Kormányzati és ellenzéki oldalról is érik olyan kritikák a Momentum Mozgalmat, hogy csupán eszközként használja a NOlimpia kampányt. Az ilyen megjegyzések szerint a Momentum nem elkötelezett a népszavazás mellett, hanem lehetőséget lát abban, hogy később felhasználhassa az így szerzett politikai tőkét a pártalapítás, a 2018-as indulás során.
A népszavazási kezdeményezés alapvetően azoknak kíván lehetőséget adni politikai érdekeik érvényesítésére, akik a politikai intézményrendszeren kívül vannak, a magyar tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy komoly szervezeti háttér, támogatás nélkül nem lehetséges a kellő mennyiségű aláírás összegyűjtése. Ennek következménye, hogy népszavazást a már létező – vagy esetünkben éppen alakuló – pártok képesek kezdeményezni. Mindez nem az ördögtől való, a politika lényegéhez tartozik ugyanis a hatékony cselekvés érdekében a rendelkezésre álló eszközök, módszerek helyes felmérése majd azok használata, alkalmazása – természetesen a jogállami keretek között. Már az 1989-es négyigenes népszavazás is eszköz volt arra, hogy az ellenzéki pártok megakadályozzák a közvetlen elnökválasztást és azzal egy posztkommunista, félelnöki rendszer bevezetését.
| ||
A népszavazási kezdeményezés ugyanakkor nem csak a szakpolitikai változásnak, tehát az olimpiai pályázat visszavonásának és a Momentum közéleti megkapaszkodásának eszköze. A jelenlegi kampány remek példája annak, hogyan győzhető meg a közvélemény, hogyan változtathatóak meg kőbe vésettnek vélt meggyőződések. A Republikon Intézet 2015. szeptemberi közvélemény-kutatásában kérdezett rá az olimpia támogatottságára. Az akkori adatok szerint a fővárosiak többsége, 59 százaléka inkább támogatta volna az olimpia megrendezését. Ebben az ügyben Budapest hagyományos baloldalisága sem mutatkozott meg, ugyanis a fővárosiak az országos népességhez képest is nagyobb arányban támogatták a rendezést. Nem csoda, hogy másfél évvel ezelőtt több fővárosi ellenzéki politikus sem állt ki egyértelműen az olimpia megrendezése ellen. A Republikon hamarosan megjelenő, legfrissebb kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy 2015 közepe óta jelentősen megváltozott a fővárosiak véleménye. A január végi adatfelvétel szerint a válaszadó fővárosiak 53 százaléka inkább ellenzi, míg 47 százaléka inkább támogatja a budapesti rendezést. Az utóbbi adatok közötti különbség nem tűnik szembeötlőnek, azonban 2015-höz képest igen jelentősen, 12 százalékponttal csökkent az olimpia támogatottsága.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy megváltozhat, megváltoztatható a közvélemény egy korábban igen népszerű ügy kapcsán is. Ebben szerepe volt annak, hogy a Momentum sokak szemében nagyobb hitelességgel bír, mint az ellenzéki pártok, így nem csak a különböző pártszimpátiával, kötődéssel bíró aláírók, de az ellenzéki sajtó nagy része is egységesen ki tudott állni az ügy mellett. A Republikon adataiból az is kiderül, hogy a kampány nem a kormánypártok szavazóit bizonytalanította el, hanem a liberális és baloldali ellenzéki tábornak adott világos politikai útmutatót. Körükben változott meg legnagyobb mértékben az olimpiát ellenzők aránya. Függetlenül attól, hogy összejön-e a kellő számú aláírás, vagy eredményes és az ellenzők szempontjából sikeres lesz-e a népszavazás, az utóbbi hetek bizonyították, hogy a hiteles, világos politika alkalmas a közvélemény támogatásának elnyerésére a kormánypárti média és a Magyarország erősödéséről szóló propaganda ellenszelében is.
