Utánuk a vízözön

  • .
  • 2009. április 30.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. március 12. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.
április 2.

Kismalac, kismalac, engedj be!

Aki járt már nagyobb városok forgalmasabb helyein, azzal bizonyára megesett, hogy megkérdezték tőle: szeret-e olvasni. Nos, a kérdező a legritkább esetben szociológus. Leginkább jehovista vagy krisnás hittérítő, aki szakácskönyvnek vagy bölcsességek gyűjteménynek álcázott vallási propagandát próbál terjeszteni. Nem divat a nyílt térítés.

Hát ez jutott eszembe Tasi István levele kapcsán. A szerző bőszen tagadja, hogy neki a kreacionizmushoz bármi köze volna. Nem, ő alternatív tudományt képvisel. Igényt is tart a tudomány tekintélyére. De vajon van-e alternatívája a tudománynak?

A tudomány a világ megismerésének egyik módszere. Kísérleteken, megfigyeléseken, illetve logikai bizonyításokon alapul, és az így szerzett ismerethalmazt koherens logikai rendszerbe állítja. Mindenki számára hozzáférhető, műveléséhez, megértéséhez nem szükséges beavatás, vagy bárminémű fölhatalmazás. A világ megismerésének vannak persze egyéb módszerei is: a művészet, amely modellezi a világot, de nem törekszik logikai rendszer felépítésére, a filozófia, amely nem végez kísérleteket, ill. megfigyeléseket, csak a más úton megszerzett ismeretek általánosításával épít logikai rendszereket, a technika, amely nem törekszik koherens logikai rendszerek fölépítésére, hanem az ismereteket hasznosítja, és a vallás, amely a világ jelenségeit természetfölötti erőkre vezeti vissza, és műveléséhez beavatás szükséges. A vallás nem is törekszik a természetfölötti erők létének bizonyítására, azt tényként kezeli (elhiszi).

Könnyű belátnunk, hogy a megismerés más módszerei nem alternatívái a tudománynak (nem vezetnek más úton ugyanarra az eredményre). A világ teljes megértésére csak a vallás és a tudomány törekszik, de koherens, logikus rendbe szerkesztett, bizonyított ismeretrendszert csak a tudomány állít föl. Mindaz, ami magát tudománynak határozza meg, de állításait nem bizonyítja kísérletesen, ill. megfigyelésekkel, az áltudomány.

Tasi István szerint az intelligens tervezés azt állítja, hogy a tudományos megfigyelésekből levont racionális következtetéseik szerint az élő szervezetek komplexitásának jellege és a génekben kódolt információ létrejötte egy közreműködő intelligencia feltételezésével magyarázható a legésszerűbben. Az intelligens tervezés hívei a közreműködő intelligencia (természetfölötti erő) létét bizonyítás nélkül elhiszik. Ergo: ez vallás. De azért a hívei jogot szeretnének formálni rá, hogy állami pénzből táplálják a nebulók fejébe.

Mondom, hogy nem divat a nyílt hittérítés.

Pasinszki József

igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő,

Szeged

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.