Miután majd´ egy hétig kellett tövig rágnunk a körmünket, hogy mi lesz a sorsa mindenki kedvencének, a magyar nép első szappanoperájának, mert nincs rá pénz, gazdasági helyzet van, lapzártánk napján megjött a jó hír: Lenke néni és bandája megúszta, a Szomszédok című sorozat április 7-étől a TV 2-n folytatódik, lehet örülni.
De minek is örülhetünk ilyen fenemód?
A Királyi Televízió (a rövid emlékezetűek kedvéért: az MTV) 1-es csatornája nem tudja finanszírozni a legnézettebb műsorát. E tényállítás, amit egy hete vernek a fejünkbe, furcsa jelenség, egyszerű fizikai képtelenség, finomabban szólva ordas nagy hazugság. A Szomszédok nemhogy az MTV egyik legnézettebb műsora (volt), de az egész halpiacon nem talált legyőzőre. Nyilván pont az ilyenek nem képesek megtermelni a saját árukat, ami egyébként még kiemelt sztárgázsikkal sem eget rengető összeg, hisz´, hogy mást ne mondjunk, a forgatási helyszínekként szereplő lakások az MTV tulajdonát képezik.
Pintér Dezső, a TV 2 elnöke elégedetten újságolta, hogy "békés, sőt baráti tárgyaláson" született meg az egyezség, ami ugyancsak az ő állítása szerint a vásárlónak egy büdös fillérjébe sem került, egyszerűen átvették a cuccot, ezentúl ők fizetik a gyártót, passz. Világos beszéd. Érdekes üzlet.
Ezek után már csak egy kérdés marad. Kik ezek, és mit akarnak? A közszolgálati televízióból előzenekart csinálni a pillanatnyilag életképesebbiknek látszó kereskedelmi csatorna számára? Vagy csak széthordani mindent, ami mozgatható és ami eddig mozdíthatatlannak tűnt? Ezután a székeket passzolják el, meg a kólát a büféből? A külsős munkatársak kabátját a ruhatárból?
Csődközelben érdekes ez a menekülési stratégia: lepasszolni azt, ami, elvileg, értékes - feltéve, persze, hogy a nézettségi adatok valamit is számítanak az MTV vezetésének. Mintha nem nagyon számítanának; olybá tűnik, mintha valami másra koncentrálnának most. A választási kampány zajlik, az MTV-nek pedig nincs elnöke. Ez nem biztos, hogy mindenkit zavar: a fejetlen óvatosság ilyen mozgalmas időkben kifejezetten hasznos is lehet. Nem kell tehát meglepődni, ha a kuratórium nem siet majd az elnökválasztással. Ha valami véletlen folytán marad idő arra, hogy kipróbált és derék káder-elvtársak visszasomfordáljanak a képernyőre vagy annak közelébe. És tegyék a dolgukat.
Akinek pedig minderről egy párt jut eszébe, az térdepeljen a sarokba és szégyellje magát.