Vigyázó szemetek Bécsre vessétek, európaiak: kihúzták magukat, s tették, amit tenni kellett!

  • Haskó László
  • 2019. május 19.

Publicisztika

Amikor átlépünk a határon, mindig úgy tűnik, hogy ott a fű is zöldebb. Vajon miért?

A németek, amikor átlépik az osztrák határt, szeretik megállapítani, hogy az „österreichische schlamperai”-ban járnak. Ha mi megyünk át Ausztriába, akkor rögtön észrevételezzük, hogy ott még a fű is zöldebb. Szóval minden viszonylagos, de azért az osztrákok csak tudnak valamit: például elhitették a világgal, hogy Hitler német, Beethoven pedig osztrák volt, miközben fű, fa, virág tudja, hogy pont fordítva áll a dolog, és azt is, hogy ennek valójában semmi jelentősége nincs.

De a „sógorok” – ahogy focidrukkerként elneveztük őket – most megint megrázták magukat. Európának most Bécsre kellene vetnie vigyázó szemét! Ebből a politikai és köztörvényes bűnöktől hemzsegő közép-kelet európai politikai slamperájból – mint báró Münchausen a mocsárból, saját hajuknál fogva – kihúzták magukat.

A történet maga tipikus, általános, a reakció viszont sajnos szokatlan. De példaadó.

A szélsőjobboldali pártról (kerüljük most el a neonáci minősítést) két év után egy újsághírből kiderült mindenféle törvénytelenség (első látásra a hazaárulás sem tűnik nagy szónak esetében). Sajnos tudjuk, hogy Magyarországon (és Trump Amerikájában) azonnal fake newszá kiáltották volna ki a hírt. Nálunk ízibe megvetetnék a lapot egy osztrák üzletemberrel, aki – bizonyítandó, hogy jó üzletet csinált – kimutatná, hogy a lap veszteséges és megszüntetné a megjelenést. Az eddig nem minden tekintetben vitán felül politizáló kancellár nem így tett.

Órákon belül nem egyszerűen azt tette egyértelművé, hogy a bűnelkövető alkancellárral egy tapodtat sem lép együtt, hanem azt is, hogy a Szabadság-párt elveszítette hitelét, nem kaphat szerepet a keresztény-demokrata kormányban. A kancellár tehát megkapja a csillagos ötöst. De az elvetemült radikálisként elkönyvelt alkancellár – Orbán miniszterelnök baráti szövetségese – nem hordozta körbe Ausztria szerte őseinek véres kardját, felszólítva híveit az ellenállásra, s

nem próbálta letagadni, amit tett.

Sőt azt is belátta, hogy saját pártját lehetetlenítené el azzal, ha nem állna félre. Nem jókedvében cselekedett. Tudta, hogy még az ő pártjának egyébként borzalmas ízlésű szavazói sem szeretik a hazaárulást. Ausztriában úgy látszik, létezik közerkölcs. S tán minden országnak olyan vezetői vannak, amilyeneket érdemel.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.