"Bocsánat, nekem van jogom házasodni, én össze is házasodtam. Önnek?" - vágott közbe Az Este szeptember 24-i adásában a műsorvezető. "Nekem nincsen - felelt Szetey Gábor. - De még egyszer, nekem a legfontosabb az..." "De kell? Szeretne?" - állta útját ismét a jól begyakorolt mondatoknak a riporter, mire Szetey Gábor: "Nem tudom, hogy szeretnék-e. Azt gondolom, hogy szeretnék olyan helyzetben élni, ahol teljes jogegyenlőséget élvezek, és ez a legfontosabb dolog." A kormány egyetlen nyíltan meleg tagja, aki elmondása szerint sokáig vívódott, amíg a nyilvánosság elé lépett, nem tud arra a kérdésre válaszolni, szeretné-e, ha ugyanazok a törvények vonatkoznának rá, mint mindenki másra. Hiába, a kormányprogramban és a végrehajtásaként november 16-án a parlament elé terjesztett bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben csak annyi szerepel, hogy a kormány biztosítja a tartós élettársi kapcsolatban élők házassághoz hasonló jogait.
*
Szerencsére vannak, akik tudják, hogy szeretnék-e, ha ugyanazok a törvények vonatkoznának rájuk, mint bárki másra. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület által kezdeményezett társadalmi vitában a Háttér Társaság a Melegekért, az Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek Között és a Patent Egyesület március 22-én közösen fejtette ki nyilvánosan is elérhető véleményét: "A jogszabályok normatív funkcióját is figyelembe véve, amennyiben egy szabályozás azonos jogokat biztosít különböző társadalmi rétegeknek, de más elnevezéssel, azzal jelen esetben azt üzeni, hogy az azonos nemű kapcsolatok más (kevesebb) értékűek, mint a heteroszexuális kapcsolatok, a melegek még mindig nem részesülhetnek a házasság intézményének előnyeiben, valamint, hogy az esetleges többletjogok akár visszavonhatóak is lehetnek. Egy olyan szabályozás, amely másnak, mint házasságnak nevezi az azonos nemű párok együttélését, bátorítólag hathat az ilyen kapcsolatban élők diszkriminációjára." Hasonlóképpen, a Patent Egyesület november 16-i sajtónyilatkozata szerint "Elfogadhatatlan, hogy a kormány fenn kívánja tartani a leszbikus és meleg párok diszkriminációját, amikor a házasság megnyitása helyett regisztrált élettársi kapcsolatot akar bevezetni. A Patent Egyesület szerint nem egyenlő, ami elkülönít. A házasság tiltásával az állam elkülöníti a leszbikus és meleg párokat a heteroszexuálisoktól. Ez súlyos diszkrimináció, a romák vagy a zsidók hasonló elkülönítése és kizárása a házasságból elképzelhetetlen lenne bármelyik 21. századi demokráciában."
Azért is félrevezető teljes jogegyenlőségnek nevezni a hasonló jogokat, mert Magyarországon sem eddig nem volt, sem most nincs napirenden egy azonos jogokat biztosító, de más elnevezésű jogintézmény bevezetése. Az interjú idején egy semmilyen jogot sem biztosító bizonyítási eszközt nevezett bejegyzett élettársi kapcsolatnak az új Ptk. koncepciója, október 29-én pedig a minisztérium normaszöveg-tervezete hirtelen egy, a házasság megkötésére és felbontására kísértetiesen hasonlító jogintézménnyel állt elő. Furcsa is lett volna, ha a szocialista bizottsági tagok egy semmilyen jogot sem biztosító "jogintézményre" hivatkozva akadályozzák meg november 6-án a melegházasság javaslatának tárgysorozatba vételét. Egyenlő jogokról azonban az új koncepció kapcsán sem beszélhetünk, hiszen hiányzik belőle a Gyurcsány Ferencnek - július 25-i nyilatkozata szerint - súlyos dilemmát okozó örökbefogadás. Hogy épeszű heteroszexuális párok miért zárnák ki magukat önként a lehetséges örökbefogadók közül, számomra rejtély, a tervezet indokolása szerint azonban ez valódi alternatívája a házasságnak különböző nemű párok számára is.
"Én azt gondolom, hogy a jogegyenlőség a fontos, az elnevezés kevésbé" - adott valamivel érthetőbb magyarázatot idegenkedésére a házasságtól Szetey Gábor az Á la Carte műsorában szeptember 27-én az m1-en. De téved Szetey Gábor akkor is, amikor a házasságot elnevezésnek tekinti. Kétségtelenül elnevezés is, ahogy a szabadság, egyenlőség, testvériség is bizonyos értelemben csak szavak. Azonban a házasság egy jogintézmény megnevezése. Azok, akik a házassághoz ragaszkodnak, nem a szóhoz, hanem a jelölt dologhoz, a jogintézményhez ragaszkodnak. De még csak nem is egy bizonyos jogintézményhez ragaszkodnak, hanem ahhoz, hogy mindenkire ugyanaz a törvény vonatkozzon, tulajdonképpen függetlenül ennek a törvénynek nemcsak az elnevezésétől, hanem a tartalmától is. Ha a többségi szexualitású polgárok jogait és kötelességeit egy házasság elnevezésű jogintézmény állapítja meg, akkor ennek a törvénynek kell vonatkoznia a kisebbségi szexualitású polgárokra is, és nem teheti meg az állam, hogy a többségi polgárokat X jogintézményhez, a kisebbségi polgárokat pedig Y jogintézményhez irányítja, mondván, hogy ha a két jogintézmény ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket biztosítja, senkit sem ér hátrány. Az ilyen indokolatlan, a józan ész számára felfoghatatlan különbségtételt úgy nevezzük, hogy szegregáció. Ebből a szempontból nem lényeges, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat zárt vagy sem a többségiek előtt, a lényeges a kisebbségiek kirekesztése a csak a többségiek számára fenntartott jogintézményből.
Akik ragaszkodnak a házassághoz, nem egy elnevezéshez ragaszkodnak, hanem a szegregációt ellenzik.
Voltak aztán olyan nyilatkozatai is Szetey Gábornak, amelyekben nyíltan kimondta, hogy nem egyenrangú alternatívaként tekint a bejegyzett élettársi kapcsolatra és a házasságra, hanem toleránsabb, megértőbb, ezért kívánatosabb megoldásnak tartja az élettársi kapcsolatot. "A házasság szó egyébként is zavarba ejt. Szociáldemokrata-liberális politikusként fontos, hogy ne csak én várjak el toleranciát másoktól, hanem mutassak is hasonló toleranciát mások felé. El tudom fogadni, hogy vannak olyan vallásos meggyőződésű honfitársaink, akik a házasság szót nem szeretnék használni az azonos nemű párokkal kapcsolatban. Akkor ne használjuk! Találjunk ki valami mást! Engem a megnevezés nem érdekel" - mondta a Népszabadságnak július 14-én. "Ha elvárom a toleranciát magam felé, akkor másokkal is türelmesnek kell lennem. Ha a vallásos meggyőződésűek számára fontos, hogy a házasság szó csak a férfi és nő kapcsolatára vonatkozzon, akkor nevezzük ezt a kapcsolatot másképp" - válaszolt a Magyar Narancsnak július 12-én.
De hasonlóan értékelte a parlamentben november 28-án a bejegyzett élettársi kapcsolat tárgyalásakor kibontakozott vitát Gusztos Péter is az SZDSZ szónokaként: "Milyen érdekes lenne, ha azt mondaná a magyar konzervatív politika, hogy adjunk meg minden jogot azoknak, akik úgy születtek ebben a hazában, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. Adjuk meg nekik a teljes jogegyenlőséget, csak a konzervatív érzékenységünkre tekintettel azt kérjük, hogy ne házasság legyen a neve. Hívják valahogy máshogy, legyen más a neve. Sokkal méltányosabban lehetne ezekről a kérdésekről beszélgetni, és biztos vagyok benne, hogy senki nem abból csinálna presztízskérdést, hogyan hívunk valamit."
A melegek és leszbikusok házasodása nem érintené a többségi szexualitásúak eddigi jogait és kötelezettségeit. Az egyenlő emberi méltóság nem olyan korlátos java az embereknek, melyből kevesebb jut azoknak, akik eddig is méltósággal élhettek jogaikkal. A vallásos vagy konzervatív polgárok ezzel kapcsolatos érzékenysége nem saját vallásukra, vallásgyakorlásukra vagy világnézetükre vonatkozik, hanem olyan személyek joggyakorlására, akik nagy része a társadalom egészéhez hasonlóan nem vallásos, nem konzervatív, vagy nem fogad el ilyen érzékenységet. Szetey Gábor arra tesz javaslatot, tekintsünk el attól, hogy egy jogintézményről folytatott politikai vitában a vallásos emberek fel tudnak-e hozni érzékenységük alátámasztására racionális érveket, hiszen pusztán mások életével és jogaival szemben kifejezett - akár teljesen indokolatlan - ellenérzéseik elegendőek ahhoz, hogy erre tekintettel tartsunk fenn korlátozásokat. Toleranciának nevezi az intoleranciával szembeni megértését és liberalizmusnak (!) az irracionális vallási érzések elismerésére alapított jogi igényt. Döbbenetes volt látni a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának november 6-i ülésén, miután mindegyik meghívott melegszervezet kifejtette a melegházasság melletti érveit, hogy Szetey Gábor szót kért, és hangsúlyozta, számára nem fontos, házasság vagy regisztrált élettársi kapcsolat keretében jut jogokhoz. Majd Szabóné Müller Tímea szavaival "a szocialista frakció nem a melegek házasságát, hanem regisztrált élettársi kapcsolatát támogatja", a szocialista bizottsági tagok (Donáth László kivételével) megakadályozták a melegházasságról szóló javaslat tárgysorozatba vételét.
*
Nem lehetnek, így hát ne is legyenek illúzióink: ha a Magyar Szocialista Párt most megtagadta a létező jogintézmény megnyitását egy új, párhuzamos jogintézmény majdani létrehozására hivatkozva, az új jogintézmény elfogadása és megszokottá válása után még több oka lesz rá, hogy ezt tegye ezután is. Ez a helyzet magától nem fog megváltozni. "52 évvel ezelőtt egy Rosa Parks nevű varrónő nem adta át a helyét egy fehér férfinak Montgomeryben egy buszon, ezzel széles körű tiltakozást indított el, végül az illetékes bíróság alkotmányellenesnek mondta ki a buszokra helyileg érvényes faji elkülönítést" - hivatkozott Gusztos Péter a parlamenti vitában a társadalmi konszenzus hiányára a diszkriminációt felszámoló törvénykezési helyzetekben. Példáját azonban érdemes más szempontból is végiggondolni. 1955. december 1-jén, este 6 órakor Rosa Parks felszállt a Cleveland Avenue-i buszra Montgomery belvárosában. Fizetett, majd leült egy üres helyre a feketéknek fenntartott rész első sorában. Ahogy a busz továbbhaladt, lassan megteltek a fehéreknek fenntartott helyek. Amikor újabb fehérek szálltak fel, a sofőr felszólította a feketéket, hogy adják át a helyüket. Egyedül Rosa Parks tagadta meg az engedelmességet. A sofőr rendőrt hívott, Rosa Parksot letartóztatták. Négy nappal később Parksot zavarkeltő magatartás és a helyi rend megszegése vádjával bíróság elé állították. Még aznap a Nők Politikai Tanácsa 35 ezer szórólapot osztott ki, arra kérve a feketéket, hogy bojkottálják a montgomeryi tömegközlekedés buszait. A bojkott 381 napig tartott. Több tucat busz állt tétlenül hónapokon át, a busztársaság nagy pénzügyi veszteséget szenvedett, míg végül eltörölték a faji elkülönítésről szóló helyi törvényt. Kitartásuk legyen figyelmeztetés számunkra: néha célravezetőbb viszszautasítanunk azokat a jogainkat, amelyek ugyan bővítik lehetőségeinket, de használatukon keresztül meg is aláznak bennünket azáltal, hogy indokolatlanul különböztetnek meg a politikai közösség más tagjaitól.
Ma megteheti Gyurcsány Ferenc, hogy a melegek örökbefogadási jogát olyan társadalmi dilemmának nevezze, melynek a megoldását nem ismeri. Megteheti, hiszen biztos lehet benne, hogy a melegek nem fogják bírálni az "általában" pártjukra álló miniszterelnököt. Megteheti Szetey Gábor, hogy körbejárja az írott és elektronikus sajtót azzal a véleményével, hogy a házasság szó őt melegként "zavarba ejti", ezért inkább a homofóbokat kevésbé irritáló bejegyzett élettársi kapcsolatot tekinti "teljes jogegyenlőségnek". Megteheti, mert biztos lehet benne, hogy rosszul értelmezett szolidaritásból senki sem fogja számon kérni rajta a melegek törvényi szegregálásának szorgalmazását. És végül, ilyen előzmények után teljes joggal, megteheti az MSZP-frakció, hogy nemet mondjon a melegek jogegyenlőségére, és megakadályozza a melegházasságnak még a tárgysorozatba vételét is. Mert biztosak lehetnek benne, hogy a melegek nem fognak ujjal mutogatni rájuk, nem fognak nyilatkozatokban és petíciókban hangosan tiltakozni, nem szerveznek tiltakozó felvonulásokat és tüntetéseket az MSZP-irodák elé, és nem fogják nemzetközi fórumokon minden adandó alkalommal pellengérre állítani őket. Hiszen a Magyar Szocialista Pártot a jogegyenlőség eltiprása után egyetlen bíráló szó sem érte a házasság megnyitására vonatkozó javaslatot közös nyilatkozatban üdvözlő melegszervezetek részéről, még a bejegyzett élettársi kapcsolatban diszkriminációt látó álláspontjához ragaszkodó Patent Egyesület részéről sem. Ha valahogy, így nem lehet jogokat követelni.
Ha a Szabad Demokraták Szövetsége elvi kérdésnek tekinti félmillió állampolgár törvény előtti egyenlőségét, élni fog a házszabály biztosította lehetőségével, és ismét, immár a parlament elé terjeszti frakciójavaslatként a házasság intézményének megnyitását célzó javaslatát. Ha a melegszervezetek elvi kérdésnek tekintik egyenlő emberi méltóságunkat, nem elégszenek meg a házasság melletti eddigi kiállásukkal, amely fájdalmasan kevésnek bizonyult a bejegyzett élettársi kapcsolattal szemben, hanem határozott és egyértelmű nemet mondanak a házassággal szembeállított, a házassággal szemben felhasznált bejegyzett élettársi kapcsolatra mint olyan megoldásra, amely egyenlő méltóságunk szempontjából nem összemérhető a házassággal.
Nem a szóval, hanem a jogintézménnyel. A törvénnyel, amely minden ember előtt, minden megkülönböztetés nélkül nyitva áll.
A szerző programozó.
