Zavaros vizek felé

  • 2002. március 28.

Publicisztika

Persze, nem tartunk még ott, és nem is fogunk, de bizonyos értelemben már rég ott tartunk, és a legrosszabb, ami bekövetkezhet, hogy májustól még ottabb fogunk tartani.

n

Azt ugyanis nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy a zárszámadási törvény tavaly novemberi elfogadása óta a Fidesz lényegében kisebbségben, a MIÉP külső támogatásával kormányozza Magyarországot.

Minderről azért nehéz beszélni, mert a szakkifejezések (kisebbségi kormány, külső támogatás, parlament, blablabla) azt sugallják, hogy a köztársaság kormányzása a köztársaság demokratikus, népképviseleti intézményeinek útján, bizonyos alapvető törvények (alkotmány, házszabály, államháztartási törvény, Btk. stb.) szabta keretek között zajlik, és ezért ezeknek a szavaknak van értelmük. Ez a látszat azonban megtévesztő. A parlament tavaly ősz óta mindösszesen egy igazán fontos törvényt szavazott meg: ezt a zárszámadásit. Bár a kétéves költségvetés 2000. év végi elfogadásakor a MIÉP nemmel voksolt, durván egy évvel később, a zárszámadáskor némi alkudozás és lebegtetés után inkább úgy döntöttek, nem háborúznak a Fidesszel. 2000-ben ugyanis még veszélytelenül lehetett nagy a szájuk: hiszen a kétéves költségvetés elfogadására rendkívül határozottan szólította fel az akkor még többé-kevésbé egy párthoz és frakcióhoz tartozó kisgazda képviselőket Torgyán József. Igaz, akkor Torgyán még reménykedhetett a szabad elvonulásban; sőt, ha nagyon ostoba volt, még talán abban is, hogy nem piszkálják ki a kormányból. 2001-ben azonban nem volt mese: mivel Torgyán és 13 hű partizánja nemmel szavazott, a MIÉP igenjei nélkül bajban lett volna a kabinet.

A Fidesz ötlete mindezekre a komplikációkra az volt, hogy ha nincs stabil többségük a parlamentben, akkor a francba a parlamenttel. Gázos a MIÉP - persze nem annyira elvi okokból, hanem mert mégiscsak egy másik pártról, azaz egy többé-kevésbé önálló politikai szereplőről van szó, amelyik még a fejükre is nőhet -, akkor kerüljük azokat a helyzeteket, amikor rájuk szorulunk. E taktika mellékhatása a magyar demokratikus intézményrendszer végső elsorvadása lett, az a parlamenti demokrácia ugyanis, ahol nincs parlament, nem demokrácia, de mit lehet tenni.

Tegyük most fel a vicc kedvéért, hogy ettől akár még rendesen is lehetne kormányozni az országot. Nincs parlament, ott egye meg a fene, végső soron vannak ezek az elnöki demokráciák is, némelyikben tényleg jó az elnök, tehetséges, jó kis tanácsadói meg jól fizetett hivatalnokai vannak, ők se járnak mondjuk rosszul, de a nép szépen gyarapodik, jut valami neki is, és mindenki boldog.

És akkor jön ez a Grespik.

Akinek az esete a miniszterelnökkel azt bizonyítja, hogy sajnos a MIÉP-pel nem megy minden olyan flottul, mint ahogy az a Fideszben képzelve van. (Például Tölgyessy Péter képzeli.) Oké, hogy a MIÉP-szavazók hajlandók magukkal elhitetni, hogy a Fideszt mégsem a nemzetközi nagytőke meg az idegenek (vagy miket szoktak a "zsidókra" mondani) mozgatják, ahogy korábban gondolták. Oké, hogy emiatt az első körben a MIÉP-re, a másodikban a Fideszre fognak szavazni, és így biztosítják Orbánnak a kormányalakítás lehetőségét. Oké, hogy Csurka belemegy abba, hogy ne lépjen be hivatalosan a kormányba, hanem a külső támogatásért (a kormányprogram és a költségvetés megszavazásáért) cserébe csak pénzt, sajtót és kisebb, eldugott miniszteriális posztokat kapjon a pártja; esetleg és maximum, hogy egy MIÉP közeli, de nem Fidesz távoli káder legyen mondjuk a művelődési miniszter. Oké, hogy a MIÉP-et nem engedik majd nagyon a büdzsé közelébe (bár ez már Torgyánnal sem jött be). Oké, hogy az Európai Unió mindezt lenyeli.

De Grespik, a MIÉP képviselőjelöltje már most eleresztett egy szolid patkányozást a Fidesz feltételezett tartózkodási helye felé, és perelni akarja a miniszterelnököt. Pedig a miniszterelnök sokáig lojális volt hozzá: a felmentését csak március 25-én írta alá, amikor Grespik már annyit kötözködött vele, hogy tényleg muszáj volt - jóllehet a belügyminiszter már hetekkel korábban megtette ez irányú előterjesztését. A többi, hogy Grespik miért kap 10 millió forintot, hogy a peres egyezséget egy volt beosztottja hozta össze, hogy bemegy-e a hivatalába, vagy megvárja, amíg a bíróság helyezi oda vissza, lényegtelen. Orbán ezt eltaktikázta: Grespiknek igaza van. ´t tényleg csak a miniszterelnök mentheti fel, a belügyminiszter nem; és a miniszterelnök is csak addig, amíg nem veszik nyilvántartásba mint képviselőjelöltet. Utána már senkit nem lehet kirúgni sehonnan.

A dolog tanulsága, hogy futóbolondokkal és megszállottakkal, pláne, ha valamiben még igazuk is van, nem lehet együtt kormányozni. Annak a vége más, mint káosz, nem lehet; az állam gépezetének lassú, de elkerülhetetlen szétmállása.

Már ha számít ez még valamit.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.