László Csaba

Bekerítve

Zsákutcában a kormány gazdaságpolitikája

Publicisztika

A kormány és a jegybank elmúlt 12 évben elkövetett kül- és gazdaságpolitikai hibáinak következményei most egymásra halmozódnak, és szinte megoldhatatlan helyzet elé állítják az ország gazdaságáért felelős két intézményt. Mintha minden összeesküdött volna ellenük – miközben e hibák terheit az ország lakói viselik.

Harmadik negyedéve esik a gazdaság teljesítménye, azaz recesszió sújtja az országot. A manipulatív módon „háborúsnak” nevezett infláció továbbra is az egekben. Csökkennek a reálbérek, visszaesnek a beruházások, elmaradnak az EU-pénzek. Az égben az energiaárak. A költségvetési hiány egyre nehezebben kontrollálható. A tetejébe tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 400 milliárd forint veszteséget produkált, az idei hiánya az előrejelzések szerint már a 2000 milliárdot súrolja. Az irányadó jegybanki kamat 16 százalék.

Ha körbenézünk Európában, azt látjuk, sehol nem ennyire súlyos a helyzet.

A korábban küszködő mediterrán országok jó része – egyebek mellett az uniós pénzek jóvoltából – szépen növekedik. Az EU átlagos inflációja az utolsó júniusi adatok szerint 7,1, az eurózónáé 6,1 százalék. A mi 21,9 százalékos csúcsunkhoz képest az utánunk következő Lengyelországban is csak 12,5 százalék az infláció. A magyar infláció is leszálló pályán van, de a csökkenés üteme messze elmarad minden más országétól. A gyengébb idegzetű hozzáértők már azt vizionálják, hogy hazánk is rövidesen belép az Argentína és Törökország vezette hiperinflációs klubba.

A költségvetés és az MNB gondjai is jórészt abból származnak, hogy tavaly ősszel a jegybank csak 18 százalékos irányadó kamattal tudta stabilizálni a forint árfolyamát, és elhitetni, hogy komolyan veszi az infláció elleni küzdelmet. Összehasonlításképpen néhány irányadó kamat a környékről: Lengyelország 6,75, Cseh­ország és Románia 7-7 százalék; az eurózónában ez még alacsonyabb. A közel 10 százalékpontnyi különbség nagyon sokba van nekünk. A vállalkozók, a lakosság és az állam is csak észvesztően magas költséggel tud hitelt felvenni. Az állam kamat­kiadása 3–4 év alatt gyakorlatilag megduplázódott.

A nemzetközi energiaárak – a többi közt az „inkompetens” EU intézkedéseinek köszönhetően – már a háború előtti szintekre süllyedtek; és még csak meg sem fagytak a nyugati országok. Az európai gáztározók feltöltöttsége messze az ilyenkor szokásos szintek felett van, azaz jó eséllyel a következő telet is túléli Európa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.