László Csaba

Bekerítve

Zsákutcában a kormány gazdaságpolitikája

Publicisztika

A kormány és a jegybank elmúlt 12 évben elkövetett kül- és gazdaságpolitikai hibáinak következményei most egymásra halmozódnak, és szinte megoldhatatlan helyzet elé állítják az ország gazdaságáért felelős két intézményt. Mintha minden összeesküdött volna ellenük – miközben e hibák terheit az ország lakói viselik.

Harmadik negyedéve esik a gazdaság teljesítménye, azaz recesszió sújtja az országot. A manipulatív módon „háborúsnak” nevezett infláció továbbra is az egekben. Csökkennek a reálbérek, visszaesnek a beruházások, elmaradnak az EU-pénzek. Az égben az energiaárak. A költségvetési hiány egyre nehezebben kontrollálható. A tetejébe tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 400 milliárd forint veszteséget produkált, az idei hiánya az előrejelzések szerint már a 2000 milliárdot súrolja. Az irányadó jegybanki kamat 16 százalék.

Ha körbenézünk Európában, azt látjuk, sehol nem ennyire súlyos a helyzet.

A korábban küszködő mediterrán országok jó része – egyebek mellett az uniós pénzek jóvoltából – szépen növekedik. Az EU átlagos inflációja az utolsó júniusi adatok szerint 7,1, az eurózónáé 6,1 százalék. A mi 21,9 százalékos csúcsunkhoz képest az utánunk következő Lengyelországban is csak 12,5 százalék az infláció. A magyar infláció is leszálló pályán van, de a csökkenés üteme messze elmarad minden más országétól. A gyengébb idegzetű hozzáértők már azt vizionálják, hogy hazánk is rövidesen belép az Argentína és Törökország vezette hiperinflációs klubba.

A költségvetés és az MNB gondjai is jórészt abból származnak, hogy tavaly ősszel a jegybank csak 18 százalékos irányadó kamattal tudta stabilizálni a forint árfolyamát, és elhitetni, hogy komolyan veszi az infláció elleni küzdelmet. Összehasonlításképpen néhány irányadó kamat a környékről: Lengyelország 6,75, Cseh­ország és Románia 7-7 százalék; az eurózónában ez még alacsonyabb. A közel 10 százalékpontnyi különbség nagyon sokba van nekünk. A vállalkozók, a lakosság és az állam is csak észvesztően magas költséggel tud hitelt felvenni. Az állam kamat­kiadása 3–4 év alatt gyakorlatilag megduplázódott.

A nemzetközi energiaárak – a többi közt az „inkompetens” EU intézkedéseinek köszönhetően – már a háború előtti szintekre süllyedtek; és még csak meg sem fagytak a nyugati országok. Az európai gáztározók feltöltöttsége messze az ilyenkor szokásos szintek felett van, azaz jó eséllyel a következő telet is túléli Európa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.