéket.

Ám nem ment ez mindjárt ilyen flottul. Az első és legfontosabb meghívott Lucie Bilá művésznő volt. Nincs az a pénz (pedig a fentiek ötmillió szlovák koronás honoráriumának többszörösét ígérte neki Vlado), fintorodott el a cseh csalogány úgy, mintha valaki egy hangosabbat szellentett volna. (A tavaszi cseh kampány során a Klausnak korteskedő énekesnő hetvenezer emberrel énekeltette el az ODS-indulót, 50 fokos hőségben, az Óvárosi téren.)

A fiaskót sajnálhatja Vlado, hiszen Lucie Szlovákiában is könnyedén zsebre vágná népszerűség tekintetében nemcsak az odacitált másodlagos frissességű sztárokat, de a Slovan Bratislava focicsapatát is. A símaszkos kommandósokat dettó. Ez komoly.

Így tehát maradtak a gyökerek.

A dráma pillanatnyilag az, miszerint korántsem biztos, hogy Vlado az avatás után Schamschula útjára lép.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.