Václav Němec

A megrendültek szolidaritásáról

Fukuyama kontra Patočka: a történelem vége vagy a háborúk új évszázada jött el?

Publicisztika

Az 1989-es demokratikus forradalmak után sokan úgy vélték, hogy a demokrácia és a kapitalizmus győzedelmes hadjáratot indított a globalizálódó világban. Ezt az optimizmust sugározta Francis Fukuyama amerikai politológus jól ismert tézise is a „történelem végé­ről”, mely tézis a nyugati demokrácia és a jóléti társadalom győzelmét jelentette be. Felcsillant az államok és népek közötti békés együttélés kiterjesztésének és megszilárdításának reménye. 

Fukuyama szerint az erőpolitika, a hatalmi érdekek erőszakos, akár katonai érvényesítése ezután már csak a „nem liberális demokráciáknak számító államokban” fordul majd elő. A demokratikus államok viszont – állította – eredendően békés természetűek, és szükségük van „együttműködésre a demokrácia és a nemzetközi béke előmozdítása érdekében”. Fukuyama úgy érvelt, hogy a „poszttörténelmi világban” a béke a „demokratikus legitimitás sajátos természetéből fakad, és abból a képességéből, hogy kielégítse az ember elismerés iránti vágyát”.

A történelem vége helyett: a befolyás tengelyének megfordulása

Fukuyama többször is hangsúlyozta, hogy tézise nem a világtörténelem fejlődésének előrejelzése volt, csupán annak a megállapítása, hogy a demokrácia és a kapitalizmus nyugati modelljének globális szinten nem maradt hiteles ideológiai alternatívája. Mégis egyértelmű, hogy a liberális demokrácia további terjedésére vonatkozó optimista várakozás, és ezzel együtt a globális béke reménye az új évezred kezdete óta egyre gyorsabban foszlik szét. „A volt keleti blokk demokratikus átalakulásának sikertörténete nem ismétlődött meg a világ más részein, s a legtöbb demokratikus forradalmi kísérletet – legyen szó Fehéroroszországról, Venezueláról, Hongkongról, Burmáról vagy az arab tavaszról – véresen elfojtották. Káoszba és polgárháborúba süllyedtek azok az országok is, ahol a diktatórikus rezsimet külső nyugati beavatkozással megdöntötték – mint Líbia vagy Irak. A demokratikus forradalmi kísérletek elfojtását és a diktátorok hatalmon maradását sokszor az egyre magabiztosabb despotikus hatalmak, Oroszország és Kína segítették, amelyek maguk is egyre szorosabbra húzták hatalmi gépezetük csavarjait, kíméletlenül eltiporva saját polgáraik ellenállását.

Timothy Garton Ash és Timothy Snyder történészek már „a fejlődési spirál”, illetve „a befolyás tengelyének” megfordulásáról beszélnek. Míg 1989 és 2000 között a Nyugat gyakorolt hatást a Keletre – a nyugati gazdasági és politikai modellek átvétele, valamint az EU és a NATO bővítése zajlott –, addig az új évezred első évtizedét az iszlám fundamentalizmus és a terrorizmus térnyerése meg a keleti despotizmusok felemelkedése jellemezte. Oroszország és Kína a nem demokratikus rezsimek „informális internacionáléjának” építésébe fogott. E két ország gazdasági, politikai és katonai befolyását más államok, sőt egész kontinensek fű alatti gyarmatosítására használja, és arra, hogy beavatkozzon a nyugati országok demokratikus folyamataiba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.