A Tanítanék mozgalom 2017-ben

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 5.

Liberális szemmel – Republikon

Kérdés, hogy a Tanítanék vállalná-e, hogy oktatási kérdésben konzultál az ellenzéki pártokkal, adott esetben a közös miniszterelnök-jelölttel.

A Tanítanék mozgalom tavaly december 19-én tartotta utolsó tüntetését a lesújtó PISA-eredmény kapcsán. A Magyar Narancs beszámolója szerint a demonstráción mintegy 300-400 tüntető vehetett részt a nagy hideg és a közelgő ünnepek ellenére. A tüntetésen a szervezők az öt éve bevezetett új köznevelési törvényt tették felelőssé az oktatás helyzetéért, valamint a Tanítanék egyik főszervezője és a tüntetés egyik szónoka szerint a kormánypárti politikusok a PISA-eredmény kapcsán csak hárítják felelősségüket. Később a Tanítanék másik ismert vezetője, Pilz Olivér kérésére a Parlament elé vonultak a tüntetők, ahol arra szólították fel Balog Zoltán oktatást is felügyelő minisztert, hogy mondjon le január 31-ig, máskülönben február 1-jén újra tüntetni fog a Tanítanék.

false

A tüntetés apropóját nem kizárólag a PISA-eredmények adták, ugyanis éppen a köznevelési törvény ötödik évfordulójára időzítette a Civil Közoktatási Platform a Kockás Könyvet. Az anyagban szó esik az oktatáspolitika problémáiról, valamint megoldási javaslatokról is. A Tanítanék mozgalom tehát komoly szakpolitikai munkát végez, azonban a közvéleményt többnyire mégis a nagy tömeg részvételével járó tiltakozások érdeklik. 2016 tavaszán ráadásul nem is a fővárosban, hanem Miskolcon kezdődött meg az a tüntetési hullám, amelynek csúcsán az esernyős tüntetéseken kb. 15 ezer ember vett részt a Kossuth téren. A mozgalom és az egész hazai politika számára a kvótanépszavazási kampány beindulása után minden más ügy háttérbe szorult, ráadásul Pukli István máig nem tisztázott kiválása után egy ismert arcot veszített el a mozgalom. A nyár elején bejelentett építkezésnek sem lehet látványos nyomát látni, Törley Katalin szerint azonban sokakat értek retorziók, amelyek nyilvánvalóan megnehezítik a szervezet további erősítését.

A szervezési nehézségek mellett kérdés, hogy mekkora mozgósítási ereje maradt a mozgalomnak. A december 19-i tüntetés (Több fényt!) sem egy hagyományos vonulós, szónoklós esemény volt. A felhívás ugyanis arra vonatkozott, hogy a résztvevők gyertyagyújtással, valamint a köznevelési törvény elégetésével fejezzék ki elégedetlenségüket az oktatáspolitikával szemben. A hasonló dramaturgiai elemek segítségével kifejezhető az elkötelezettség a nagy számosság hiányában is. Borítékolható, hogy Balog Zoltán nem fog lemondani január 31-ig, tehát február 1-jén biztosan tüntetni fog a Tanítanék. A mozgósítási kapacitás megfelelő felmérése, az országos szervezettséggel és megfelelő kreativitással rendezhető olyan tiltakozás, amely képes kifejezni a Tanítanék elszántságát és társadalmi támogatottságát.

false

A tél végi, tavasz eleji kampány szempontjából az is döntő hatású lehet, hogyan alakul az ellenzéki együttműködés. A választások előtt ugyanis rendszerint csökken a mozgalmak mozgósító ereje, hiszen a politizáló nyilvánosságban nagyobb tér jut a pártoknak, és több eseményt is rendeznek az intézményes politikai szereplők. Jelenleg azonban bizonytalan még, hogy mi lesz az ellenzéki együttműködés végső formája és menetrendje. A sokáig tartó bizonytalanságban így még fel is értékelődhetnek a Tanítanék által szervezett rendezvények az ellenzéki szavazók számára. Az ellenzéki nyilatkozatokban ugyanakkor rendre felmerül, hogy helyet biztosítsanak a civil kezdeményezéseknek akár az előválasztás formájában.

Kérdés, hogy a Tanítanék vállalná-e, hogy oktatási kérdésben konzultál az ellenzéki pártokkal, adott esetben a közös miniszterelnök-jelölttel, hiszen saját megfogalmazásuk szerint szakpolitikai javaslatukat azzal a céllal is adták ki, hogy „kerüljön a politikai szereplők keze ügyébe, indítson vitákat, adott diskurzusokhoz szolgáltasson kiindulópontokat”. Ennek akadálya elsősorban az lehet, ha szakmai hitelességüket az ellenzéki pártoktól féltik. Törley Katalin ugyanis tevékenységüket bár politizálásnak minősítette, visszautasította, hogy bármelyik párthoz kötődne.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.