Totális megaláztatás lett a kormány vakcina-szabadságharcából

Publicisztika

Az egész magyar járványkezelést szimbolizálja, ahogy Orbán Viktor szép csendben visszasunnyogott az uniós Pfizer-beszerzésbe. 

Tavasszal még úgy volt, hogy oltakozásban lenyomjuk a teljes nyugati világot (kivéve Máltát, de ők nem számítanak). Miközben a kormány különböző miniszterei éktelen lármát csaptak az orosz Szputnyik- és a kínai Sinopharm-vakcinák újabb és újabb szállítmányainak érkezése körül, kormányzat és sajtója egy emberként bírálta az Európai Bizottságot és az Európai Gyógyszerügynökséget a "lassú, bizonytalan, kiszámíthatatlan" uniós vakcinabeszerzés miatt.  

Gulyás Gergely az EU-s keretmegállapodások "átláthatatlanságát" is kritizálta, miközben a magyar kormány a kínai vakcina beszerzésére kötött meglehetősen túlárazottnak tűnő szerződést egy olyan közvetítőcéggel írta alá, amiről máig nem tudni, mekkora hasznot húzott az üzleten és kik a tényleges tulajdonosai. A kormánysajtó mégis a brüsszeli vakcinabiznisznél fogott gyanút, és Ómolnár Miklós vezetésével azt a nyilvánvaló álhírt kezdte terjeszteni, hogy Stella Kyriakides egészségügyi biztosnak 4 millió euró kenőpénzt fizettek a nyugati vakcinagyártók. (A Bizottság a közelmúltban válaszolt egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre. A válaszból kiderül, hogy valójában Kyriakides férjének a cége kapott hitelt egy ciprusi banktól, 2013 előtt.)

Külügyi államtitkárunk már januárban arról értekezett, hogy egész Európa sorban áll a kínai vakcináért, Orbán Viktor pedig egy hónappal később kijelentette, hogy bár uniós partnereink eleinte "csipkednek, harapnak, rugdosnak" a keleti vakcinabeszerzés miatt, később "rájönnek majd, hogy nekik is kell." Fontos dolog a szerénység, mondta Orbán, "de azért mégis arról van szó, hogy mi gondolkodunk, és a magyaroknak gyors az észjárása".

A nagy szerénységben a kormány először a Magyarországra eső Moderna-szállítmány opciós részéről mondott le, majd májusban bejelentették, hogy egyetlen tagállamként kimaradunk az EU harmadik, összesen 1,8 milliárd potenciális adagról szóló Pfizer-beszerzéséből. A döntést azzal indokolták, hogy a Pfizer drága lenne, és különben is van elég tartalékunk, ráadásul Debrecenben magyar (Nemzeti!) oltóanyaggyár épül.

Jó ötletnek tűnhetett, csak egyetlen apróságot hagytak ki a számításból: a gyerekeket. Az 5-11 éves korosztály oltása ugyanis az eredetitől eltérő kiszerelésű Pfizer-vakcinával indulhat el az EU-ban két héten belül, és ebből a fajta vakcinából csak a harmadik beszerzésben lehetett rendelni. Tehát abban, amelyikből a májusi bejelentés szerint kimaradtunk.

Szerencsére a kormány időben kapcsolt, és az Euronews forrásai szerint a színfalak mögött még szeptemberben visszakönyörögte magát az uniós szerződésbe. Ehhez az összes többi tagállam jóváhagyására szükség volt, amit "egy csendes Canossa-járással" szerzett meg a kormány. De a legárulkodóbb nem is ez, hanem a fejlemény hazai kommunikációja. Miután az egész sajtón végigment a hír, hogy a Pfizer az első két rendelés utolsó adagját is leszállította Magyarországra, Orbán múlt pénteki rádióinterjújában egyszerűen bejelentette, hogy a gyerekek oltására "szereztünk kétmillió vakcinát." 

Nem tette hozzá, hogy Pfizer-oltásokról van szó, és azt sem, hogy a korábban lefitymált uniós keretszerződésből érkeznek. Szó szerint ezt mondta: Mi. Szereztünk.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón már egyenesen letagadta a fordulatot, és "a kevésbé jóindulatú vagy kevésbé értelmes sajtó" álhírének nevezte azt az értelmezést, hogy változott volna a kormány vakcinapolitikája, bár azt nem is próbálta cáfolni, hogy a gyerekvakcinák a korábban othagyott uniós beszerzésből érkeznek. (Az Euronewsnak egy bizottsági szóvivő korábban hivatalosan is megerősítette, hogy Magyarország "beszállt" a harmadik vakcinaszerződésbe.)

A melldöngetés-pofára esés-lapítás menetrend a járványkezelés más területein is jellemző a kormányra. A miniszterelnök még április végén azzal nyugtatta az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett keleti vakcinákkal oltott közel kétmillió magyart, hogy nem lesznek utazási nehézségeik a nyáron. "Biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz" - mondta Orbán.

Hát lett. Számos európai ország csak PCR-teszttel engedte és engedi be azokat, akiket kínai vagy (és főképp) orosz vakcinával oltottak. Orbán nem kért bocsánatot ezektől az emberektől, de még azt a gesztust sem tette meg, hogy legalább nekik ingyenes tesztelési lehetőséget biztosít a külföldi utazások előtt. A máskor a legkisebb "magyarellenes" (értsd: kormányellenes) megnyilvánulásra is ugró külügy is beszédesen hallgatott, nem hívtak rapportra nagyköveteket, nem lengettek be válaszlépéseket, nem írtak olvasói leveleket külföldi lapokba a keleti vakcinával oltottak diszkriminációja miatt. Talán úgy voltak vele, hogy az utazást úgyis kevesen engedhetik meg maguknak, a többiek meg jobb, ha nem értesülnek erről a kellemetlenségről.

Világsikernek indult vakcina-szabadságharcunk mára ott tart, hogy amikor a negyedik hullám hatásainak csökkentése miatt igazán fontos lenne (lett volna) az átoltottság, akkor 63 százalékos eredménnyel jócskán az uniós átlag mögött kullogunk.

De - mint azt Szijjártó Péter a minap büszkén kifejtette a CNN-nek - legalább találtunk magunknak egy versenyszámot, ahol egyelőre megint az élen állunk: az emlékeztető oltásokét!

Az alacsonyabb átoltottság persze általában igaz Kelet-Közép-Európára, az oltásszkepticizmusnak itt valószínűleg az aktuális politikai vezetés felelősségén túlmútató, mélyebb okai vannak. Ezzel együtt sokkal beljebb lehetnénk, ha a kormány minden energiáját és erőforrását a lakosságot felnőttként kezelő, szakszerű tájékoztatásra fordítja, nem erre a megalázó vereséggel végződő fantomháborúra.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.