Eörsi Mátyás

Vétók és vétkek

Orbán botja és az EU küllői

  • Eörsi Mátyás
  • 2023. június 28.

Publicisztika

A magyar kormány hosszú évek óta, rendszeresen vétó emelésével fenyegeti meg az Európai Unió döntéshozatali folyamatait. Legutóbb például az Oroszország elleni 11. szankciós csomag támogatásának a feltételeként azt szabta meg, hogy az ukrán kormány vegye le az általa vezetett, a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó listáról az OTP Bankot. Ám Magyarország végül megszavazta a 11. szankciós csomagot is, és az OTP maradt az ukrán kormány listáján.

Ebből is az tűnhet ki, hogy a kormány érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban megszűnt, vagy legalábbis a korábbi töredékére csökkent. Túl a 11. szankciós csomaggal kapcsolatos fiaskón, az EU motorjainak számító országok vezetőinek elegük lett a magyar kormány állandó fenyegetőzéseiből, ezért keresik, és majd meg is fogják találni annak a módját, hogy kihúzzák a csupán rövid távú, kizárólag a saját érdekeket szem előtt tartó, a más – benne a közösségi – érdekekre fittyet hányó magyar magatartás méregfogát.

Vajon a magyar kormány eme magatartása mennyiben felel meg Magyarország akár rövid, akár hosszú távú érdekeinek?

Orbánék a sorozatos vétófenyegetésekkel mind jobban magukra haragítják korábbi szövetségeseiket, s egyre nő az egység ama gondolat mögött, hogy az egyhangúság követelményét bizonyos, az EU külpolitikájára vonatkozó döntések esetén meg kell szüntetni, vagy legalábbis minimálisra kell csökkenteni. Immár Lengyelország is csatlakozni kíván a magyarok semlegesítését célzó koalícióhoz, holott korábban – szintén sajátságos nemzeti érdekeiből kiindulva – Magyarország partnere volt. Mára egyetlen szövetségese sem maradt Magyarországnak az EU-ban. Magyarország számára a vétó lehetősége megszűnik még olyan esetekre is, amikor az indokolt és méltányos volna. Ezt a fejleményt aligha lehet a magyar nemzet érdekében állónak tekinteni.

Kérdés, hogy van-e olyan területe a külpolitikánknak, ahol ez a kudarc hasznot hoz, s még az Európai Unión belüli károk mellett is végül pozitív mérleget eredményez?

Az első gondolatunk az lehet, hogy a kiváló magyar–orosz kapcsolatok miatt vállalható ez a kár­okozás. Ám Magyarországot végül rászorították a 11. csomag megszavazására, így Putyin számára a magyarok fenyegetőzése a vétóval csupán érdektelen játék volt a szavakkal. Oroszország szempontjából maga a döntés volt a lényeg, nem pedig a hepciáskodás előtte – így Magyarország is ellenséges országnak minősül Oroszország számára. Putyin a szíve szerint talán le is kapcsolná Magyarországot az orosz gázról, ha nem lenne égető szüksége minden egyes gázexportból származó rubelre. Így eladja a gázt Magyarországnak, viszont a piaci ár többszöröséért. Magyarország, amely kitartott Oroszország mellett, ma sokkal drágábban vásárolja a gázt, mint bárki más Európában. Sehogyan sem látni ebben a magyar érdekek érvényesítését, sem nyugaton, sem keleten.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.