Bekerítve

Zsákutcában a kormány gazdaságpolitikája

A kormány és a jegybank elmúlt 12 évben elkövetett kül- és gazdaságpolitikai hibáinak következményei most egymásra halmozódnak, és szinte megoldhatatlan helyzet elé állítják az ország gazdaságáért felelős két intézményt. Mintha minden összeesküdött volna ellenük – miközben e hibák terheit az ország lakói viselik.

Harmadik negyedéve esik a gazdaság teljesítménye, azaz recesszió sújtja az országot. A manipulatív módon „háborúsnak” nevezett infláció továbbra is az egekben. Csökkennek a reálbérek, visszaesnek a beruházások, elmaradnak az EU-pénzek. Az égben az energiaárak. A költségvetési hiány egyre nehezebben kontrollálható. A tetejébe tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 400 milliárd forint veszteséget produkált, az idei hiánya az előrejelzések szerint már a 2000 milliárdot súrolja. Az irányadó jegybanki kamat 16 százalék.

Ha körbenézünk Európában, azt látjuk, sehol nem ennyire súlyos a helyzet.

A korábban küszködő mediterrán országok jó része – egyebek mellett az uniós pénzek jóvoltából – szépen növekedik. Az EU átlagos inflációja az utolsó júniusi adatok szerint 7,1, az eurózónáé 6,1 százalék. A mi 21,9 százalékos csúcsunkhoz képest az utánunk következő Lengyelországban is csak 12,5 százalék az infláció. A magyar infláció is leszálló pályán van, de a csökkenés üteme messze elmarad minden más országétól. A gyengébb idegzetű hozzáértők már azt vizionálják, hogy hazánk is rövidesen belép az Argentína és Törökország vezette hiperinflációs klubba.

A költségvetés és az MNB gondjai is jórészt abból származnak, hogy tavaly ősszel a jegybank csak 18 százalékos irányadó kamattal tudta stabilizálni a forint árfolyamát, és elhitetni, hogy komolyan veszi az infláció elleni küzdelmet. Összehasonlításképpen néhány irányadó kamat a környékről: Lengyelország 6,75, Cseh­ország és Románia 7-7 százalék; az eurózónában ez még alacsonyabb. A közel 10 százalékpontnyi különbség nagyon sokba van nekünk. A vállalkozók, a lakosság és az állam is csak észvesztően magas költséggel tud hitelt felvenni. Az állam kamat­kiadása 3–4 év alatt gyakorlatilag megduplázódott.

A nemzetközi energiaárak – a többi közt az „inkompetens” EU intézkedéseinek köszönhetően – már a háború előtti szintekre süllyedtek; és még csak meg sem fagytak a nyugati országok. Az európai gáztározók feltöltöttsége messze az ilyenkor szokásos szintek felett van, azaz jó eséllyel a következő telet is túléli Európa.