A Fidesz civiljei

  • Mikecz Dániel
  • 2015. december 18.

Liberális szemmel – Republikon

A Fideszből soha senki nem fogja arra kérni a jobboldal tüntetőit, hogy hagyják otthon pártjelvényeiket. Kár érte.

A Fidesz múlt hétvégén tartott kongresszusán történt tisztújítás és az elhangzott beszédek elemzői többnyire az új alelnökök súlytalanságáról és a már megszokott EU- és menekültellenes tartalom továbbépítéséről szóltak. Volt azonban egy olyan momentum, amely szerint a Fidesz valóban visszatér ahhoz a mozgalmi kormányzáshoz, amit még májusban jelentett be a miniszterelnök, hónapokkal a menekültválság teljes kibontakozása előtt. Az utóbbi időszak azt mutatja, hogy a mozgalmi kormányzás a folyamatos kommunikációs offenzívában, a választók cikluson belüli mozgósításában jelenik meg. Ilyen mozgósítási eszköz volt a bevándorlásról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció, valamint a jelenleg is folyó aláírásgyűjtés a kötelező betelepítési kvóta ellen. Kubatov Gábor alelnöki kinevezése is arra utal, hogy továbbra is fontos eleme lesz a kormány politikájának a mozgalmi kormányzás és a civil háttér kiépítése, fenntartása.

Békement

Békement

 

“És van, aki azért segít nekünk, mert akkortájt jóvátehetetlenül szétverték a civil világot, no nem a romkocsmás krétakörös civil világot, hanem a dalárdákat, olvasó- és imaköröket, a gazdaköröket és a cserkészetet” – hangzott el Kubatov Gábor rövid beszédében alelnöki megválasztását követően. A Fidesz pártigazgatója a 2002-es vesztes választás után lépett be a pártba, és maga is aktív volt az akkor szerveződő polgári körök mozgalmában a soroksári kör alapítójaként. Később a Polgárok Házának igazgatója lett, amely az akkor 11 ezer polgári kör tevékenységét koordinálta, segítette. Az a fajta civil aktivitás, amire Kubatov utalt valóban fontos eleme a társadalom politikai szervezésének. A 20. század tömeg- és néppártjai körül sok szatellit szervezet “kőrözött”, amelyek céljai között szerepelt, hogy értékes közösségi események szervezésével erősítsék a tagok kötődését a pártjukhoz, valamint növelték a politikai tudatosságot. Ha imaköröket nem, de dalárdákat és olvasóköröket szervezett a 19-20. századi munkásmozgalom is éppen a fentebb említett célok miatt. A második világháborút követően Nyugat-Európában a pártok gravitációs erejének, azaz a párthoz való kötődésnek a csökkenésével nemcsak a párttagság szerepe értékelődött le, hanem a szatellitszervezetek is elvesztették jelentőségüket. Magyarországon és a kommunista blokk többi országában az autonóm civil társadalom helyébe a pszeudomozgalmak és a központból irányított “társadalmi szervezetek” léptek. Ezek, mint a KISZ, az úttörő mozgalom vagy éppen a szakszervezetek célja az volt, hogy “transzmissziós szíjként” a bolsevik típusú kommunista párt érdekeit közvetítse a társadalom felé. Ez pontosan ellentétes azzal, ahogyan a demokratikus politikai rendszerekben a civilek működnek, hiszen azok éppen a társadalom érdekeit közvetítik a döntéshozók felé.

Kubatov

Kubatov

 

A hazai jobboldalon ismert és elsősorban a Fideszhez köthető mozgósító politika eszközei (polgári körök, Békemenet) az intézményesített baloldalon szinte teljesen hiányoznak. A mozgósító politika nem tudott a baloldalon kialakulni: ennek oka a technokrata önmeghatározás, a baloldali mozgósítás kompromittálódása az állampárti időszakban, valamint a Kádár-rendszer demobilizációs gyakorlatának hagyománya. A Demokratikus Koalíciónál felfedezhető a Demokratikus Charta hagyománya, amely a rendszerváltás utáni MDF kormány szélsőségesei ellen lépett fel. A Demokratikus Charta és az azt övező civilethosz politikája ugyanakkor tartalmát tekintve inkább liberális, mint baloldali volt. A 2010 után megjelenő zöld és baloldali pártok, mint az LMP és a PM valóban rendelkeznek erős civil háttérrel, azonban ezek a típusú szervezetek, mint a feminista, ökológiai és jogvédő civilek önmagukban sosem bírtak nagy mozgósító erővel. Ezen utóbbiak megítélését nagyban befolyásolhatja az is – ahogyan azt Lázár János a kongresszuson elhangzott beszédében kifejtette –, hogy az elkövetkező időszakban sem számíthatnak a kormány bizalmára. A Fidesz új mozgósítási eszköze ráadásul a “genderőrület” és a “liberális véleménydiktatúra” lesz, ami tovább gyengítheti a posztmateriális mozgalmak pozícióját.

A Fidesz hatalomkoncentrációja kapcsán újra és újra felmerül, hogy a helyi közösségek önszerveződésére van szükség, amivel növelni lehet a társadalom ellenállóképességét. A baloldalon azonban azért nem képes létrejönni egy ilyen civil háttér, mert a baloldali pártok hiteltelensége és a kormánykritikus civil társadalom pártpolitika-ellenes önmeghatározása megakadályozza. A Fidesz és a Jobbik is ugyanakkor jó példája annak, hogy létezik olyan hátország a társadalomban, amely lehet civil és autonóm akkor is, ha nem pártfüggetlen. A kongresszus tisztújítása azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra is egy olyan hatalmi gépezetet kíván működtetni, amelyen belül több szinten lehetséges a támogatók, választók mozgósítása azok elköteleződésének mértéke szerint. Ebben a struktúrában ugyanakkor nem válik szét a politikai irányítás és a civil, társadalmi háttér.

A Fideszben nem érdemes tehát a politika – civil dichotómiában gondolkodni. Soha senki nem fogja arra kérni a jobboldal tüntetőit, hogy hagyják otthon pártjelvényeiket.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.