Totális megaláztatás lett a kormány vakcina-szabadságharcából

Publicisztika

Az egész magyar járványkezelést szimbolizálja, ahogy Orbán Viktor szép csendben visszasunnyogott az uniós Pfizer-beszerzésbe. 

Tavasszal még úgy volt, hogy oltakozásban lenyomjuk a teljes nyugati világot (kivéve Máltát, de ők nem számítanak). Miközben a kormány különböző miniszterei éktelen lármát csaptak az orosz Szputnyik- és a kínai Sinopharm-vakcinák újabb és újabb szállítmányainak érkezése körül, kormányzat és sajtója egy emberként bírálta az Európai Bizottságot és az Európai Gyógyszerügynökséget a "lassú, bizonytalan, kiszámíthatatlan" uniós vakcinabeszerzés miatt.  

Gulyás Gergely az EU-s keretmegállapodások "átláthatatlanságát" is kritizálta, miközben a magyar kormány a kínai vakcina beszerzésére kötött meglehetősen túlárazottnak tűnő szerződést egy olyan közvetítőcéggel írta alá, amiről máig nem tudni, mekkora hasznot húzott az üzleten és kik a tényleges tulajdonosai. A kormánysajtó mégis a brüsszeli vakcinabiznisznél fogott gyanút, és Ómolnár Miklós vezetésével azt a nyilvánvaló álhírt kezdte terjeszteni, hogy Stella Kyriakides egészségügyi biztosnak 4 millió euró kenőpénzt fizettek a nyugati vakcinagyártók. (A Bizottság a közelmúltban válaszolt egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre. A válaszból kiderül, hogy valójában Kyriakides férjének a cége kapott hitelt egy ciprusi banktól, 2013 előtt.)

Külügyi államtitkárunk már januárban arról értekezett, hogy egész Európa sorban áll a kínai vakcináért, Orbán Viktor pedig egy hónappal később kijelentette, hogy bár uniós partnereink eleinte "csipkednek, harapnak, rugdosnak" a keleti vakcinabeszerzés miatt, később "rájönnek majd, hogy nekik is kell." Fontos dolog a szerénység, mondta Orbán, "de azért mégis arról van szó, hogy mi gondolkodunk, és a magyaroknak gyors az észjárása".

A nagy szerénységben a kormány először a Magyarországra eső Moderna-szállítmány opciós részéről mondott le, majd májusban bejelentették, hogy egyetlen tagállamként kimaradunk az EU harmadik, összesen 1,8 milliárd potenciális adagról szóló Pfizer-beszerzéséből. A döntést azzal indokolták, hogy a Pfizer drága lenne, és különben is van elég tartalékunk, ráadásul Debrecenben magyar (Nemzeti!) oltóanyaggyár épül.

Jó ötletnek tűnhetett, csak egyetlen apróságot hagytak ki a számításból: a gyerekeket. Az 5-11 éves korosztály oltása ugyanis az eredetitől eltérő kiszerelésű Pfizer-vakcinával indulhat el az EU-ban két héten belül, és ebből a fajta vakcinából csak a harmadik beszerzésben lehetett rendelni. Tehát abban, amelyikből a májusi bejelentés szerint kimaradtunk.

Szerencsére a kormány időben kapcsolt, és az Euronews forrásai szerint a színfalak mögött még szeptemberben visszakönyörögte magát az uniós szerződésbe. Ehhez az összes többi tagállam jóváhagyására szükség volt, amit "egy csendes Canossa-járással" szerzett meg a kormány. De a legárulkodóbb nem is ez, hanem a fejlemény hazai kommunikációja. Miután az egész sajtón végigment a hír, hogy a Pfizer az első két rendelés utolsó adagját is leszállította Magyarországra, Orbán múlt pénteki rádióinterjújában egyszerűen bejelentette, hogy a gyerekek oltására "szereztünk kétmillió vakcinát." 

Nem tette hozzá, hogy Pfizer-oltásokról van szó, és azt sem, hogy a korábban lefitymált uniós keretszerződésből érkeznek. Szó szerint ezt mondta: Mi. Szereztünk.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón már egyenesen letagadta a fordulatot, és "a kevésbé jóindulatú vagy kevésbé értelmes sajtó" álhírének nevezte azt az értelmezést, hogy változott volna a kormány vakcinapolitikája, bár azt nem is próbálta cáfolni, hogy a gyerekvakcinák a korábban othagyott uniós beszerzésből érkeznek. (Az Euronewsnak egy bizottsági szóvivő korábban hivatalosan is megerősítette, hogy Magyarország "beszállt" a harmadik vakcinaszerződésbe.)

A melldöngetés-pofára esés-lapítás menetrend a járványkezelés más területein is jellemző a kormányra. A miniszterelnök még április végén azzal nyugtatta az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett keleti vakcinákkal oltott közel kétmillió magyart, hogy nem lesznek utazási nehézségeik a nyáron. "Biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz" - mondta Orbán.

Hát lett. Számos európai ország csak PCR-teszttel engedte és engedi be azokat, akiket kínai vagy (és főképp) orosz vakcinával oltottak. Orbán nem kért bocsánatot ezektől az emberektől, de még azt a gesztust sem tette meg, hogy legalább nekik ingyenes tesztelési lehetőséget biztosít a külföldi utazások előtt. A máskor a legkisebb "magyarellenes" (értsd: kormányellenes) megnyilvánulásra is ugró külügy is beszédesen hallgatott, nem hívtak rapportra nagyköveteket, nem lengettek be válaszlépéseket, nem írtak olvasói leveleket külföldi lapokba a keleti vakcinával oltottak diszkriminációja miatt. Talán úgy voltak vele, hogy az utazást úgyis kevesen engedhetik meg maguknak, a többiek meg jobb, ha nem értesülnek erről a kellemetlenségről.

Világsikernek indult vakcina-szabadságharcunk mára ott tart, hogy amikor a negyedik hullám hatásainak csökkentése miatt igazán fontos lenne (lett volna) az átoltottság, akkor 63 százalékos eredménnyel jócskán az uniós átlag mögött kullogunk.

De - mint azt Szijjártó Péter a minap büszkén kifejtette a CNN-nek - legalább találtunk magunknak egy versenyszámot, ahol egyelőre megint az élen állunk: az emlékeztető oltásokét!

Az alacsonyabb átoltottság persze általában igaz Kelet-Közép-Európára, az oltásszkepticizmusnak itt valószínűleg az aktuális politikai vezetés felelősségén túlmútató, mélyebb okai vannak. Ezzel együtt sokkal beljebb lehetnénk, ha a kormány minden energiáját és erőforrását a lakosságot felnőttként kezelő, szakszerű tájékoztatásra fordítja, nem erre a megalázó vereséggel végződő fantomháborúra.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”