A Tanítanék mozgalom tavaly december 19-én tartotta utolsó tüntetését a lesújtó PISA-eredmény kapcsán. A Magyar Narancs beszámolója szerint a demonstráción mintegy 300-400 tüntető vehetett részt a nagy hideg és a közelgő ünnepek ellenére. A tüntetésen a szervezők az öt éve bevezetett új köznevelési törvényt tették felelőssé az oktatás helyzetéért, valamint a Tanítanék egyik főszervezője és a tüntetés egyik szónoka szerint a kormánypárti politikusok a PISA-eredmény kapcsán csak hárítják felelősségüket. Később a Tanítanék másik ismert vezetője, Pilz Olivér kérésére a Parlament elé vonultak a tüntetők, ahol arra szólították fel Balog Zoltán oktatást is felügyelő minisztert, hogy mondjon le január 31-ig, máskülönben február 1-jén újra tüntetni fog a Tanítanék.
| ||
A tüntetés apropóját nem kizárólag a PISA-eredmények adták, ugyanis éppen a köznevelési törvény ötödik évfordulójára időzítette a Civil Közoktatási Platform a Kockás Könyvet. Az anyagban szó esik az oktatáspolitika problémáiról, valamint megoldási javaslatokról is. A Tanítanék mozgalom tehát komoly szakpolitikai munkát végez, azonban a közvéleményt többnyire mégis a nagy tömeg részvételével járó tiltakozások érdeklik. 2016 tavaszán ráadásul nem is a fővárosban, hanem Miskolcon kezdődött meg az a tüntetési hullám, amelynek csúcsán az esernyős tüntetéseken kb. 15 ezer ember vett részt a Kossuth téren. A mozgalom és az egész hazai politika számára a kvótanépszavazási kampány beindulása után minden más ügy háttérbe szorult, ráadásul Pukli István máig nem tisztázott kiválása után egy ismert arcot veszített el a mozgalom. A nyár elején bejelentett építkezésnek sem lehet látványos nyomát látni, Törley Katalin szerint azonban sokakat értek retorziók, amelyek nyilvánvalóan megnehezítik a szervezet további erősítését.
A szervezési nehézségek mellett kérdés, hogy mekkora mozgósítási ereje maradt a mozgalomnak. A december 19-i tüntetés (Több fényt!) sem egy hagyományos vonulós, szónoklós esemény volt. A felhívás ugyanis arra vonatkozott, hogy a résztvevők gyertyagyújtással, valamint a köznevelési törvény elégetésével fejezzék ki elégedetlenségüket az oktatáspolitikával szemben. A hasonló dramaturgiai elemek segítségével kifejezhető az elkötelezettség a nagy számosság hiányában is. Borítékolható, hogy Balog Zoltán nem fog lemondani január 31-ig, tehát február 1-jén biztosan tüntetni fog a Tanítanék. A mozgósítási kapacitás megfelelő felmérése, az országos szervezettséggel és megfelelő kreativitással rendezhető olyan tiltakozás, amely képes kifejezni a Tanítanék elszántságát és társadalmi támogatottságát.
| ||
.jpg "false")
A tél végi, tavasz eleji kampány szempontjából az is döntő hatású lehet, hogyan alakul az ellenzéki együttműködés. A választások előtt ugyanis rendszerint csökken a mozgalmak mozgósító ereje, hiszen a politizáló nyilvánosságban nagyobb tér jut a pártoknak, és több eseményt is rendeznek az intézményes politikai szereplők. Jelenleg azonban bizonytalan még, hogy mi lesz az ellenzéki együttműködés végső formája és menetrendje. A sokáig tartó bizonytalanságban így még fel is értékelődhetnek a Tanítanék által szervezett rendezvények az ellenzéki szavazók számára. Az ellenzéki nyilatkozatokban ugyanakkor rendre felmerül, hogy helyet biztosítsanak a civil kezdeményezéseknek akár az előválasztás formájában.
Kérdés, hogy a Tanítanék vállalná-e, hogy oktatási kérdésben konzultál az ellenzéki pártokkal, adott esetben a közös miniszterelnök-jelölttel, hiszen saját megfogalmazásuk szerint szakpolitikai javaslatukat azzal a céllal is adták ki, hogy „kerüljön a politikai szereplők keze ügyébe, indítson vitákat, adott diskurzusokhoz szolgáltasson kiindulópontokat”. Ennek akadálya elsősorban az lehet, ha szakmai hitelességüket az ellenzéki pártoktól féltik. Törley Katalin ugyanis tevékenységüket bár politizálásnak minősítette, visszautasította, hogy bármelyik párthoz kötődne.
