Úgy megy, mintha jönne

  • 2000. január 20.

Publicisztika

Kövér László távozását a kormányból kész tényként kezelik a legnagyobb kormánypárt vezető politikusai. Ez arra enged következtetni, hogy a Fidesz mindezidáig egységes vezetésében némi repedések mutatkoznak - azt ugyanis bajosan feltételezhetjük, hogy Kövér magától szánta el magát az egyik legfontosabb tárca, valamint a miniszterelnök-helyettesi poszt feladására.

Kövér László távozását a kormányból kész tényként kezelik a legnagyobb kormánypárt vezető politikusai. Ez arra enged következtetni, hogy a Fidesz mindezidáig egységes vezetésében némi repedések mutatkoznak - azt ugyanis bajosan feltételezhetjük, hogy Kövér magától szánta el magát az egyik legfontosabb tárca, valamint a miniszterelnök-helyettesi poszt feladására.

Új posztján - legalábbis formálisan - lényegesen kevesebb hatalommal fog rendelkezni, mint a kormány második embereként, s tény az is, hogy a pártelnöki sarzsi, a pártapparátus és a helyi szervezetek zökkenőmentes üzemeltetése idegölőbb és hálátlanabb feladat lesz, mint a miniszterkedés. A Helmeczy-ügy, a szabolcsi Fidesz szétesése, vagy a hódmezővásárhelyi kavarások éppenséggel arról tanúskodnak, hogy a kövéri kézrátétel rá is fér a helyi elemekre; és ugyancsak erős egyéniségért kiált a különféle rendű és rangú koalíciós partnerek kordában tartása. (Emlékezzünk: a Fidesz mindig Kövérrel üzent, ha a kisebb jobbközép pártokra nagyon rájött az összefoghatnék.)

Arról, hogy Kövér hogyan teljesített, mint titkosszolgálati miniszter, a dolog természetéből fakadóan kevés információval rendelkezhetünk, mint ahogy afelől sem lehet sejtésünk, hogy megváltozott-e a leendő pártelnök és a miniszterelnök közmodásosan bensőséges viszonya. A megfigyelési és kazettavásárlási ügyből mindenesetre nem jött ki jól a miniszter, még kevésbé abból a botrányból, ami akkor keletkezett, amikor - egyébként teljesen indokolatlanul - a nyilvánosság elé tárta a "zsidósággal" kapcsolatos, kissé, khm, végiggondolatlannak tűnő nézeteit. E tekintetben áthelyezését akár tekinthetnénk a közvélemény felé tett gesztusnak is.

Most a párt belső hierarchiája szerint és formálisan ő lesz Orbán Viktor főnöke. Orbán mögött a kormány, Kövér mögött a párt apparátusa. Mire mennek egymással?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.