Eörsi Mátyás

Vétók és vétkek

Orbán botja és az EU küllői

  • Eörsi Mátyás
  • 2023. június 28.

Publicisztika

A magyar kormány hosszú évek óta, rendszeresen vétó emelésével fenyegeti meg az Európai Unió döntéshozatali folyamatait. Legutóbb például az Oroszország elleni 11. szankciós csomag támogatásának a feltételeként azt szabta meg, hogy az ukrán kormány vegye le az általa vezetett, a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó listáról az OTP Bankot. Ám Magyarország végül megszavazta a 11. szankciós csomagot is, és az OTP maradt az ukrán kormány listáján.

Ebből is az tűnhet ki, hogy a kormány érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban megszűnt, vagy legalábbis a korábbi töredékére csökkent. Túl a 11. szankciós csomaggal kapcsolatos fiaskón, az EU motorjainak számító országok vezetőinek elegük lett a magyar kormány állandó fenyegetőzéseiből, ezért keresik, és majd meg is fogják találni annak a módját, hogy kihúzzák a csupán rövid távú, kizárólag a saját érdekeket szem előtt tartó, a más – benne a közösségi – érdekekre fittyet hányó magyar magatartás méregfogát.

Vajon a magyar kormány eme magatartása mennyiben felel meg Magyarország akár rövid, akár hosszú távú érdekeinek?

Orbánék a sorozatos vétófenyegetésekkel mind jobban magukra haragítják korábbi szövetségeseiket, s egyre nő az egység ama gondolat mögött, hogy az egyhangúság követelményét bizonyos, az EU külpolitikájára vonatkozó döntések esetén meg kell szüntetni, vagy legalábbis minimálisra kell csökkenteni. Immár Lengyelország is csatlakozni kíván a magyarok semlegesítését célzó koalícióhoz, holott korábban – szintén sajátságos nemzeti érdekeiből kiindulva – Magyarország partnere volt. Mára egyetlen szövetségese sem maradt Magyarországnak az EU-ban. Magyarország számára a vétó lehetősége megszűnik még olyan esetekre is, amikor az indokolt és méltányos volna. Ezt a fejleményt aligha lehet a magyar nemzet érdekében állónak tekinteni.

Kérdés, hogy van-e olyan területe a külpolitikánknak, ahol ez a kudarc hasznot hoz, s még az Európai Unión belüli károk mellett is végül pozitív mérleget eredményez?

Az első gondolatunk az lehet, hogy a kiváló magyar–orosz kapcsolatok miatt vállalható ez a kár­okozás. Ám Magyarországot végül rászorították a 11. csomag megszavazására, így Putyin számára a magyarok fenyegetőzése a vétóval csupán érdektelen játék volt a szavakkal. Oroszország szempontjából maga a döntés volt a lényeg, nem pedig a hepciáskodás előtte – így Magyarország is ellenséges országnak minősül Oroszország számára. Putyin a szíve szerint talán le is kapcsolná Magyarországot az orosz gázról, ha nem lenne égető szüksége minden egyes gázexportból származó rubelre. Így eladja a gázt Magyarországnak, viszont a piaci ár többszöröséért. Magyarország, amely kitartott Oroszország mellett, ma sokkal drágábban vásárolja a gázt, mint bárki más Európában. Sehogyan sem látni ebben a magyar érdekek érvényesítését, sem nyugaton, sem keleten.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.