Kárpáti Judit

Zsákbamacska

Zsidóbútor és a letagadott náci múlt

Publicisztika

A legelsők voltak szinte, velük kezdték. Az abaúji zsidóság minden magyar zsidó közösségnél hamarabb szembesült sorsával. Egy jó tízéves felvétel egy szlovákiai magyar hírportál felületén (ma7.sk) még őrzi az egykori szemtanúk szavait. A visszaemlékezésekben egymás után szólalnak meg túlélők és szemtanúk. Akkor még gyerekek voltak, de még fel tudják idézni, hogy mi lett a zsidók által birtokolt, majd hátrahagyott tárgyak sorsa.

A nagyobb dolgokat, a bútorokat, jószágot, terményt, az eszközöket és gépeket mindjárt széthordták, valami kevéske pénzért kiárusították. A javát megkapták az elöljárók, utána sorban a többiek, kinek, milyen tehetsége volt a szerzésben, mesélik.

Hátramaradt egy temérdek mindabból, ami egy háztartásban nélkülözhetetlen. Kismozsár, cipőkefe. Az a közepes tál, amelyben a legjobb a habot felverni, s hozzá a kézre álló, örökölt habverő. Varrókészlet ezüstgyűszűvel. Ki veszi számba, amikor használja, mi minden tartozik a hétköznapokon rendre kézbe vett tárgyak sorába?

Ezek maradtak a végére, hogy új gazdára leljenek. Kis semmiségek. De darabonként hogyan is lehetne ezeket átruházni, odaadni, eladni? Sehogy. A lelemény megoldotta: maradt a magára hagyott házakban, lakásokban ágynemű, dunna, párnahuzat, asztalnemű, azokból batyut kötöttek, majd a kiárusítást lebonyolító hivatalnokok abba beleszórták a hiányos eszcájgkészlet darabjait, porcelánbabát, habverőt, gyűszűt, minden egyebet. Ha megtelt a batyu, jött a következő, amíg be nem lett zsákolva minden. Már csak a batyukat kell szétosztani.

Öregember következik a filmben, ő meséli az emlékeit, közben elmosolyodik. Hiszen nem öregember most, dokumentumfilm készül, és ő hajlandó elmesélni, szemtanúként, mit látott. Hétéves fiúként megélt emlékeit idézi fel. A felnőttek azt mondták, hogy ma kimegyünk a vasúthoz, mert a zsákbamacskát osztják. Abban lehet értékes, szépséges apróság és kifakult spulni cérna is, szerencsétől függ, melyik batyut kapja az ember. Az idős férfi arcán ott marad a réveteg mosoly, aztán magára ismer, hogy már nem gyerek ő, vagy a kérdező csendje akasztja meg.

Családok, emberek szeretett, megszokott, naponta használt tárgyai, amelyeken ott voltak az egyedi, csakis az ő kezük nyomát viselő használat apró jelei, karcok, horpadások, égésnyomok. Azok számára, akik tegnap még a szomszédjaik voltak, mindez most zsákbamacska.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?