A népszerűség receptje

  • Mikecz Dániel
  • 2016. február 10.

Liberális szemmel – Republikon

A Fidesz mai népszerűségének okát máshol kell keresni, mint az egyszerű manipuláció vagy a tájékozatlanság terepén.

A legújabb közvélemény-kutatási eredmények nem igazolták vissza azokat a meggyőződéseket, amelyek szerint válságos az ország állapota. Korábban is látható volt, hogy a menekültválság erősítette a Fidesz helyzetét, mégis elgondolkodtató, hogy második ciklusának közepén az ország szavazókorú lakosságának harmada szavazna a kormánypártra. Gyakran hallani, hogy a zseniális kormánypárti kommunikáció, élesebb fogalmazásban a megtévesztő propaganda az, amiért ilyen támogatással rendelkezik továbbra is a Fidesz. Mások az ilyen közvélemény-kutatási eredmények láttán azt a kérdést teszik fel, hogyan lehet ennyire vak az a sok ember, miért nem látják, hogy mi történik körülöttük az országban. A szavazók azonban racionálisabban viselkednek, mint azt sokan vélik, és nincs olyan agyafúrt politikai kommunikáció, amelyik hatásos lehetne társadalmi fogadókészség nélkül. A népszerűség okát tehát máshol kell keresni, mint az egyszerű manipuláció vagy a tájékozatlanság terepén.

false

A Fidesz népszerűségének több, egymással összefüggő eleme van. Az egyik a magyar értékek és politikai kultúra mély ismerete. Tölgyessy Péter ezt úgy nevezi, hogy a miniszterelnök képes ráérezni az emberek gondolataira, bár gyakran a magyar néplélek negatív vonásaira apellál. Valóban többször lehetett hallani Orbán Viktortól, ahogy a sajátos magyar karakterre hivatkozik, amelyből egyenesen következik az annak megfelelő politizálási stílus. A magyar politikai kultúra és a választók ismerete azonban a miniszterelnök mögötti stáb kutatómunkájának köszönhető. A miniszterelnök ugyanakkor személyében hitelesen reprezentálja a magyar néplelket. A „felcsúti srác” imázsa azért is működhetett, mert Orbán Viktortól nem volt idegen a szerep.

A népszerűség második kulcsa tehát a reprezentáció, ami a kortárs demokráciákban nem merül ki az érdekek képviseletében, de reprezentálni kell a választópolgár egészét, azaz értékeit, tapasztalatait, megjelenését, a számára kényelmet, védelmet adó vizuális és textuális megjelenéseket, értelmezéseket. Az a kormányzati politika, amelyik inkább a szakmák, mint a felsőoktatás felé tereli a fiatalokat, nem csak az iparosító és olcsó munkaerővel versenyző gazdaságpolitikai igényeit követi, de összecseng bizonyos társadalmi csoportok elvárásaival. Egyrészt találkozik azzal az elitista meglátással, hogy a felsőoktatás “eltömegesedése” alapvetően rossz dolog és árt a minőségnek, másrészt a szaktudás fontosságának kiemelése elismerést biztosít azoknak is, akik nem rendelkeznek diplomával.

false

A harmadik, és végső soron leglényegesebb elem a választótábor építése, ami szorosan összefügg a már említett társadalmi elvárásokkal. A politikai pártok érdeke, hogy választói koalíciókat építsenek, tehát egyszerre tudják kiszolgálni különböző társadalmi csoportok gyakran ellentétes érdekeit. Nem a Fidesz az egyetlen, akinek ez sikerült. Az MSZP erejét korábban a nyugatos technokrata csoportok és az európai integrációtól a társadalmi felzárkózást remélő alsó-középosztály együttes támogatása adta. A Jobbik is azért szeretne moderáltabbnak tűnni, hogy a lecsúszástól tartók mellé megszerezze a pozíciójukat a radikalizmustól féltők szimpátiáját is. A Fidesz eszköze a választótábor építésére az egyénileg érvényesíthető és élvezhető kedvezmények biztosítása volt. Ilyen az adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a középosztály otthonteremtésének biztosítása is. Lehetőséget biztosítani az egyéni stratégiák érvényesítésére: mindez egybecseng sok magyar elvárásaival és tapasztalataival.

Ahogy változik maga a társadalom, úgy felbomolhatnak a választói koalíciók. Az EU-csatlakozás utáni integrációs “kimerültség” miatt a nyugati orientációnak elveszett az integratív ereje, ami az egyik oka volt annak, hogy felbomlott az MSZP-nek a ‘90-es években kiépített választói koalíciója. Új társadalmi kihívások megjelenése és ezekhez kapcsolódóan a referenciapontként értelmezett új szerepek kialakulása átalakítják az egyes választói csoportokat, valamint lehetséges kapcsolódási pontjaikat. Ezekkel pedig új választói koalíciók alakíthatóak.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.