Totális megaláztatás lett a kormány vakcina-szabadságharcából

Publicisztika

Az egész magyar járványkezelést szimbolizálja, ahogy Orbán Viktor szép csendben visszasunnyogott az uniós Pfizer-beszerzésbe. 

Tavasszal még úgy volt, hogy oltakozásban lenyomjuk a teljes nyugati világot (kivéve Máltát, de ők nem számítanak). Miközben a kormány különböző miniszterei éktelen lármát csaptak az orosz Szputnyik- és a kínai Sinopharm-vakcinák újabb és újabb szállítmányainak érkezése körül, kormányzat és sajtója egy emberként bírálta az Európai Bizottságot és az Európai Gyógyszerügynökséget a "lassú, bizonytalan, kiszámíthatatlan" uniós vakcinabeszerzés miatt.  

Gulyás Gergely az EU-s keretmegállapodások "átláthatatlanságát" is kritizálta, miközben a magyar kormány a kínai vakcina beszerzésére kötött meglehetősen túlárazottnak tűnő szerződést egy olyan közvetítőcéggel írta alá, amiről máig nem tudni, mekkora hasznot húzott az üzleten és kik a tényleges tulajdonosai. A kormánysajtó mégis a brüsszeli vakcinabiznisznél fogott gyanút, és Ómolnár Miklós vezetésével azt a nyilvánvaló álhírt kezdte terjeszteni, hogy Stella Kyriakides egészségügyi biztosnak 4 millió euró kenőpénzt fizettek a nyugati vakcinagyártók. (A Bizottság a közelmúltban válaszolt egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre. A válaszból kiderül, hogy valójában Kyriakides férjének a cége kapott hitelt egy ciprusi banktól, 2013 előtt.)

Külügyi államtitkárunk már januárban arról értekezett, hogy egész Európa sorban áll a kínai vakcináért, Orbán Viktor pedig egy hónappal később kijelentette, hogy bár uniós partnereink eleinte "csipkednek, harapnak, rugdosnak" a keleti vakcinabeszerzés miatt, később "rájönnek majd, hogy nekik is kell." Fontos dolog a szerénység, mondta Orbán, "de azért mégis arról van szó, hogy mi gondolkodunk, és a magyaroknak gyors az észjárása".

A nagy szerénységben a kormány először a Magyarországra eső Moderna-szállítmány opciós részéről mondott le, majd májusban bejelentették, hogy egyetlen tagállamként kimaradunk az EU harmadik, összesen 1,8 milliárd potenciális adagról szóló Pfizer-beszerzéséből. A döntést azzal indokolták, hogy a Pfizer drága lenne, és különben is van elég tartalékunk, ráadásul Debrecenben magyar (Nemzeti!) oltóanyaggyár épül.

Jó ötletnek tűnhetett, csak egyetlen apróságot hagytak ki a számításból: a gyerekeket. Az 5-11 éves korosztály oltása ugyanis az eredetitől eltérő kiszerelésű Pfizer-vakcinával indulhat el az EU-ban két héten belül, és ebből a fajta vakcinából csak a harmadik beszerzésben lehetett rendelni. Tehát abban, amelyikből a májusi bejelentés szerint kimaradtunk.

Szerencsére a kormány időben kapcsolt, és az Euronews forrásai szerint a színfalak mögött még szeptemberben visszakönyörögte magát az uniós szerződésbe. Ehhez az összes többi tagállam jóváhagyására szükség volt, amit "egy csendes Canossa-járással" szerzett meg a kormány. De a legárulkodóbb nem is ez, hanem a fejlemény hazai kommunikációja. Miután az egész sajtón végigment a hír, hogy a Pfizer az első két rendelés utolsó adagját is leszállította Magyarországra, Orbán múlt pénteki rádióinterjújában egyszerűen bejelentette, hogy a gyerekek oltására "szereztünk kétmillió vakcinát." 

Nem tette hozzá, hogy Pfizer-oltásokról van szó, és azt sem, hogy a korábban lefitymált uniós keretszerződésből érkeznek. Szó szerint ezt mondta: Mi. Szereztünk.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón már egyenesen letagadta a fordulatot, és "a kevésbé jóindulatú vagy kevésbé értelmes sajtó" álhírének nevezte azt az értelmezést, hogy változott volna a kormány vakcinapolitikája, bár azt nem is próbálta cáfolni, hogy a gyerekvakcinák a korábban othagyott uniós beszerzésből érkeznek. (Az Euronewsnak egy bizottsági szóvivő korábban hivatalosan is megerősítette, hogy Magyarország "beszállt" a harmadik vakcinaszerződésbe.)

A melldöngetés-pofára esés-lapítás menetrend a járványkezelés más területein is jellemző a kormányra. A miniszterelnök még április végén azzal nyugtatta az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett keleti vakcinákkal oltott közel kétmillió magyart, hogy nem lesznek utazási nehézségeik a nyáron. "Biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz" - mondta Orbán.

Hát lett. Számos európai ország csak PCR-teszttel engedte és engedi be azokat, akiket kínai vagy (és főképp) orosz vakcinával oltottak. Orbán nem kért bocsánatot ezektől az emberektől, de még azt a gesztust sem tette meg, hogy legalább nekik ingyenes tesztelési lehetőséget biztosít a külföldi utazások előtt. A máskor a legkisebb "magyarellenes" (értsd: kormányellenes) megnyilvánulásra is ugró külügy is beszédesen hallgatott, nem hívtak rapportra nagyköveteket, nem lengettek be válaszlépéseket, nem írtak olvasói leveleket külföldi lapokba a keleti vakcinával oltottak diszkriminációja miatt. Talán úgy voltak vele, hogy az utazást úgyis kevesen engedhetik meg maguknak, a többiek meg jobb, ha nem értesülnek erről a kellemetlenségről.

Világsikernek indult vakcina-szabadságharcunk mára ott tart, hogy amikor a negyedik hullám hatásainak csökkentése miatt igazán fontos lenne (lett volna) az átoltottság, akkor 63 százalékos eredménnyel jócskán az uniós átlag mögött kullogunk.

De - mint azt Szijjártó Péter a minap büszkén kifejtette a CNN-nek - legalább találtunk magunknak egy versenyszámot, ahol egyelőre megint az élen állunk: az emlékeztető oltásokét!

Az alacsonyabb átoltottság persze általában igaz Kelet-Közép-Európára, az oltásszkepticizmusnak itt valószínűleg az aktuális politikai vezetés felelősségén túlmútató, mélyebb okai vannak. Ezzel együtt sokkal beljebb lehetnénk, ha a kormány minden energiáját és erőforrását a lakosságot felnőttként kezelő, szakszerű tájékoztatásra fordítja, nem erre a megalázó vereséggel végződő fantomháborúra.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.