Szusszanásnyi haladék

  • 2004. október 7.

Publicisztika

Fejléc és aláírás nélküli levelet osztogattak a fõvárosi fideszes képviselõk hétfõn az Országház elõtt. Az iromány állítólag annak a Felkai Lászlónak a mûve, akit az akkor még csak kijelölt kormányfõ a miniszterelnöki esküje elõtti napon mentett föl a fõvárosi közigazgatási hivatal élérõl. Jogilag szabályosnak tûnõ módon, a belügyminiszter javaslatára, valami indokféle is elhangzott: új kormányprogram, új szerkezet, új emberek. Ami tipikusan olyan érv, amit, ha igaz, akkor sem hisz el senki.

Fejléc és aláírás nélküli levelet osztogattak a fővárosi fideszes képviselők hétfőn az Országház előtt. Az iromány állítólag annak a Felkai Lászlónak a műve, akit az akkor még csak kijelölt kormányfő a miniszterelnöki esküje előtti napon mentett föl a fővárosi közigazgatási hivatal éléről. Jogilag szabályosnak tűnő módon, a belügyminiszter javaslatára, valami indokféle is elhangzott: új kormányprogram, új szerkezet, új emberek. Ami tipikusan olyan érv, amit, ha igaz, akkor sem hisz el senki.

Miután Demszky Gábor főpolgármester európai parlamenti képviselő lett, a fővárosi közgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége határozatban mondta ki: a két poszt egyidejű ellátása nem összeférhetetlen. Felkai a döntést jogellenesnek minősítette, mivel az ügy körülményeit előbb egy bizottságnak kellett volna részletekbe menően vizsgálni. A közgyűlés korrigált: múlt csütörtökön már az időközben felállt háromfős testület útmutatása alapján nem találta összeférhetetlennek Demszky két posztját. E határozatot a bíróságon csak a fővárosi közigazgatási hivatal támadhatja meg - amelynek a vezetője immár nem az a személy, aki, mint hírlik, a hatályos törvényekből homlokegyenest ellenkező következtetésre jutott.

A vita alapja egy jogi diszharmónia: az EP-képviselőkről szóló törvény lehetővé tenné Demszky álláshalmozását, az önkormányzati törvényből viszont ez nem vezethető le. A bíróságokat többek között azért találta föl A. P. Popov, a nagy szovjet tudós, hogy az ilyen dilemmákat föloldják. De hát a belügyminiszter javaslatára a kormányfőjelölt kivett egy kellemetlen sakkfigurát a játszmából, ezt igazán ne az ő nyakukba varrják - tárják szét a kezüket a szabaddemokraták. Demszky például úgy meglepődött Brüsszelben Felkai leváltásán, hogy legott tájékozódni akart.

A Fidesz szerint politikai alkuról van szó: a Gyurcsány megválasztását támogató szadista szavazatokért cserébe Demszky összeférhetetlensége lekerül a napirendről. Az ellenzéknek szerintünk csak félig van igaza: Demszky Gábor bizonnyal nincs befolyással az SZDSZ parlamenti frakciójára. Ha valakinek árthatott volna, az csak a saját pártja - a főpolgármester nyilvánosan is úgy vélte, az SZDSZ léte az ő sikeres szereplésének a függvénye -, vagyis ha Gyurcsány valakinek gesztust akart tenni, az csak Kuncze Gábor lehetett. Akinek, úgy tűnik, Fodor Gábor időigényes marginalizálása után nincs még elég ereje Demszky mind időszerűbb nyugdíjba küldéséhez. Nem Demszky, hanem Kuncze nyert időt.

Már ha. Mert ez csupán spekuláció. A tény a közhivatalnok elmozdítása, amit csak a nagyon hülye ember nem tart politikai lépésnek és gyalázatosan antidemokratikus húzásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.